A Borzsa-völgyi kisvasút helyzetéről

A megyei tanács nem olyan rég tervbe vette, hogy létrehoz egy munkacsoportot, mely a Borzsa-völgyi kisvasút kérdésével fog foglalkozni. Én örömmel értesültem eme tervekről és szeretném megosztani gondolataimat a kisvasúttal kapcsolatban.

A Beregszász és Kovácsrét (Kusnyica) között közlekedő keskeny nyomtávú vasútvonal mintegy 70 km-t tesz ki, három központi várost, Ilosvát, Beregszászt és Nagyszőlőst összekötve.

Tegyünk egy rövid időutazást a történelemben. 1889-ben a Párizsi Világkiállításon lett bemutatva az első keskeny nyomtávú vasúti modell. Ugyanebben az időben készült el az Eiffel-torony is, amiről úgy gondolták, hogy csak ideiglenes építészeti remekmű. A tervező-mérnök bemutatta a keskeny nyomtávú vasutat, mint a leggazdaságosabb modellt, amely jó közlekedési infrastruktúrát biztosít. Szintén a Párizsi Világkiállításon lett bemutatva az a 3 km hosszúságú, 4 megállóval rendelkező vasúti pálya, amely nagyjából egy évig működött, miután svéd vállalkozók megvásárolták és Göteborg városába helyezték át. Ez a vasút a mai napig működik. A Párizsban bemutatott modell és a Borzsa-völgyi kisvasút (1908) megépítése között mindössze 19 év telt el. Van-e Kárpátalján ma még egy ilyen történelmi-technikai műemlék?

A hozzáértő vasúti szakemberek úgy emlegetik a kisvasutat, mint történelmi közlekedési rendszert. Az Ilosvai Járási Közigazgatás egykori elnöke egy interjúban hangoztatta, hogy aláírt egy szerződést a reménytelen kisvasút privatizációjáról. Arról beszélnek, hogy a vasút karban- és fenntartása több 10 millió hrivnyába kerül. Nem meglepő, de a nemzetközi szakértők tapasztalatai mást mutatnak. Csak azt tudom mondani, hogy Ukrajnában a piacgazdaság 20-ik évében és a vasút megépítésének 131-ik évében, a kisvasút egy korrupt rendszer fogságába esett, mely tönkreteszi azt. A Borzsa-völgyi kisvasút ily módon történő pusztításába való beletörődés nyilvánvalóan, hiba lenne a lakosság és a vezetőség részéről. Elsősorban fel kell hagynunk ezzel a rendszerrel és vissza kell fordulnunk az alapokhoz – amikor a Borzsa folyó mentén húzódó vasúti hálózat még méltányos társaságként működött, melynek célja a gazdasági fejlődés volt. Az elmúlt évszázad alatt nagyban segítette a verhovinai hegyi falvak, a priborzsavszkei és a tisztántúli területek fejlesztését.

A mostani tulajdonos, az Ukrán Vasút meg akar szabadulni a kisvasúttól, a helyi vezetőség pedig a nem létező csodára vár –létezik-e olyan megoldás, vagy foglalkozás, amivel a helyi lakosság változtatni tudna a helyzeten. Ma, annak ellenére, hogy minden 10-ik munkahelynek kötődése van a turizmushoz, szakképesítés nélküli emberek töltik be ezeket az állásokat. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a helyi foglalkoztatási központba hány munkaképes ember van feljegyezve, és az államnak inkább megéri ezeknek az embereknek a „semmiért” fizetni, minthogy foglalkoztatni őket a vasút fejlesztésében, a modern igények kielégítésében, mind tömegközlekedési eszköz és mind turisztikai látványosság terén is.

A korszerűsítés elmaradásával kapcsolatban a hatalom a pénzügyi források hiányát, a vasút pedig a nem túl nagy üzleti lehetőséget nevezi meg. Szerintük egyszerűbb 65 km-nyi vasúti sínt felszedni, mint 5 km-nyit helyrehozni. Erre a célra, a Lembergi Vasút szakemberei szerint több millió hrivnyára lenne szükség. Szeretném példaként felhozni a szomszédos Magyarország területén található Nyíregyházát, ahol szintén üzemel keskeny nyomtávú vasúti hálózat, amit 5 évvel ezelőtt teljes körűen felújítottak. De egyetlen méter vasúti pályát sem bontottak fel és nem adtak el egyetlen vasúti kocsit sem a fémgyűjtőhelyeken. Mára, hétvégeken és ünnepnapokon rengeteg ember utazik a kisvasúton, kirándulásuk helyszíne a Sóstói park és az állatkert. Ez nem elég nagy érv a hatalom számára? Vagy mi először mindent ellopunk, széthordunk, elpusztítunk és utána tiszta területen jobbat építünk?

Elsősorban mit kellene tennünk? A legfontosabb, hogy a az Ilosvai Járási Tanács soron következő ülésén elfogadják a határozatot, melyben elismerik a a kisvasutat, mint helyi jelentőségű történelmi műemléket, és egyensúlyt teremtenek a vasúti hálózatban. Sajnos, ezt a döntést meglehetett volna hozni már 10 évvel ezelőtt is, azonban az akkori helyi vezetés hozzáállása lehetett volna jobb is. Az ügyet felkarolhatta volna a Nagyszőlősi és Beregszászi Járási Tanács és a Kárpátontúli Megyei Tanács is. Az Ilosvai Járási Tanács védelme alá vette a kisvasutat, melynek elnöke kikéri a keskeny nyomtávú vasút közlekedési útvonalán élő lakosság véleményét, szükség van-e a kisvasútra?

A magyarországi példa alapján be kell tiltani a vasúti szerelvények megszüntetését. Második lépésként meg kell tervezni, hogy hogyan is épülhet be a kisvasút a turizmusba. De elsősorban a Nagyszőlős-Hömlöc járatnak biztosítani kell Salánk, Olesnik, Feketepatak lakosságának tömegközlekedését. Nem jelentene megoldást az sem, ha sor kerülne autóbuszok megvásárlására, hiszen az utak járhatatlan állapota miatt közlekedni lehetetlen lenne velük. A költségek csökkentése érdekében az Ukrán Vasút vásárolhatna két mozdonyt, még ha nem is újat, ezáltal 10-szeresével csökkentve a kiadásokat. Ugyanez a javaslat érvényes lehet a magán befektetők számára is.

A legproblémásabb rész a Hömlőc-Ilosva-Priborzsavszke, és a Dovhe-Kusnyice irányában van, ahol a vasúti hálózat 30% található. A közlekedés ezen a szakaszon 2002 óta szünetel, akkor járt utoljára Priborzsavszkén a vasúti szerelvény.

Arról beszélnek, hogy lennének hazai befektetők, akik hajlandóak milliós összeget befektetni a projektbe. Itt tökéletes átláthatóságnak kellene lennie, a befektetőknek tisztában kell lenniük a beruházási feltételekkel. Kizáró ok a vasúti vonal felszámolásával kapcsolatos törekvés. Elsődleges cél a vasút európai normák szerint való felújítása és történelmi-turisztikai útvonal létrehozása. Továbbá, a hatalom a hatékony működés érdekében bérleti díjként 1 hrivnyát kérjen el.

A szomszédos országok tapasztalatai alapján a lengyel Besadszki Erdei Vasút vonal 2009-től 2012-ig 40 km-es szakaszon 550 000 euró (megközelítőleg 6 millió hrivnya) értékben lett felújítva, a hozzá kapcsolódó infrastruktúrákkal együtt: kávézók, állomások… Talán Lengyelországban olcsóbb lenne az üzemanyag, mint nálunk? És milyen 8 millió hrivnyáról beszél az Ukrán Vasút a Borzsa-völgyi kisvasút felújításával kapcsolatban? Készek vagyunk együtt működést kérni a lengyel kollégáktól és a jövőben a leendő befektetők számára megszervezni egy utat Besadába.

Milyen mechanizmus képes újjáépíteni a kisvasutat? – A munka megszervezéséhez létre kell hozni a Borzsa-völgyi keskeny nyomtávú vasút részvénytársaságot (melynek tagjai a községi tanácsok, melyeken keresztül halad a vasút, az Ilosvai, a Beregszászi, a Nagyszőlősi Járási Tanácsok, a megyei tanács, a Lembergi Vasút és a Borzsa-völgyi kisvasút alapítvány). A többségi tulajdonos az Ilosvai Járási Tanács kell hogy legyen, a többi részvényt pedig magánvállalkozók és lakosok vásárolhatják meg, egyértelműen meghatározott feltételek mellett. A megyei és a járási tanácsok minden körülmény között kötelesek magukra venni a támogatást, döntéseket hozni, pénzügyi segítséget nyújtani. A Borzsa-völgyi kisvasút részvénytársaság egy külön vasúti vállalkozás, ami beruházás formájában vasúti kocsikat szerez be és korszerűsít, közlekedési szolgáltatásokra. Ennek a projektnek állami támogatásra van szüksége, ami a jövőre való tekintettel perspektíva lehetne a külföldi pénzügyi források és anyagi támogatások bevonására.

De pontosan mit is tehetünk? Ukrajnában létezik egy mozgalom, mely a történelmi-technikai örökségek megőrzése érdekében jött létre. Ők a jövőbeni befektetői a Borzsa-völgyi kisvasútnak. Nemzetközi szinten Ukrajna Történelmi Vasúti Emlékműveinek megőrzése érdekében létrejött egyesület, ami magába tömöríti a vasúti szakembereket és a más munkát végző állampolgárokat. Együtt a fent említett egyesülettel a Borzsa-völgyi kisvasút részvénytársaság, a helyi hatalmak felkarolásával létre kell, hogy hozzon egy projektet a 2012-2013-as évekre az Ilosva-Priborzsavszke és a Bilke-Lukovo útvonal rendbetételére, a szükséges felújítások elvégzésére, a szerelvény karbantartására. A munkákat ukrán és európai szakemberek bevonásával kell elvégezni, a biztonsági előírások betartásával. A projekt ideje alatt a tulajdonos egy évre 1 hrivnyáért kell, hogy bérbe adja. A projekt keretein belül kívánjuk létrehozni a Borzsa-völgyi kisvasút részvénytársaságot, hogy irányítsa a gazdasági ügyeket. Mivel a Bilke-Ilosva-Lukove-Priborzsavszke útvonalon hiányos a sínek állapota, ezért a projekt elsődleges terve, ezek rendbetétele, felújítása és meghosszabbítása lenne Dovhe községig. Ha lenne rá igény a részvénytársaság turisztikai járatokat indítana Ilosva-Beregszász, Ilosva-Nagyszőlős útvonalon.

Ezek az első lépések. Érdekes lenne tudni a befektetők, a helyi tanács képviselőinek és az Ukrán Vasútnak (Ukrzaliznicja) véleményét is. Nézeteimet a Borzsa-völgyi kisvasút fejlesztésével kapcsolatban, a helyi jelentőségű történelmi műemlékek megóvására alapozom, nem csupán a technikai infrastruktúra terén, hanem a szociális szolgáltatások terén is.

Denisz Dobra

Forrás: nagydobrony.com.ua