A digitális kultúra fejlesztése c. pályázat és a digitális átállással kapcsolatos felmérés eredményeiről
A digitális átállás elősegítése érdekében a KMKSZ javaslatára felmérésre került sor egy 1400-as mintán, illetve egy pályázati rendszer épült ki, amelynek keretében támogatást igényelhettek a már megvásárolt beltéri egység után.
A pályázati rendszer eredetileg csak a pedagógusokra, valamint azokra a családokra terjedt ki, akiknek legalább két gyermeke magyar oktatási intézménybe járt. 2014 januárjában a pályázati lehetőséget kiterjesztették minden magyarigazolvánnyal rendelkező személyre. A pályázati keret első részlete 5334 igénylés finanszírozását tette lehetővé. A pályázat kiterjesztése előtt mintegy 1700 pályázat érkezett be. Ezek megoszlása irodák szerint:
A pályázók között 1017 pedagógus és 777 kétgyermekes család volt. A pályázat minden magyarigazolvánnyal rendelkező számára való megnyitását követően az igénylők száma ugrásszerűen megemelkedett. Egészében 5470 pályázat érkezett be. Ezek közül 136 került elutasításra. 40 esetben ugyanazon készülék után igényeltek támogatást, 81 esetben egy háztartásból másodszor igényeltek támogatást, 2 esetben dupla beadás történt, 12 esetben műholdvevő készülék után igényeltek támogatást, 1 esetben más formai okok miatt.
A pályázatok teljes mennyiségének eloszlása irodánként a pályázat mindenki számára történt megnyitását követően jelentősen megváltozott. A nagyszőlősi körzetben jelentősen megemelkedett, míg a beregszászi körzetben lecsökkent az arány.
A keretösszeg teljes egészében felhasználásra került. Ugyanennyi pozitívan elbírált pályázat esetében megkötésre került a szerződés és a támogatási összeg is ki lett fizetve. A pályázat eredményeképpen 5334 magyar család részére tettük lehetővé a magyar földfelszíni digitális adások vételét.
A televízió- és rádióadások vételi körülményeinek tisztázását szolgáló felmérés közvetlenül a magyarországi digitális átállás lezárása előtt történt. Egészében 91 település 1414 háztartásában készült felmérés. Területileg a felmérés a magyarok által lakott területek túlnyomó többségét magában foglalta egészen a felső-Tisza-vidéki Taracközig. A felmérésben 115 kérdezőbiztos vett részt.
A megkérdezett családok kor és végzettség szerinti eloszlása az alábbiak szerint alakult:
A digitális átállásról a megkérdezettek 99,86%-a hallotts közülük 75% volt érintett. Az átállásban nem érintettek az alábbiakkal indokolták azt:
A felmérés szerint a háztartások 60%-a két vagy több tv-készülékkel rendelkezik. Rádiókészülékkel a háztartásoknak mintegy 78%-a rendelkezik. Az aktív televíziózás átlagos időtartamára napi 4,09 órát, a passzív televíziózásra napi 5,17 órát, a rádióhallgatásra napi 2,94 órát kaptunk.
A magyar televízió adását a lakosság legalább 60%-a a fehérgyarmati (penyigei) adóról veszi.
A Kárpátalján legismertebb adások vételi mód szerinti eloszlása közvetlenül az analóg földfelszíni adások leállítása előtt:
Az adások vételi minősége a háztartások 50-70%-ában kiválónak vagy jónak volt mondható:
A legelterjedtebb tv- és rádióműsorok nézettségét, illetve hallgatottságát egy 10 pontos skálán értékelve mértük fel. Ugyanilyen feltételekkel vizsgáltuk ezen műsorok híradásainak nézettségét is.
A lakosság tájékozódásában a felmérés szerint a magyar televízió adásai kimagasló jelentőséggel bírnak. A második helyen a magyar nyelvű (helyi) sajtótermékek állnak. Ugyanez ukrán vonatkozásban jelentősen eltér. A magyar lakosság az ukrajnai eseményekről inkább a sajtón keresztül tájékozódik, csak mintegy harmaduk néz ukrán adásokat.
A leginkább nézett, illetve hallgatott ukrán tv- és rádióműsorok vétele a háztartásokban az alábbiak szerint alakult:
Az ukrán tv-műsorok vétele a magyar lakosság körében túlnyomórészt földfelszíni adásban történik. Ebből a földfelszíni digitális adások csak csekély részt képviselnek.
A műsorok nézettsége, illetve hallgatottsága egy 10 pontos skálán az alábbiak szerint alakult:
