A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség panaszt nyújtott be az ukrán Központi Választási Bizottság döntése ellen

Az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) augusztus 27-én kijelölte a 2014. október 26-ra kitűzött előre hozott parlamenti választások egyéni választási körzeteinek határait, változatlanul hagyva a kárpátaljai tömbmagyarságot több körzetre osztó, magyar képviselő parlamentbe juttatását ellehetetlenítő korábbi körzethatárokat.

Az erről szóló jegyzőkönyv augusztus 30-án, szombaton lett közzétéve a CVK hivatalos honlapján. A korábban már létező magyar többségű körzet ismételt létrehozását Kárpátalján 2012-ben és 2014-ben is számos nemzetközi szervezet valamint a KMKSZ és az UMDSZ is szorgalmazta.

A Központi Választási Bizottság döntése azért is érthetetlen, mivel az nemzetiségi választási körzetek kialakítását maga Petro Porosenko ukrán elnök is támogatta, aki még államfőjelöltként választási együttműködési megállapodást kötött a KMKSZ-szel, vállalva, hogy elnökként elősegíti az ukrajnai magyarok parlamenti képviseletének biztosítását.

A választásokat megelőzően a 2014. augusztus 7-én a KMKSZ levélben fordult a Központi Választási Bizottsághoz és annak elnökéhez, melyben kérte a kompakt módon elhelyezkedő nemzetiségi közösség érdekeinek megfelelő választási körzet kialakítását. A hivatalos szervhez benyújtott beadványhoz csatolva volt a Szövetség által kidolgozott lehetséges nemzetiségi körzet sematikus térképe, településeinek listája, lakosságának nemzetiségi adataira és lélekszámára vonatkozó adatokkal. A beadványra hivatalos válasz a testülettől a mai napig nem érkezett. A CVK működését szabályozó törvény értelmében panasszal lehet élni a testület döntése ellen. A KMKSZ minden lehetséges jogi eszközt ki fog használni arra, kerüljön a testület napirendjére az etnikai magyarokat magába foglaló választási körzet létrehozásának ügye és a törvényeknek megfelelően járjanak el.

Az érvényben lévő ukrán választójogi törvény III. fejezetének 18. paragrafusa lehetőséget teremt a nemzetiségi körzetek kialakítására, a törvénybe be van építve az etnikai arányosság elve, a vonatkozó törvényi szabályozás szerint: „Az egymandátumos körzetek határait a közigazgatási-területi egység határainak, a territoriális közösség érdekeinek és a nemzeti kisebbségek adott területen való letelepedésének figyelembe vételével határozzák meg. Azoknak a közigazgatási-területi egységeknek, amelyek területén egyes nemzeti kisebbségek kompakt módon élnek és amelyek határosak egymással, egy választókörzetbe kell kerülniük.” Az európai demokratikus jogállamiság megteremtésének alapfeltétele, hogy ne csak papíron legyenek lefektetve a kisebbségek védelmét és megmaradását elősegítő jogok, hanem a gyakorlatban is alkalmazzák azokat.

A kárpátaljai magyarság európai gondolkodású, törvénytisztelő nemzeti kisebbség, mindvégig lojális volt az ukrán államhoz. Kisebbségi jogainak érvényesülését most is a törvényeknek megfelelően kívánja elérni. Fontos megjegyezni, hogy számos nemzetközi dokumentum foglalkozik a kisebbségek védelmével, melyekhez Ukrajna is csatlakozott. A Lundi Ajánlások általános elvei kimondják: „A nemzeti kisebbségek hatékony részvétele a közéletben egyik lényeges eleme egy békés és demokratikus társadalomnak. A tapasztalatok Európában és másutt is azt igazolták, hogy az ilyen részvétel támogatásához a kormányoknak gyakorta konkrét megoldásukat kell alkalmazniuk a nemzeti kisebbségek számára. Ezeknek az Ajánlásoknak az a céljuk, hogy elősegítsék a kisebbségek részvételét az államéletben és lehetővé tegyék a kisebbségek identitásának és jellemzőinek fenntartását, ily módon is segítve a jó kormányzást és az állam integritását.”

A fenti elvek figyelembe vételét a kialakított 225 egyéni körzetből mindössze egy körzet kialakításához kéri a KMKSZ, mely nem lenne újkeltű, hisz a korábbi választások (1998, 2002) alkalmával már alkalmazták azt. A körzet kialakítása lehetőséget teremthetne arra, hogy a 450 fős ukrán törvényhozásba egy magyar képviselő is bekerülhessen.