A Krím ma dönt

A félszigeten ma megtartották a világ nagyobbik része által el nem ismert referendumot az autonóm köztársaság státusáról.

A keleti és déli országrészben több ezren vonultak az utcákra, hogy támogassák a krími népszavazást, valamint, hogy az orosz második államnyelvként való elismerését és az ország föderalizációját követeljék.

***

Amint várható volt, az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) New Yorkban nem tudta elfogadni az Ukrajnára vonatkozó határozatot szombaton este.

Az Egyesült Államok által előterjesztett javaslat kimondta volna, hogy az ENSZ nem ismeri el egy olyan krími referendum eredményét, amelyet Ukrajna hozzájárulása nélkül tartanak, ugyanakkor támogatja az ország egységét, szuverenitását és függetlenségét. A tizenöt tagú testületben 13 igen szavazat mellett egyedül Oroszország, a BT állandó tagja voksolt a határozat ellen, miközben Kína tartózkodott, ám a BT szabályzata értelmében ez is elegendő volt ahhoz, hogy meghiúsuljon a döntéshozatal.

„Nem érthetünk egyet (a határozat) fő üzenetével, miszerint jogilag érvénytelennek kell nyilvánítani a március 16-ára tervezett referendumot, melynek során maguknak a Krími Köztársaság lakóinak kell dönteniük a jövőjükről” – hangsúlyozta a zn.ua tudósítása szerint Vitalij Csurkin, Oroszország állandó képviselője az ENSZ-ben. A diplomata azt mondta, „A dokumentum megfogalmazóinak ez a filozófiája ellentétes a nemzetközi jog egyik alapelvével: a népek egyenjogúságának és önrendelkezésének jogával, melyet az ENSZ Alapszabályának 1. pontja rögzít”.

Michael Lyall, Nagy-Britannia ENSZ-képviselője a sikertelen szavazás után azt mondta, a BT tagjai nem szándékoznak meghátrálni az orosz vétó miatt. Mint jelezte, a határozatot az ENSZ közgyűlése is elfogadhatja, amelyben Oroszországnak nincs vétójoga.

***

Ugyancsak tegnap este számolt be a sajtó az orosz külügyminisztérium nyilatkozatáról, mely a halálos áldozatokat követelő minapi harkivi összecsapásokra utalva megállapítja, hogy Ukrajnában „továbbra is fegyveresek garázdálkodnak, amivel kapcsolatban a békés polgárok megvédését kérő felhívások sokasága érkezik Oroszországhoz”.

„Sz. V. Lavrov orosz külügyminiszter ez év március 14-i londoni találkozójuk alkalmával felhívta John Kerry amerikai külügyi államtitkár figyelmét annak veszélyére, hogy a Legfelsőbb Tanács legitimálja a Pravij Szektort és a többi radikálist, amikor rendszeresített, nemzeti gárda típusú erőszakszervezetekké alakítja át azokat. Sz. V. Lavrov egyúttal határozottan felszólította J. Kerryt, hogy vesse latba Washington befolyását Kijevben az ultra-nacionalisták tombolásának megfékezésére” – áll egyebek mellet a nyilatkozatban.

„Oroszország a békés polgárok megvédését kérő felhívások sokaságát kapja. Ezek a felhívások ki lesznek vizsgálva” – közölték az orosz külügyminisztériumban. A nyilatkozatról beszámoló ukrajnai portálok rámutatnak, hogy a dokumentum nem tesz említést arról, kiktől érkeztek a szóban forgó felhívások az orosz külügyhöz.

***

A Krímen ma reggel rendben megkezdődött az autonómia státusáról rendezett népszavazás, mind az 1205 szavazóhelyiség megnyílt. Népszavazást tartanak Szevasztopol városában is, ahol Valerij Medvegyev, a városi választási bizottság elnöke szerint több mint 50 megfigyelő követi a szavazás menetét, továbbá a 15 országból akkreditált 200 újságíró – jelentette a korrespondent.net.

A közösségi oldalakon megjelenő lakossági beszámolók szerint minden szavazókörzetben 5-6 önkéntes rendfenntartó – „druzsinnyik” – teljesít szolgálatot. Érkeztek hírek arról is, hogy a választási bizottságok a választói névsorban nem szereplőknek, nem ukrán állampolgárságú személyeknek is engedélyezik a szavazást, amennyiben rendelkeznek állandó vagy ideiglenes krími lakcímbejelentéssel.

Korábban Ukrajna, az Európai Unió és az Egyesült Államok vezetői is közölték, hogy nem ismerik el a népszavazás eredményét, egyedül Oroszország biztosította támogatásáról a helyi lakosság akaratnyilvánítását.

***

Vlagyiszlav Szeleznyov, az ukrán védelmi minisztérium krími sajtóközpontjának vezetője Jurij Tyiskov vezérőrnagyra való hivatkozással arról számolt be, hogy a Primorszke településen működő katonai tudományos-kísérleti központot blokád alatt tartó orosz kozákok ma reggel nem engedték be munkahelyükre az ott-dolgozókat. A kozákok állítólag azt igyekeztek elérni, hogy az alkalmazottak előbb menjenek el szavazni a szavazókörzetekbe, s csak azután álljanak munkába – jelentette a pravda.com.ua.

A korrespondent.net tudósítása szerint számos ukrán alakulat katonái visszautasították a szavazást. A világhálón megjelent beszámolók alapján több egységnél még előző nap állományi gyűléseket tartottak, amelyeken általában egyöntetűen úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a „törvénytelen” referendumon. Az alakulatoknál egyben cáfolták azokat az autonómia hatóságai által terjesztett híreket, miszerint nem biztosítottak lehetőséget a katonáknak a szavazóhelyiségek felkeresésére.

***

Krím Bahcsiszaráji járásában, a krími tatárok által egy tömbben lakott területeken nem lettek kialakítva a krími referendum szavazókörzetei – jelentette ki az ukrajnai Szabadság Rádiónak Ilmi Umerov, a járási állami adminisztráció vezetője. A hivatalnok ezt azzal magyarázta, hogy nem voltak jelentkezők, akikből megalakíthatták volna a választási bizottságokat. Korábban Umerov arra szólította fel Bahcsiszaráj lakóit, hogy ne dőljenek be a provokációknak és ne vegyenek részt a referendumon – emlékeztet az esetről beszámoló korrespondent.net.

A krími tatárok egyik képviselője, Zair Szmedljajev az interneten választási szabálytalanságokról számolt be délelőtt, bár bizonyítékokkal nem szolgált. Johann Ewald Stadler osztrák európai parlamenti képviselő, a félszigeten tartózkodó nemzetközi megfigyelők egyike viszont két jaltai szavazókörzet felkeresése után azt nyilatkozta, hogy egyetlen szabálysértést sem tapasztalt.

A krími népszavazásra érkezett megfigyelőknek kétes a hírük Európában, szélsőjobboldaliak és neosztálinisták egyaránt akadnak közöttük – írta a zn.ua a Jevromajdan-SOS Facebook-oldalán megjelentekre való hivatkozással. Az írásnak „magyar vonatkozása” is van, amennyiben a megfigyelőknek a portál által bemutatott listáján szerepelt többek között Kovács Bélának, a magyarországi Jobbik párt európai parlamenti képviselőjének a neve.

***

Szergej Akszjonov, Krím Kijev által el nem ismert miniszterelnöke délben arról beszélt újságíróknak, hogy a szavazókedv az autonóm köztársaságban 2-3-szor magasabb, mint a 2012-es választások alkalmával. Szavai szerint egyes járásokban délre már a választók 25 százaléka, néhány szavazókörzetben 40 százaléka leadta a szavazatát. A kormányfő délután arról számolhatott be, hogy a résztvevők száma 14 órára elérte az érvényességi küszöböt, azaz az 50 százalékot – jelentette a korrespondent.net.

Rendbontást, a szavazást befolyásoló egyéb eseményt sehonnan sem jelentettek a nap folyamán.

***

Számos kelet- és dél-ukrajnai nagyvárosban tüntettek ma az oroszbarát erők. Megmozdulásokat jelentettek Dnyepropetrovszkból, Donyeckből, Luhanszkból, Harkivból és Odesszából is. Dnyepropetrovszkban és Luhanszkban annak ellenére tartották meg a nagygyűléseket, hogy a hatóságok betiltották a hétvégi utcai rendezvényeket. A bírósági tiltásra való tekintettel az Ukrajna egységét támogató erők lemondták legtöbb rendezvényüket. A rendőrség sehol sem lépett fel az engedély nélküli nagygyűlések résztvevőivel szemben.

Donyeckben a több ezer tüntető a krími referendumot támogatta, illetve népszavazás kiírását követelték Ukrajna föderalizációjáról, a régió státusáról. További követelésként fogalmazódott meg, hogy a megyék élére választott kormányzók kerüljenek. A tüntetők radikális része délután a Lenin térről a megyei ügyészséghez vonult, ahol a politikai fogva tartottak, köztük Pavel Gubarjov „népi kormányzó” szabadon bocsátását követelték, majd elfoglalták az épületet.

Harkivban az Oroszországot éltető, Putyin nevét skandáló és föderalizációt követelő mintegy háromezres tömeg egy része összecsapott a rendőrökkel, miközben megkísérelték elfoglalni a megyei állami adminisztráció épületét. A rendőröknek pajzsaikkal sikerült visszaszorítaniuk a demonstrálókat, akik közül többeket őrizetbe vettek – jelentette a pravda.com.ua.