A luhanszki és donyecki szakadárok is helyhatósági választásokat írtak ki

A donyecki szakadárok példáját követve Ihor Plotnickij, a „luhanszki népköztársaság” vezetője is helyhatósági választásokat írt ki hétfőn a megye szeparatista ellenőrzésű részén. Közben folytatódtak a tüzérségi támadások a kelet-ukrajnai front mentén, Kijev közlése szerint az elmúlt egy napban három ukrán katona sérült meg a konfliktus övezetében.

A luhanszki vezető közleményben tudatta hétfőn, hogy november 1-jére helyhatósági választásokat írt ki. Nehezményezte, hogy az ukrán parlament anélkül készül elfogadni a helyi választásokról szóló törvényt, hogy arról Kijev konzultált volna a szakadár vezetőkkel. Kijelentette, hogy „népköztársasága” rendületlenül kiáll a minszki megállapodások betartása mellett, ezért egyoldalúan kihirdeti a helyhatósági választásokat saját területén.

Plotnickijt megelőzően Olekszandr Zaharcsenko, Donyeck megyei szakadár vezető jelentette be a múlt héten, hogy helyhatósági választásokat írt ki október 18-ra az általa irányított szakadár területen.

Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán jogszabályoknak megfelelően, azaz a központi választási bizottság előírásai és felügyelete alatt rendezzenek tiszta, demokratikus és átlátható helyhatósági választásokat egy időben az egész ország területén, beleértve Donyeck és Luhanszk megye egészét, az oroszbarát szakadárok által ellenőrzött településeket és egyéb közigazgatási egységeket is. Az országos helyhatósági választásokat Kijev tervei szerint október 25-én tartanák.

Eközben az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) elindította annak a weboldalnak a működését, amelyen a kelet-ukrajnai hadműveleti övezetbe beutazni akarók regisztráció után, elektronikus úton megkaphatják a belépési engedélyt. Olekszandr Tucsinov, az SZBU vezetője a múlt héten jelentette be, hogy a frontvonalnál az egyik ellenőrzőposzton megkezdték az elektronikus beléptető rendszer tesztelését. Szavai szerint az új rendszer hatékonyabbá teszi az ellenőrzést, megelőzi a korrupciót a belépési engedélyek kiadásánál, és megszünteti a hosszú sorbanállást az ellenőrző posztoknál.

A kijevi hadműveleti parancsnokság hétfői közleményében arról számolt be, hogy a szakadárok vasárnap délutántól éjfélig hússzor nyitottak tüzet katonai állásokra, két alkalommal vetettek be a minszki egyezség alapján tiltott, nagy kaliberű fegyvereket.

Andrij Liszenko, az elnöki hivatal hadműveleti ügyekben illetékes szóvivője kijevi sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy miután a múlt héten a szakadár erők kivonultak Sirokine településről, amely az Azovi-tenger partján lévő Mariupoltól mintegy 20 kilométerre keletre fekszik, a harcok áttevődtek a térségtől mintegy 50-60 kilométerrel északabbra.

Jevhen Marcsuk, az összekötő csoport kedden esedékes újabb minszki tárgyalási fordulója előtt kijelentette, hogy Sirokine településnél 30 kilométeres biztonsági zónát készülnek létrehozni, a településen pedig az EBESZ állandó megfigyelői poszt kialakítását tervezi. Ennek érdekében a feleknek 15-15 kilométerrel távolabb kell vonniuk nehézfegyvereiket Sirokinétől. Szavai szerint noha a településről a szakadár erők távoztak, nehéztüzérségi fegyvereiket nem vitték távolabb a falutól.

Denisz Pusilin, a donyecki szakadárok tárgyalója ukrán források szerint hétfői moszkvai sajtótájékoztatóján azt állította, hogy kompromisszumra jutottak a szemben álló felek a 100 milliméternél nagyobb kaliberű fegyverek kivonásáról a front menti övezetből.
Az ukrán szociális minisztérium hétfőn nyilvánosságra hozta legfrissebb adatait a belső menekültekről. Eszerint a kelet-ukrajnai harcok övezetéből már 1,37 millióan kényszerültek Ukrajna más területeire átköltözni, a krími menekültekkel együtt számuk már csaknem eléri az 1,73 milliót.