A parlament normakontrollt kért a képviselők és a bírák mentelmi jogának megszűntetéséről

Az ukrán parlament csütörtökön úgy döntött, hogy az alaptörvényben szereplő képviselői és bírói mentelmi jog megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot elküldi az alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra.

A határozatot nagy többséggel fogadták el: a 450 fős ukrán törvényhozás (verhovna rada) 365 tagja támogatta a szavazáskor jelen lévő 371 képviselő közül.

A parlamenti képviselők és a bírák mentelmi jogának eltörléséről szóló alkotmánymódosítási javaslatot Petro Porosenko ukrán elnök nyújtotta be január 16-án.

Az államfő indítványozta, hogy vegyék ki az alkotmányból azt a részt, amely szerint a parlamenti képviselők ellen a törvényhozás engedélye nélkül nem lehet büntetőeljárást kezdeményezni, őrizetbe venni vagy letartóztatni őket. Törölnék továbbá az alkotmányból azt is, hogy a parlament engedélye nélkül bírákat nem lehet a jogerős ítéletig őrizetbe venni, illetve letartóztatni. A javaslat szerint a bírák szabadságkorlátozásának engedélyezése az alkotmánymódosítás életbe lépése után a törvényhozástól a legfelső igazságszolgáltatási tanácshoz kerülne.

A parlamenti képviselők mentelmi jogának eltörlését már a Majdan-tüntetéseken is követelték, és azóta is több civil szervezet előállt ezzel az igénnyel. Vezető politikusok, köztük Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök is támogatásáról biztosította ezt a kezdeményezést. Az ukrán társadalomban azért erős ennek követelése, mert a múltban nem egy képviselő bújt el a törvényi felelősségre vonás elől a mentelmi jog mögé, illetve csak azért indult el a parlamenti választásokon, hogy a mentelmi jog védelmét élvezhesse. A bírák mentelmi jogával kapcsolatos változtatást az indokolja, hogy Ukrajnában a bíróságok az ország legkorruptabb intézményeinek közé tartoznak.

Az ukrán jogszabályok szerint alkotmánymódosításhoz előzetes szavazáskor a parlament teljes létszámának fele, azaz 226 képviselő támogatása elegendő, a végső szavazást azonban csak a következő ülésszakon tűzhetik napirendre – azaz szeptembertől -, és az elfogadásához minősített kétharmados többség, azaz legalább 300 szavazat szükséges.