A varázslatos, bányamentes Nagymuzsaly

A Beregszászi járásban található Nagymuzsalyt évek óta elsősorban a hírhedt aranybánya kapcsán emlegetik, amely egyébként már régen csődbe ment, maga mögött hagyva a mérgezett talajvizeket, a csúf meddőhányókat, a több kilométer hosszú vájatokat az addig festői szépségű hegyen, valamint a túltelített iszaplerakókat.

A bánya újraindításának ötlete újra és újra felvetődik, s már nemcsak aranybányászásról van szó, hanem más nehézfémek, többek között ólom kitermeléséről is. Azt a kérdést, hogy szüksége van-e az ólombányára a sűrűn lakott vidéknek, ahol virágzik a szőlőtermesztés és fejlődik a turizmus, csendesen szőnyeg alá söprik.
A téma, hogy vajon legyen-e vagy ne legyen bánya Nagymuzsalyban, még sokszor fel fog merülni. Ezért érdemes megismerni, milyen sok más figyelemre méltó dologgal büszkélkedhet a község a bányán kívül.
Nagymuzsaly igazi jelképe nem a bánya, hanem a Keresztelő János nevét viselő templom festői romjai, melyek a közútról is azonnal felfedezhetőek a szántóföldek közepén, ha Beregszász felől közelítjük meg a települést. Azért is különleges ez a rom, mert Kárpátalján egyébként nincsenek romba dőlt, de újjá nem épített templomok.
A romos állapotában is monumentális épületet terméskőből emelték a XIII. és XIV. század fordulóján kora gótikus stílusban. Nyugati homlokzata, diadalíve annyi évszázad után is teljesen épen áll, oldalfalai és szentélye ugyan valamivel romosabb, ám e falak az ablakok szintjéig nagyrészt állnak. A déli oldalon tátongó nyílás helyén lévő egykori kaput beépítették a beregszászi római katolikus templomba. Sajnos, a romokhoz vezető ösvényt nem gondozzák, sőt, még egy tábla sem jelzi az építészeti emlékhelyet. Szerencsére az erős falmaradványokat nem tudták szétszedni, s így a templom nem osztozott annak az épületnek a sorsában, amely a múlt század 50-es éveiben végleg eltűnt az akkori kolhozelnök „jóvoltából”, amikor is építési anyag szerzése céljából szétszedték a Hunyadi család XVII. században épült kastélyát. Így a barokk stílusú épületet csak a háború előtt készült képekről ismerhetjük.
Megmaradt viszont egy, túlzás nélkül mondható, unikális emlékmű, amely szintén a Hunyadi családhoz kapcsolódik: egy síremlék, mely alatt egy ló nyugszik.
Az emlékjel történetét az 1970-es években Szova Péter helytörténész írta meg. Eszerint 1717-ben az akkori geopolitikai csatározások során III. Ahmed oszmán szultán parancsára a krími tatárok a moldvai hajdúkkal együtt betörtek Magyarországra azzal a céllal, hogy az európai hatalmak erőit elvonják Belgrád védelmétől.
A hadjárat során elfoglalták Nagyszőlőst, s már Királyházát és Beregszászt is fenyegették. A helyi vezetők az embereikkel együtt védekeztek, amennyire tudtak. A védők között volt a Hunyadi családból származó muzsalyi földesúr is, akit az egyik jelentéktelen csetepatéban a tatárok körbefogtak, és megsebesítettek. Ekkor a lova hirtelen kitört az ellenséges gyűrűből, és megmentette gazdáját.
Nemsokára a tatárok elhagyták a vidéket, nem foglalták el Beregszászt, mert megtudták, hogy a törökök csatát vesztettek Belgrádnál. Visszavonulás közben kegyetlenül elpusztították a menekülő lakosokat.
A hálás Hunyadi úr a lehető legjobb körülmények között tartotta a lovát élete végéig, s mikor az állat elpusztult, a kastélya parkjában temette el azt, és egy síremléket állított fel neki, egy hosszúkás, háromszögletű kőoszlopot. Ezt az emlékjelet ma is láthatjuk a Bereg-Foods vállalat zöld kerítése mögött. Jó lenne, ha a vállalat vezetői ismernék ennek a nemigazán látványos emlékműnek a történelmi értékét, és gondoskodnának a megőrzéséről, amit a Beregszászi járás polgárai is támogatnának.

Szép és érdekes építészeti emlékmű a falu feletti dombon álló református templom a fából épült harangtoronnyal. A XIV-XV. században gótikus stílusban épült templom eredetileg katolikus volt, majd reformátussá lett a falu lakóival együtt.
Igazi meglepetésnek számít az óvoda épülete, amely a helyi földesurak, a Károlyi grófok kúriája volt. A XVIII. századi épület viszonylag jó állapotban maradt fenn.
Említésre méltó az óvoda mögötti pinceház is, amelynek megvan a tetőszerkezete, s melynek falai kővel vannak kirakva.

Amint látható, Nagymuzsalyban sok az érdekes történelmi emlékhely. Ha sikerülne megvalósítani azt a tervet, mely szerint az egykori aranybányát turistalátványossággá alakítanák (ahogyan ez több országban történt), akkor a szőlőültetvények, természeti és építészeti emlékművek idegenforgalmi értéke jóval meghaladná a sok kétséget kiváltó bányák által termelt feltételezett hasznot.

A mukachevo.net nyomán