Az „aranyprobléma” Európában és Kárpátalján
Az „aranyprobléma”: hogyan oldják meg a környező Európában és Kárpátalján címmel közölt összeállítást az aranykitermelésről régiónkban a mukachevo.net portál. Mint az írás szerzője rámutat, Magyarország ellenzi a cianidok alkalmazását, míg nálunk a hatalom előkészíti a talajt az arany hasonló módszerekkel történő kinyeréséhez.
A portál emlékeztet, a napokban a magyar Külügyminisztérium és a Mezőgazdasági (nyilván a Vidékfejlesztési – a szerk.) minisztérium közös nyilatkozatot tett közzé, amelyben aggodalmuknak adnak hangot a környezetre veszélyes romániai aranykinyerési technológiák miatt, amelyek rendszeresen szennyezik a Tisza-medencét, többek között Kárpátalján is. A verespataki bányanyitási tervek kapcsán Magyarország azt reméli, hogy a román kormány betartja az európai környezetvédelmi előírásokat, idézi a mukachevo.net a minisztériumi nyilatkozatot, amely kitér arra is, hogy a ciános aranykitermelés óriási kockázatokkal jár, s veszélybe sodorja a víz tisztaságát, illetve a biodiverzitást. Példaként említi a dokumentum a 2000. évi ciánszennyezést a romániai aranybányák egyikében, melynek következtében egy jelentős szakaszon a Tisza szinte teljes faunája kipusztult. A magyar kormány ezért minden nemzetközi fórumon fellép az arany kinyerésének ciános technológiája ellen – emlékeztet a munkácsi portál.
A mukachevo.net ugyanakkor rámutat: a hatalom Kárpátalján minden eszközzel azon van, hogy a csődbement nagymuzsalyi aranybánya a Beregszászi járásban újra működni kezdjen. A portál emlékeztet, hogy ebben a szellemben nyilatkozott idén kárpátaljai látogatása alkalmával Oleg Proszkurjakov, az ukrán ökológiai és természeti erőforrások minisztériumának tárcavezetője. A miniszter szavai szerint az ökológiai probléma megoldott a faluban (ezzel kapcsolatban a portál szerkesztősége felidézi, hogy a környék kútjai a bánya működése miatt szennyeződtek nehézfémekkel – a szerk.). Proszkurjakov szerint nem maradt más hátra, mint megoldani a vállalat csődjével összefüggő kérdéseket, s kiegyenlíteni a tartozásokat, melyek már a 6 millió hrivnyát is meghaladták.
Mint ismeretes, a nagymuzsalyi arany kitermelésére Valerij Bredihin donyecki üzletember kapott engedélyt, a Карпатська рудна компанія kft. tulajdonosa, melynek a Надра України állami részvénytársaság a lelőhely kiaknázásának jogát átadta – írja a mukachevo.net.
A cikk szerint a Карпатська рудна компанія jelenleg a lelőhely kiaknázásának tervét készíti elő. Gyakorlatilag nem titkolják, hogy az aranyat Nagymuzsalyban ciános technológiával fogják kinyerni, ellenkező esetben a kitermelés veszteséges lesz, a gravitációs módszerrel az arany több mint 50 százaléka a meddőhányókban marad.
Ennek ellenére a megye vezetése Magyarországgal ellentétben nem lát ebben semmilyen veszélyt, csak pozitívumokat – írja a portál. A cikk szerint a természeti környezet pusztulását javasolják a falu utcáinak kijavításáért cserébe.
Olekszandr Ledida kárpátaljai kormányzó minden lehetséges módon segíti a donyecki vállalkozókat a kárpátaljai „aranyhegyek” feldolgozásában – folytatja a mukachevo.net, amely a megye első emberét is megszólaltatja ezzel kapcsolatban. „Úgy gondolom, tekintettel a jelenlegi helyzetre, teljesen reális megoldani a kérdések többségét és feloldani a sokéves társadalmi feszültséget ebben a régióban. Gondolok itt többek között a vízvezetékrendszer kiépítésére Nagymuzsalyban, és még az útjavításra is, ahol ez szükséges. Minderre a lelőhely kiaknázására speciális engedéllyel rendelkező vállalat vállal kötelezettséget” – állítja a kormányzó.
Aktívan támogatta a muzsalyi aranybánya újraélesztését Ivan Busko is, a körzet jelenlegi parlamenti képviselője a Régiók Pártjától, tudjuk meg a cikkből, amelynek szerzője megjegyzi, az említett két kárpátaljai politikus egyike sem fordított különösebb figyelmet arra, hogy a helyi, vagyis beregszászi képviselők több alkalommal tiltakoztak a bánya újraindítása ellen, elsősorban a környezetvédelmi kockázatok miatt.
A helyi környezetvédelmi aktivisták igyekeztek felhívni a hatalom figyelmét a lehetőségre, hogy turisztikai látványossággá változtatható a nagymuzsalyi aranybánya, amely idővel jelentős jövedelmet biztosítana a járás számára, s nem pedig egyetlen, még csak nem is kárpátaljai oligarchának. Azonban a közvéleménynek ez a felhívása szintén süket fülekre talált, jegyzi meg a mukachevo.net, amely példaként a szomszédos Szlovákia gyakorlatát ismerteti, ahol az egykori aranybányákat megnyitották a turisták előtt, múzeumot alakítottak ki, Eperjes környékén pedig aranymosó versenyeket is szerveznek a látogatóknak.