Az orvosi titokról

„Csúnya bőrbetegséggel kerültem kórházba. Az osztályon dolgozó egyik ápolónő elmesélte barátnőjének, hogy miért kerültem kórházba, az pedig továbbadta az értesülést annak a vállalkozónak, akinek a cégénél mindketten dolgoztunk.
Miután elhagytam a kórházat, s újra munkába álltam, a vállalkozó rövidesen mondvacsinált okokkal elbocsátott, de érezhető volt, hogy a nyavalyám miatt nem szeretne tovább alkalmazni. Jogában állt-e az ápolónőnek kikotyogni a betegségemet barátnőjének? Hol tehetek panaszt az eljárás miatt, s remélhetek-e valamiféle kárpótlást az engem ért veszteségért?”

– Mindenekelőtt jegyezzük meg, hogy Ukrajna Alkotmányának 32. paragrafusa értelmében belegyezése nélkül senkiről sem gyűjthetők, őrizhetők és használhatók fel bizalmasnak minősülő adatok. Az egészségügyi információk, így az ön egészségi állapotára, kórtörténetére, kezelésére vonatkozó tények is a bizalmas, azaz korlátozott hozzáférésű adatok közé tartoznak a jog szempontjából.

Az Ukrajna egészségügyi törvénykezésének alapjai címet viselő jogszabály 39-1. paragrafusának értelmében a páciensnek jogában áll titokban tartani, bizalmasan kezelni egészségi állapotát, annak tényét, hogy orvoshoz fordult, a diagnózisát, továbbá minden olyan adatot is, amelyről az orvosi vizsgálat kapcsán értesült. Munkahelyén tilos bármiféle információt követelni az érintettől egészségi állapotára, illetve az alkalmazott gyógykezelésre vonatkozóan, s ugyancsak tilos munkahelyét engedélye nélkül tájékoztatni erről.

A szóban forgó jogszabály 40. paragrafusának 1. része értelmében azon egészségügyi dolgozóknak, illetve más személyeknek, akik szakmai vagy hivatali kötelezettségeikből adódóan birtokába jutottak információknak a polgár betegségére, egészségügyi kivizsgálására és azok eredményeire, intim és családi életére vonatkozóan, nem áll jogában nyilvánosságra hozni, terjeszteni ezeket az értesüléseket, kivéve azokat a ritka eseteket, melyekről a jogszabályok külön rendelkeznek.

Ukrajna törvénye az információról 46. paragrafusának 3. része értelmében nem hozhatók nyilvánosságra az orvosi titkot képező információk. Így a kivizsgálás eredményei és a diagnózis is bizalmas, orvosi titkot képező információnak minősülnek. Az ilyen információk csak annak a személynek adhatók ki, akire vonatkoznak, valamint a jogszabályok által külön nevesített esetekben az adott személy törvényes képviselőinek, egészségügyi intézményeknek, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságoknak és a bíróságnak, akikre és amelyekre viszont ugyancsak kiterjed a titoktartási kötelezettség.

Ily módon a kórházi ápolónőnek nem állt jogában továbbadni az ön betegségére vonatkozó bármiféle információt az arra nem jogosult személynek. Tette ebből következően törvényellenes, s önnek jogában áll követelni a felelősségre vonását. Panaszt tehet a történtek miatt az adott egészségügyi intézmény vezetőinél, a helyileg illetékes egészségügyi hatóságoknál, de a rendőrséghez is fordulhat. A rendőrségen kérvényt kell írni a vizsgálat megindításához, előadva a tényállást, az azt bizonyító tényeket és követelve a szóban forgó egészségügyi alkalmazott felelősségre vonását a Büntetőtörvénykönyv 145. paragrafusa alapján orvosi titok szándékos nyilvánosságra hozataláért. Ezen a jogcímen a vétkest maximum ötven adózatlan minimálbérnek megfelelő bírsággal sújthatják, vagy legfeljebb 240 óra közmunkával, legfeljebb három évre eltilthatják bizonyos tisztségek betöltésétől, illetve két évig terjedő javítómunka is lehet az ítélet.

Természetesen jogában áll emellett polgári peres keresettel fordulni a bírósághoz, követelve az önre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalával okozott erkölcsi és anyagi kár megtérítését.