Beszámolnak a KMKSZ-alapszervezetek vezetői
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség egyre több alapszervezetében zajlanak le a 2015. évi közgyűlések, amelyeken az alapszervezeti elnökök beszámolnak a tagságnak az elmúlt esztendőben végzett munkáról, és megválasztják a felsőbb szintek közgyűléseinek küldötteit.
A Munkácsi járásban Izsnyétén február 20-án a művelődési házban tartották meg az alapszervezet közgyűlését, melyen a hagyományoknak megfelelően nagy számban jelentek meg a tagok zsúfolásig megtöltve a nagytermet. Orosz Szilvia alapszervezeti elnök beszámolójában felsorolta az elmúlt év rendezvényeit, a farsangi bált, a március 15-i ünnepséget, valamint a nagyszabású ifjúsági napot, melyre a közeli falvakból is ellátogattak a fiatalok. Az elnök megköszönte a református egyházközségnek, a KMKSZ-aktivistáknak, valamint a helyi általános iskola pedagógusainak az ifjúsági nap megszervezéséhez nyújtott támogatásukat. Emellett arra is kitért, hogy az általános iskola alsó osztályosai a Miénk a város! pályázat megnyerésével csodasarkot kaptak, a 8–9. osztályosok pedig – sikeres pályázatuk eredményeként – Budapestre utaztak, ahol megtekintették a Csodák Palotáját.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke arról szólt, hogy a kárpátaljai magyarság lelkiállapotát jelenleg az elszegényedés és a félelem határozza meg. Felvázolta a jelenlegi ukrajnai konfliktus hátterét, az Egyesült Államok és Oroszország geopolitikai küzdelmét; kitérve arra is, hogy az Európai Uniónak nem érdeke a háború, hisz’ az Oroszország elleni szankciók miatt dollár-milliárdokat veszít, s a reálisan gondolkodó európai politikusok is látják, hogy csak tárgyalásos úton, kölcsönös kompromisszumok árán lehet megoldani a válságot. A katonai mozgósítás kapcsán szólt a KMKSZ újraindított jogsegélyszolgálatáról. Kitért a tervezett közigazgatási reformra, annak a kárpátaljai magyarságot fenyegető veszélyeire, majd válaszolt a feltett kérdésekre.
A Nagyszőlősi járásban Fertősalmáson február 21-én a helybeli általános iskolában került sor a KMKSZ-alapszervezet közgyűlésére, melyen Szűcs Judit alapszervezeti elnök beszámolt a tagság növekedéséről (a múlt évben 20 belépővel nőtt, s jelenleg 285 főt számlál az alapszervezet), a sikeres pályázatokról, melyeknek köszönhetően felújították az orvosi rendelőt, s újakra cserélték az iskola bejárati ajtóit, az idén pedig szeretnék folytatni a nyílászárók cseréjét. Kitért rá, hogy a múlt év novemberében megemlékeztek a 70 éve elhurcolt magyar férfiakról, az idén pedig tervezik az 1848. március 15-i forradalom megünneplését.
Nagypaládon ugyanezen a napon bonyolították le a közgyűlést a Móricz Zsigmond Középiskola nagytermében. Illés Katalin alapszervezeti elnök beszámolt sikeres pályázatukról, melynek eredményeként laptopot és fénymásolót vásároltak, melyek nagyban segítik az alapszervezet munkáját. Felsorolta hagyományos, színes rendezvényeiket: a március 15-i ünnepséget, a június 4-i trianoni megemlékezést, mely idén már megyei szintű rendezvény lesz, ismertette a sikeres Kapunyitogatót, majd az azt követő, kapcsolatépítő nagyhódosi látogatásukat. Kitért a nagyon szép karácsonyi műsorukra, melynek keretében a középiskola átvette Somogyi Győző Kossuth- és Prima Primissima díjas magyarországi festőművész Árpád-házi királyokat ábrázoló festménysorozatának élethű másolatát. Az ez évi tervekről szólva pedig kifejtette, hogy a hagyományos rendezvényeiken kívül gyermeknapot is szeretnének szervezni.
Karácsfalván február 22-én tartották meg a KMKSZ-alapszervezet gyűlését a művelődési ház nagytermében. Gorondi Albert elnök beszámolt arról, hogy megünnepelték március 15-ét, kicsiny táncegyüttesük is fellépett a tiszapéterfalvai KurucFeszten, novemberben pedig tartalmas Kapunyitogató rendezvényre került sor a községben, táncházzal egybekötve. Felnőtt betlehemes csoportjuk részt vett a decemberi beregszászi betlehemes találkozón. Sikeres pályázatuk eredményeként bútorokkal gyarapították a teleházat, mely a községi könyvtárban kapott helyet, s ha lehetőségük nyílik rá, szeretnék kifesteni a helyiséget, és védőrácsot szerelni az ablakokra.
Tiszakeresztúrban az általános iskolában bonyolították le a KMKSZ-alapszervezet taggyűlését. Dobsa István alapszervezeti elnök felidézte az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitöréséről, az aradi vértanúkról, valamint a „málenykij robot” áldozatairól való megemlékezésüket, három alkalommal megrendezett filmklubjukat, a tavalyi választásokon való sikeres szereplésüket, valamint azt, hogy eredményes pályázatuk révén sikerült szert tenniük egy asztalifocira és egy pingpong-asztalra. Az idei tervek sorában pedig megemlítette, hogy a tiszakeresztúri, a tiszaújlaki, a tiszaújhelyi, a karácsfalvai és a mátyfalvai iskolák részvételével szeretnének lebonyolítani egy ifjúsági focitornát, melynek nyertese átvehetné az első ízben átadásra kerülő ifjúsági kupát.
Mindegyik nagyszőlősi járási alapszervezeti gyűlésen részt vett Barta József, a KMKSZ alelnöke, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, aki kifejtette: a kelet-ukrajnai tűzszünetről megkötött minszki megállapodás csak egy kis reménysugár, csak egy kis lépés a rendezés útján, de már az is jó, ha a konfliktus „befagy” és abbamarad az embertelen és értelmetlen vérontás, pusztítás. A válság megoldása azonban még messze van és bonyolult, mert ez a konfliktus nem elsősorban Oroszország és Ukrajna konfliktusa, hanem az Egyesült Államok és Oroszország érdekei feszülnek itt egymásnak. És mind az Egyesült Államokban, mind Oroszországban, mind Ukrajnában, mind az Európai Unióban vannak erők, melyek a konfliktus fegyveres megoldásának a hívei. A fegyverszünet kudarca esetén viszont fennáll a hadiállapot bevezetésének a veszélye, ez viszont nemcsak az emberek szabad mozgásának korlátozásával járna együtt, hanem magával vonná azt, hogy Ukrajna nem kapna több külföldi támogatást, melyek nélkül országunk nem bírna sokáig talpon maradni. Mindezeken kívül kitért rá, hogy Kárpátalján örvendetes módon nyugalom van, s ezt a nyugalmat fenn is kell tartani, méghozzá megfontolt, bölcs politikával, ezért kerülni kell a radikális kijelentéseket és cselekedeteket. Bízzunk Istenben, a hazában és önmagunkban. Bízzunk abban, hogy sikerül nemcsak túlélnünk a rendkívül nehéz helyzetet, de megerősödve kerülünk ki abból, s ezért mindenki a maga helyén tegyen meg minden tőle telhetőt.
A Beregszászi járásban Macsolán február 20-án tartották meg a KMKSZ-alapszervezet közgyűlését. Kocsis Gyöngyi elnök beszámolójában szólt az oktatási-nevelési és taneszköz-támogatásról, a vízumtámogatásról, az 1944 őszi deportálások áldozatairól való megemlékezésről, s részt vettek abban a humanitárius akcióban, melynek keretében pénzadományban részesítették a kelet-ukrajnai konfliktus miatt behívott és a válságövezetbe vezényelt katonák családjait. Emellett – a tagok részvételével – megvitatták a független vizsgaközpontokban való tesztek, a nyelvtörvény, valamint a magyar többségű választási körzet felszámolásának a kérdéseit.
Nagybégányban február 22-én bonyolították le a KMKSZ-gyűlést, melyen Szimcsera János alapszervezeti elnök beszámolt a tavalyi év helybeli, az alapszervezetet is érintő eseményeiről. A községi tanáccsal együtt pályázatot nyújtottak be a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-hez a helybeli általános iskola megsegítésére, melyet megnyerve bútorokat vásároltak a tanintézet számára. Egy másik sikeres közös pályázatuk eredményeként pedig megkezdték a községi játszótér kialakítását. S mint az elnök kifejtette, nagybégányi lakosok is részt vettek az 1944. őszi elhurcolások 70. évfordulója alkalmából megrendezett, emberpróbáló szolyvai emlékmenetben.
Kisbégányban is ezen a napon került sor a KMKSZ-alapszervezet közgyűlésére, melynek kezdetén a megjelentek közös imát mondtak a békéért. Komári Ibolya, az alapszervezet elnöke beszámolt az elmúlt év jelentősebb eseményeiről. A háborús helyzet és a katonai mozgósítás miatt tavaly elmaradt a hagyományőrző családi fesztivál, a mostani gyűlés résztvevői azonban úgy döntöttek, hogy idén megszervezik a rendezvényt. Az általános iskola falai között a múlt évben is megtartották a március 15-i ünnepséget, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél megnyert pályázat eredményeként nagyon szépen felújították az iskolát, s Kisbégányt is képviselte egy személy a szolyvai emlékmenetben.
Csetfalván is megtartották a helyi KMKSZ-alapszervezet beszámoló közgyűlését. Czapp József, az alapszervezet elnöke beszélt az elmúlt évben elvégzett munkáról. Beszámolóját követően a tagságból sokan tettek fel kérdéseket a behívásokkal és az egyszerűsített honosítással kapcsolatban, amelyekre Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke igyekezett kimerítő válaszokat adni.
A gyűlés végén Czapp József bejelentette, hogy korára való tekintettel lemond az elnöki tisztségéről, a közgyűlés Tar Attila gazdálkodót választotta az alapszervezet új elnökévé.
Sin József kisebb ajándékkal köszönte meg Czapp Józsefnek a Szövetség érdekében végzett negyedévszázados munkáját, és sok sikert kívánt az új elnök munkájához.
A beregszászi járási alapszervezeti gyűléseken jelen volt Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, aki felvázolta az ukrajnai politikai helyzetet, a válság újabb fejleményeit, a Minszkben aláírt tűzszüneti megállapodást, elemezte a Magyarország és Ukrajna közötti kapcsolatokat, Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijevi látogatását. Szólt a magyar kormány által a kárpátaljai magyarságnak nyújtott támogatásokról, többek között a kisösszegű pályázatok folytatódásáról, a tervezett beregdédai és badalói határátkelőhelyekről. Kitért a közigazgatási reformtervezetre, melyet a KMKSZ a jelen formájában nem tud támogatni, s ennek kapcsán szót ejtett a tervezett Tiszamelléki járásról, mely magába foglalná a magyar vagy részben magyarlakta települések többségét.
Az Ungvári járásban a KMKSZ Homoki Alapszervezetének közgyűlését a helyi kultúrházban tartották, ahol Vakula Marianna, az alapszervezet elnöke beszámolt az elmúlt év eseményeiről. A tavalyi évben a KMKSZ alapszervezet szervezésében volt gyereknap, nyugdíjas bál, táncház és létrehoztak egy kórust is, és tervekben is bővelkedik az alapszervezet.
Korláthelmecen a kultúrházban tartották a helyi KMKSZ-alapszervezet közgyűlését. Gortvay Gizella alapszervezeti elnök beszámolt a szervezet elmúlt évi tevékenységéről, a rendezvényekről és az idei évre tervezett programokról. Megválasztották a közgyűlésekre delegált küldötteket.
Palágykomorócon a teleház kicsinek bizonyult a helyi KMKSZ-alapszervezet közgyűlésének a levezetéséhez, sokan a nyitott ajtón keresztül hallgatták Andrejcsák-Tóth Anetta alapszervezeti elnök beszámolóját. A rendezvényeik közül az elnök asszony kiemelte a színházi előadást, a gyermeknapot, elmondta továbbá, hogy a Keleti Partnerség programnak köszönhetően sikerült felújítani a Palágykomoróci Általános Iskola tetőszerkezetét. Az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából felújították a helyi temetőben vitéz Takács Lajos síremlékét. Ha lehetőségük engedi, idén emlékművet állítanak majd az I. világháború további 13 palágykomoróci áldozatának. Az elnök asszony beszélt az elmúlt időszak változásairól és az idei évben megvalósítandó tervekről is.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke mindhárom ungvári járási helyszínen beszámolt a Szövetség elmúlt évi munkájáról, és vázolta a KMKSZ terveit. Beszélt az Ukrajnában kialakult politikai helyzetről, a várható gazdasági nehézségekről és arról, hogy a KMKSZ a kelet-ukrajnai konfliktus minél előbbi békés rendezését támogatja, hisz ez az egész országnak az érdeke. Az elnök asszony beszélt továbbá a Keleti Partnerség program folytatásáról, a tervezett közigazgatási reformról, valamint a katonai mozgósítással kapcsolatos kérdésekről.
A Felső-Tisza-vidéken Taracközön a helyi szakközépiskolában tartotta közgyűlését a helyi KMKSZ-alapszervezet. A napirend elfogadása után egy perces csenddel emlékeztek a kelet-ukrajnai harcok áldozataira. Fülöp Magdolna, az alapszervezet elnöke beszámolójában a tavalyi év eseményei és a taglétszám változásának ismertetése mellett megemlítette, hogy anyaországi támogatással sikerült felújítani a helyi temetőben az első világháborús katonasírokat. A tagság megválasztotta a közgyűlésekre delegált küldötteket, majd Kékesi Sándor, a KMKSZ felső-Tisza-vidéki irodájának a vezetője, a técsői alapszervezet elnöke tájékoztatta a tagságot az aktuális helyzetről. Majd válaszolt a feltett kérdésekre, legtöbben a vízumigényléssel és a kettős állampolgárság ügyével kapcsolatban érdeklődtek.
Kőrösmezőn Francz Ignác, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke számolt be a tagságnak az elmúlt évi rendezvényekről és eseményekről. Ötven személy vett részt tavaly az alapszervezet által szervezett sajáni kiránduláson. Az alapszervezet felköszöntötte a százéves Mácsek Istvánt, a temetőben felújították az I. világháborúban elesett magyar katonák parcelláját, de továbbra is felújításra vár az 1944-ben Kőrösmezőről elhurcolt magyarok emlékműve és annak környezete. Harminc támogató nyilatkozat kiadásában működtek közre a tavalyi évben. Francz Ignác örömmel említette, hogy a magyar iskola első osztályába 14 gyermek jár, s reményét fejezte ki, hogy a következőkben ez a létszám növekedni fog. Készülnek anyák napjára, melyet ez évben járási szinten Kőrösmezőn tartanak.
Ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, valamint Kocserha János, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének alelnöke ismertette az országunkban kialakult politikai és gazdasági helyzetet és válaszolt a felmerült kérdésekre.
Szvidovec 56 tagú kicsiny KMKSZ-alapszervezete a szokásoknak megfelelően az 1870-ben épült, történelmi korokat megélt általános iskola egyik osztálytermében tartotta beszámoló közgyűlését. A közgyűlés alaphangulatát Jókai Mór kitűnő értelmezésben előadott A magyar nyelv ismét itthon című verse teremtette meg, melyet Dulejbecs Emília mondott el. Poljáncsuk Erika alapszervezeti elnök beszámolt a szervezet tevékenységéről. Örömmel jelezte, hogy a turizmus bővülésével sok falubeli kapott munkát, így nem kell külföldön dolgozniuk. Különböző gyermekműsorokat szerveztek az elmúlt évben és készülnek a Kőrösmezőn rendezendő járási anyák napi rendezvényre.
Ifj. Sari József és Kocserha János helyzetértékelő hozzászólásait követően többen érdeklődtek a vízumigényléssel, a magyarigazolvány megszerzésével és az egyszerűsített honosítással kapcsolatban. Azt is kérték, hogy a beregszászi Rákóczi-főiskola hatékonyabban foglakozzon a szórványban élő magyarság anyanyelvi oktatásával. Kocserha János kiemelte, hogy a magyar közösség megmaradásának egyedüli lehetősége az anyanyelv megtartása, melyben fontos szerepe van az egyháznak, a helyi közösségnek és az oktatásnak.
(lm/bzs)
