Életbe lépett a nyelvtörvény: öröm, sokk és kisebbségi felháborodás

Kizárólag az orosz nyelv kapott regionális státuszt Kivalov és Kolesznyicsenko ellentmondásos törvényének beiktatását követően.
Ezen a héten „nyelvláz” tört ki Ukrajnában – egyes megyei szervek éltek a nyári vakációra készülő parlament által sebtében elfogadott nyelvtörvény adta lehetőségekkel. Már Odessza, Zaporizzsja, Donyeck, Luhanszk, Dnyepropetrovszk, Harkiv és Herszon megye, valamint a Szevasztopoli Városi Tanács is bejelentette az orosz nyelv regionális státuszát.
A Krímen októberre halasztották a nyelvtörvény rendelkezéseinek teljesítését. A Ternopili Megyei Tanács ellenben úgy határozott, hogy figyelmen kívül hagyja a nyelvtörvényt, és alkotmányellenesnek minősíti azt. Eközben az odesszai bolgárok már pereskedni készülnek nyelvük védelmében, a krími tatárok pedig jogaik korlátozása miatt panaszkodnak. A Herszon megyében élő türkök szintén készek követelni saját nyelvük regionális státuszát.
Az ukrajnai románok is üdvözlik a nyelvtörvény elfogadását. „A Csernyivci régióban sok olyan falu van, ahol román nyelvű lakosság él, de csak ukrán iskolák működnek. A gyerekek nem tanulhatnak román irodalmi nyelvet, még fakultatívan sem… A csernyivci egyetemen is csak egy román nyelvű tanszék működik, miközben a lakosság fele román anyanyelvű” – mondta Aurika Bozhesku, az Ukrajnai Román Közösség titkára.

A krími tatárok nyilvánvalóan külön státuszt fognak követelni saját nyelvüknek – talán a regionális szintnél is többet.
„Ellentétben más etnikai kisebbségekkel, a tatároknak nincs saját nemzeti államuk. Ukrajna a mi államunk. Ezért a regionális nyelvi státusz a krími tatárok számára nem elegendő. Mi azt akarjuk, hogy nyelvünk állami szintűvé váljon” – magyarázta egy krími tatár, Enver Ametov.
Az országban élő lengyelek nem látják a nyelvtörvény gyakorlati jelentőségét. „Zsitomir és Vinyica régióiban található a legnagyobb számú lengyel közösség Ukrajnában. Engem megdöbbentett a nyelvtörvény: ez az első lépés az állam széthullása felé. Az alkotmányban egyértelműen rögzítették, hogy az ukrán az államnyelv. Elképzelhetetlennek tartom, hogy a Lengyelországban élő ukránok külön státuszt követelnének anyanyelvüknek” – csodálkozott Emil Lyehovych, a Lengyel Kulturális Szövetség elnöke.
Izmail városában a helyi képviselők megtagadták a bolgár nyelv regionális státuszát, ugyanakkor az orosz nyelvét megszavazták, ami nagy felháborodást keltett a bolgár közösség körében.
A központi kormányzat képviselői tervbe vették a nyelvtörvény átformálását, legalábbis a lakosság kisebbségi kvótájának 20 vagy akár 30 % -ra való növelését.