ENSZ-békefenntartókért lobbizik az ukrán államfő

Petro Porosenko szerdán két napos látogatásra Németországba utazik, hogy európai uniós vezetőkkel tárgyaljon egy ENSZ felhatalmazással rendelkező EU-s békefenntartó misszió Ukrajnába küldéséről. Ezt maga az ukrán elnök jelentette be hétfőn, amikor látogatást tett a Kijevtől északkeletre fekvő Csenyihiv megye egyik katonai lőterén.

Porosenko ismételten leszögezte, hogy az ENSZ-békefenntartók behívása Ukrajnába nem jelent eltávolodást a februárban megkötött – tűzszünetet és a nehézfegyvereknek a frontvonal menti övezetből való kivonását tartalmazó – minszki megállapodástól. Szerinte épp ellenkezőleg, hozzájárulnának a megegyezésben foglaltak teljesüléséhez.

Az ukrán elnök beszámolt arról is, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral május 8-án megállapodtak abban, hogy a világszervezet koordinációs irodát nyit Ukrajnában, amelyen keresztül összehangolja a minszki megállapodás megvalósítására, a válság békés megoldására irányuló intézkedéseket.

Moszkvának ugyanakkor nem tetszik Porosenko elképzelése, amely szerint uniós biztonsági erőket vonnának be Kelet-Ukrajnában a több mint egy éve tartó fegyveres konfliktus békés rendezésének ellenőrzésébe. A Kreml szerint az egyedüli szervezet, amelyet a minszki megállapodás felhatalmazott az egyezség betartásának ellenőrzésével, az az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ). Kijev viszont azért ragaszkodik EU-misszióhoz, mert annak nem lennének orosz tagjai, mint a jelenleg Ukrajnában tevékenykedő EBESZ-küldöttségnek.

A lőtéren tett látogatásakor Porosenko közölte: a felderítés szerint jelenleg komoly kockázata van annak, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok harckocsikkal indítanak nagy szabású támadást. Az ukrán katonai felderítés mellett az EBESZ megfigyelői küldöttsége is arról számolt be legutóbbi, múlt hét végén kiadott jelentésében, hogy több tucatnyi harckocsit észleltek a szakadárok oldalán a frontvonal menti ütközőzónában. A minszki megállapodás szerint a harckocsik sem lehetnének a frontvonal 50 kilométeres körzetén belül.

Az elnök a lőtéren megtekintette a legújabb tankelhárító fegyverek prototípusait, amelyeket az állami fegyvergyártó konszern készített.

A kijevi hadműveleti parancsnokság a korábbi napokhoz hasonlóan hétfőn is arról számolt be, hogy az előző éjjel több esetben lőtték a szakadárok az ukrán állásokat olyan nagy kaliberű aknavetőkkel, amelyeket ki kellett volna vonniuk az ütközőzónából.

Olekszandr Motuzjanik, az elnöki hivatal hadműveleti kérdésekben illetékes szóvivője hétfői kijevi sajtótájékoztatóján közölte, hogy különösen feszült a helyzet a Donyeck melletti Piszki településnél, ahol a szakadárok az elmúlt egy nap alatt 10 alkalommal nyitottak tüzet az ukrán katonák állásaira. Nem csökkent a feszültség a frontvonal déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő kikötővárostól, Mariupoltól húsz kilométerre keletre, közvetlenül a frontvonalnál fekvő Sirokine térségében sem, ahol a szakadár egységek tizenhétszer sértették meg a tűzszünetet.

A szóvivő elmondta, hogy az elmúlt 24 órában a harcok övezetében egy katona sem veszette életét, viszont öten megsebesültek.