Fél év alatt közel 120 ezer fővel csökkent Ukrajna lakossága

Az elmúlt héten újabb megdöbbentő ténnyel szolgáltak a statisztikusok: 2017 januárja és júniusa között Ukrajna lakossága 117,5 ezer fővel csökkent, és 42 millió 467 ezer főt tett ki. A számok azonban senkit sem hatottak meg a közéleti szereplők közül, pedig kívánkozik a kérdés: meddig pusztul még a lakosság és miért?

Az Állami Statisztikai Szolgálat (Derzssztat) az adatok kapcsán rámutat, hogy az ország lakossága folyamatosan csökken, az elhalálozások száma lényegesen meghaladja a születésekét: 100 elhunytra 59 élve született jut.
A szolgálat közlése kitér arra is, hogy Ukrajna lakossága 4-5 évenként egymillió emberrel csökken. Ha ez a tendencia nem változik, 2050-re 30–32 millió főre zsugorodhat – derül ki Andrij Revenkónak a Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változata számára készített összeállításából, amely az ENSZ Népesedési Osztálya és hazai demográfusok számításain alapul.

A szakértők rendszerint a szegénységgel hozzák összefüggésbe a népességfogyást, ha röviden kell szólniuk az okokról. Emlékezhetünk rá, hogy idén tavasszal mekkora visszhangja volt Neal Walker, az ENSZ állandó ukrajnai képviselője bejelentésének, aki az ENSZ idei Emberi Fejlődési Jelentését ismertetve azt találta mondani, hogy országunkban a lakosság mintegy 60%-a szegénynek tekinthető. (Ez mintegy 25 millió főt jelent!) Pedig az ENSZ munkatársának mondandója ennél is drámaibban hangzott: „Ami Ukrajnát illeti, 1,7 millió belső menekültről, 2,8 millió rokkantról beszélünk és a lakosság 60%-áról, akik a szegénységi szint alatt találhatók.”

Az árnyaltabb kép megfestésében segíthet az emberi fejlettségi index (HDI). Az ENSZ által alkalmazott mutatószám lehetővé teszi a világ országainak összehasonlítását a születéskor várható élettartam, az írástudás, az oktatás és az életszínvonal alapján. A 2016-os adatokra alapozva összeállított idei rangsor értelmében az élmezőnyt Norvégia, Ausztrália, Svájc, Németország és Dánia alkotja. Oroszország a 49., Belarusz az 52., Kazahsztán az 56., Grúzia a 70., míg Ukrajna a 84. helyen osztozik Örményországgal. A rangsorbeli helyezéseket már csak azért is érdemes sorra venni, mert jól mutatják, hogy Ukrajna pillanatnyilag a posztszovjet térség országaihoz képest is lemaradóban van.
A DT írása rámutat, érdemes áttekinteni az ukrán HDI-mutató alakulását az elmúlt negyed században. Ebből kitűnik, hogy 25 évvel ezelőtt, tehát 1990 tájékán, amikor Ukrajnában a Szovjetunió felbomlása után először számították ki a HDI-t, az ország még az igen előkelő 45. helyen szerepelt a rangsorban. Ám a következő öt év során a 102. helyre zuhant, hogy azután 2000-re a 80. helyre küzdje fel magát. Az 1990-es évet követően a legjobb helyezést Ukrajna 2010-ben érte el (69. hely), hogy rövidesen a 84. helyre csússzon vissza.

Igaz, az idei helyezés eggyel jobb a tavalyi 85.-nél, ám a szakértők megjegyzik: a mutató alapján összeállított rangsor elsősorban a média szempontjából fontos, a szakembereknek sokkal többet mond, hogy mekkora a különbség az egyes részösszetevők tekintetében a vezető országok és Ukrajna között. Ha például a 25. helyezett és Ukrajna között csupán 2-3% volna a különbség a születéskor várható élettartam, vagy mondjuk az életszínvonal alapján, a rangsorbeli helyezéstől függetlenül elégedettek lehetnénk, a helyzetünkkel. Képzelhetjük, hogy a különbség ennél – sajnos – jelentősebb.

Gondoljunk arra, hogy ha csupán a várható élettartam alapján rangsorolnánk az országokat, Ukrajna mindössze a 126. lenne! Még egy szomorú adat: Ukrajnában a 60 év felett várható átlagos élettartam 18,1 év, míg a világátlag 20,4 esztendő volt 2015-ben.

Képzelhetjük, hogy a bruttó nemzeti termék vonatkozásában hasonlóan gyászos az ukrajnai helyzet. Viszonyításképpen: negyedszázaddal a függetlenség elnyerése után Ukrajna gazdasága még a második világháború utáni szintet sem éri el, holott annak idején 1965-re, tehát mintegy 20 év alatt az országot sikerült helyreállítani a háborús pusztítások után.

Ha csupán a várható élettartamot és a bruttó nemzeti terméket vesszük figyelembe, Ukrajna a 120. hely körül tanyázna a HDI alapján összeállított rangsorban, ám az ország helyezésén sokat lendít az oktatás megítélése, hol­ott az idevágó adatok kétséget ébreszthetnek az olvasóban. Az ENSZ erre vonatkozó információit a UNESCO-tól szerzi, amely viszont azt a népszámlálási adatok alapján számítja ki. Csakhogy Ukrajnában legutóbb 2001-ben, tehát 17 éve volt utoljára népszámlálás, miközben a nemzetközi ajánlások 10 évente javasolják megejteni az országos összeírást.
Amikor annak idején Neal Walker bejelentette, hogy az ország lakosságának 60%-a szegénységben él, a hír egy órán belül megjelent televíziós hírekben, s az egyik csatorna telefonos felmérést készített, azt kérdezve nézőitől, ők is úgy tartják-e, hogy az átlagnál szegényebben élnek. A kérdésre a válaszadók 85%-a igennel válaszolt, s csupán 15% felelt nemmel. Megjegyzendő, hogy több mint 30 ezer ember tartotta fontosnak betelefonálni a műsorba.

A Derzssztatnak a háztartások életkörülményeiről 2015-ben készített mintavételes felméréséből kitűnik, hogy az ukrán háztartások 72,3%-a szegények közé sorolta magát, ezen belül a városiak 70,8%-a és a falusiak 75,5%-a. Részletesebb adataink azonban alig vannak a témáról. Érdemes volna azzal kezdeni a népességfogyás okainak feltárását, hogy nyíltan beszélünk a szegénységről.