Hetente „tűnik el egy falu” Ukrajnából
Az aggasztó méreteket öltő népességfogyás és elvándorlás következtében hetente tűnik el egy falu Ukrajna térképéről; az elmúlt 20 évben 2,5 millióval csökkent az országban a falusi lakosság száma.
Jól jellemzik a katasztrofális demográfiai helyzetet egy 2005-ben végzett szociológiai vizsgálat eredményei, amelyek szerint akkor Ukrajnában 227 olyan falu volt, ahol nem lakott senki. A jelenlegi állapotokról nincsenek adatok, de annyi tudható, hogy nő azoknak a vidéki településeknek a száma, ahol egyáltalán nincsenek gyerekek és fiatalok, s már hat évvel ezelőtt is minden ötödik ukrán faluból hiányoztak a hat évesnél fiatalabb gyermekek – írta csütörtökön online kiadásában a Szegodnya című ukrán napilap.
A cikk szerint Mihajlo Bezuglij ukrán mezőgazdasági miniszter szerdai kijevi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kormány reményei szerint sokat javíthat az ukrán vidék népesedési helyzetén a tervezett földreform végrehajtása, amitől a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmének növekedését remélik.
A reformintézkedések egyik célja a termőföldföld normatív értékének 70 százalékkal való emelése, ami azért fontos, mert ez képezi a bérleti díj számításának alapját – mutatott rá, megjegyezve, hogy ezáltal a duplájára, azaz a jelenlegi hektáronkénti 316 hrivnyáról (kb. 8 ezer Ft) 600 hrivnyára nő a földbérlet díjszabása.
Irina Pributkova demográfus a sajtókonferencián közölte: az ukrán családokon belüli egy főre jutó átlagjövedelem ezer hrivnyát tesz ki, míg a faluhelyen élők esetében ez a mutató csak 766 hrivnya. Mint kifejtette, az ukrán falvak felében egyetlen vállalkozás sem működik, ami annyit jelent, hogy az ott élőknek egyszerűen nincs hol dolgozniuk.
Jelenleg a közel 46 milliós Ukrajna lakosságának egyharmada él falvakban, ám egyre csökken ez az arány, mivel a falusi emberek munka reményében a városokba költöznek.
Egy közelmúltban végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezett falusi lakosok nyolc százaléka nyomorgónak, 45 százaléka szegénynek vallotta magát, további 45 százalék azt nyilatkozta, hogy jövedelme megfelel az átlagnak, s csak 0,8 százalék tekintette magát jómódúnak. A válaszadók közül senki nem mondta magát gazdagnak.
MTI – galamus.hu