Hőerőművet építenének Beregsomban

Hegedűs Attila, Som polgármestere falugyűlésre hívta a község lakosságát, egy, a település területén létesítendő hőerőmű ügyében. Az ügy láthatóan szinte mindenkit foglalkoztat az 1100 lakosú beregszászi járási faluban, hisz május 21-én, vasárnap olyan sokan mentek el a falugyűlésre, hogy a tömeg fele nem fért be a helyi általános iskola nagytermébe, így a polgármester az iskola előtt, a szabadban volt kénytelen megtartani a falugyűlést. Ezen éles vitákat követően a jelenlévők döntő többsége elutasította a beruházást.

A polgármester elsőként arról tájékoztatta a somiakat, hogy Ukrajna gazdasági helyzete miatt, valamint az országban meghirdetett decentralizációs reform miatt az eddigi helyzet megváltozott. A nyolcvan százalékban állami dotációból fenntartott Somi Községi Tanács annyi állami támogatást sem fog kapni ezentúl, hogy kifizesse az alkalmazottai fizetését. A polgármester őszintén elmondta, ahhoz, hogy a falu önálló közigazgatási egység maradhasson, jelentős saját bevételre van szükség, ellenkező esetben más, nagyobb önkormányzatba kell beolvadnia, elveszítve önállóságát. Ha nem lesz a községnek saját bevétele, bezárják a községháza mellett az orvosi rendelőt és az iskolát is Somban.

A megoldás – hangoztatta a polgármester – a legjobbkor érkezett a falu számára, egy befektetői csoport mini hőerőművet akar építeni a község területén, amely a Rafajnaújfalu és Zápszony között feltárt „faszén” (barnaszén) elégetésével akar elektromos áramot termelni. Egyben a hőerőmű hűtővizével öthektárnyi melegházat szeretnének fűteni, így az építőmunkásokkal együtt akár 400 munkahelyet is tudnak majd a helybeli lakosság számára biztosítani. Maga az erőmű mindössze fél hektáron terülne el, és összesen csak hat hektár földre lenne szükségük a befektetőknek, akik a földbérletért évi 180 ezer hrivnyát fizetnének majd a tanácsnak, illetve a megtermelt villamos energia értékének 1%-át is befizetnék a helyi költségvetésbe, ami évi 2-3 millió hrivnya is lehet az előzetes számítások szerint. Ezzel egy csapásra megoldódnának a község anyagi gondjai. Ugyanakkor Hegedűs Attila szerint egyesek, akik soha semmit nem tettek még a falu érdekében, azzal riogatják a lakosságot, hogy az erőmű elszívná az amúgy is kevés talajvizet és nagy légszennyezést okozna a faluban. Ezek az aggodalmak a polgármester szerint alaptalanok, bár nem cáfolta, hogy a hőerőmű a talajból szívja majd ki a hűtővizét, de ez nem lesz jelentős mennyiség: induláskor 70 ezer liter, majd naponta csak 70 liter. A füst és porszennyezés szempontjából is mindenben meg fog felelni az erőmű az európai szabványoknak, a tervezett 40 méter magas kéménybe három filtert építenek majd be. Ráadásul a befektető cég vállalná, hogy bevezeti a faluban a vezetékes ivóvizet, ugyanis sok kút már jelenleg is ki van száradva. Emellett az utcai világítás és a közintézmények villamosáram-fogyasztásának költségeit is átvállalná az erőmű.

Viktor Zakrivszkij a befektető Szpektr vállalat képviseletében szólt a helyi lakossághoz, többek között az állította, hogy a beruházást a megye kormányzója és Brenzovics László parlamenti képviselő is támogatja. A vízhiányt pedig vízvezeték kiépítésével fogja a cég orvosolni. A lakosok türelme ekkorra elfogyott, egymás után sorolták aggodalmaikat, Zakrivszkij úrba fojtva a szót. A cég képviselője elmondta, hogy 200 embernek tudnak majd munkát biztosítani az üvegházakban, ahol akár 4000 hrivnya fizetést is kaphat majd egy dolgozó. Ugyanakkor arra a kérdésre nem tudott választ adni, hogy milyen növényi kultúrákat fognak majd termeszteni.

Barta Ferenc, a KMKSZ Somi Alapszervezetének elnöke foglalta össze magyar és ukrán nyelven a befektetést ellenző lakosok aggodalmait. Elmondta, hogy szerinte a decentralizáció nem azt jelenti, ahogyan azt a polgármester értelmezi, egyelőre nincs végleges döntés arról, hogy mi lesz a kistelepülési tanácsokkal. Amennyiben az IMF nyomására a közigazgatási reform mégis megvalósul az országban, attól a somi tanácsot nem menti meg a hőerőmű sem. Egyébként pedig az állam köteles az iskoláztatást és az egészségügyi ellátást biztosítani az állampolgárok számára. A KMKSZ-alapszervezet elnöke szerint Ukrajnában semmi nem garantálja, hogy egy cég be fogja tartani a szerződésben vállaltakat. Mi van akkor, ha egy idő után Somban marad a termelés, de a céget átregisztrálják egy másik településre? Hasonlóra több példa is van már Kárpátalján. Akkor marad a füst és a por, de nem folyik majd be pénz a község költségvetésébe.

A jelenlévők többsége láthatóan nem hitt sem a polgármesternek, sem a befektetőnek, félnek a környezetszennyezőnek tartott beruházástól. Nem akarnak fizetni a vezetékes vízért, és a fiatalok kevésnek tartják a megígért négyezer hrivnyás fizetést is, annál többet tudnak keresni, ha Magyarországon vállalnak munkát. Többen is elmondták, hogy nem tartják véletlennek, hogy a szomszédos Zápszonyban sem engedte meg a lakosság a hőerőmű felépítését, pedig nekik is jól jött volna a felkínált pénz.

A polgármester a személyeskedéstől és kiabálástól sem mentes falugyűlés végén elutasította azt a javaslatot, hogy szavazzanak az erőműről a jelenlévők. Kijelentette, hogy a kérdést majd eldöntik a helyi tanács képviselői. Ezzel nagy felháborodást váltott ki, sokan hazaindultak. Hosszas veszekedést követően egy hölgy arra kérte a jelenlévőket, hogy aki ellenzi a hőerőművet, az emelje fel a kezét. Becslésem szerint ekkor a jelenlévők 90%-a magasba tartotta a kezét. Tehát nem lesz könnyű dolga a polgármesternek, ha a beruházáshoz meg akarja szerezni a lakosság többségének támogatását.

Megkérdeztük Brenzovics László parlamenti képviselőt, a KMKSZ elnökét, hogy valóban támogatja-e a hőerőmű építését. Elmondta, hogy nem támogatja. Egyébként valóban találkozott a befektető cég képviselőjével, akitől kért egy környezetvédelmi hatástanulmányt, amelyet máig nem küldtek el neki. Brenzovics szerint erről járási szinten is kellene dönteni, mert egy hőerőmű létesítése nem csak egy települést lakosságát érinti.

Badó Zsolt