…hogyan lett a régiósból anarchista?

Számos szavazókörzetben keletkezett zavar a választási bizottsági tagok sorsolása és kinevezése során, miáltal a választási folyamat egésze csúszik, több helyen fejetlenség tapasztalható, nemegy szavazókörzeti bizottság még mindig nem alakulhatott meg. Egyes vélemények szerint a jelenség egyebek mellett azzal is magyarázható, hogy a nagyobb pártok a kisebb politikai formációk neve alatt igyekeznek bejuttatni embereiket a szavazókörzetek választási bizottságaiba.

Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, Kovács Miklós képviselőjelöltnek, a KMKSZ elnökének megbízottja a 73. számú egyéni választókerületben a Kárpátaljának elmondta: szeptember 20-án a választási törvénynek megfelelően a Nagyszőlős központú választókerület választási bizottsága is kisorsolta a szavazókörzeti választási bizottságok tagjait. A választókerületben 55 képviselőjelölt és párt jegyeztette be magát a „választás szubjektumaként”, így a sorsolás eredményeként az általuk korábban jelölt személyekből alakultak meg a 114 szavazókörzet választási bizottságai.

– A választási törvény előírásai szerint a kisorsolt szavazókörzeti bizottsági tagok nevét betáplálták a Központi Választási Bizottság által felügyelt országos számítógépes adatbázisba – meséli Barta József. – Ez a program azonban számos betáplált nevet visszadobott, miután kiderült, hogy azok a személyek más szavazókörzeti bizottságokba is jelölve lettek. Ekkor derült ki, hogy számos párt, főleg a kisebbek, nem egy esetben több választási bizottságba is jelölték ugyanazokat az embereiket, amit azonban a törvények nem tesznek lehetővé.

Ilyen esetekben a megüresedett bizottsági helyre a kerületi választási bizottság az előzetes sorsolás alapján létrejött rangsorban következő képviselőjelölt vagy politikai párt jelöltjét nevezte ki – tudtuk meg. Így fordulhatott elő, hogy az ötvenöt választási szubjektum közül negyvennyolcadikként kisorsolt Kovács Miklósnak, a KMKSZ elnökének 72 jelöltje közül 35 mégis bejutott valamelyik szavazókörzeti választási bizottságba, holott a rendszer egyik „sajátossága”, hogy minél magasabb sorszámot kap valaki az előzetes sorsolásnál, várhatóan annál kevesebb jelöltje juthat bizottsági tagsághoz.

Ezek a többszörös jelölések és menet közbeni személycserék azonban komoly kavarodást okoztak.

– A bizottsági munkát vállaló személyek kérvényeikben előzetesen jelezték, hogy csupán bizottsági tagságot vagy valamely tisztséget – elnök, alelnök, titkár – is vállalnak-e – folytatja Barta. – Ezt a körülményt az eredeti sorsoláskor a választási bizottság figyelembe vette, ám miután többen a már említett sokszoros jelölések miatt utóbb kiestek a kisorsoltak közül, a helyükre nem egy esetben olyan személyeket is kijelöltek bizottsági tisztségekre, akik erre eleve nem vállalkoztak. Tudomást szerezve a kinevezésükről, sokan jelezték, hogy nem kívánják vállalni a megbízatást. Miután azonban a választási bizottság a sorsolásnál már elosztotta a kvótákat az egyes pártok és jelöltek között, most azoknak kellett gondoskodniuk arról, hogy a tisztséget nem vállaló embereik helyett újakat találjanak. Az új jelölteket azután ismét be kellett jegyeztetni a kerületi választási bizottságnál, amely dönteni hivatott a kinevezésükről. Mindez számos adminisztratív és szervezési problémát okoz, minek következtében több körzeti bizottság még meg sem alakult, holott a törvény értelmében már napokkal korábban meg kellett volna kezdeniük a munkájukat.

Hasonló problémákról számolt be Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, Brenzovics László képviselőjelöltnek, a KMKSZ alelnökének megbízottja a 68. számú, Ungvár központú egyéni választókerületből. Jelezte, csupán a magyarlakta települések szavazókörzeti választási bizottságaiba javasoltak képviselőket, ám 30 jelöltjükből így is csupán 10 vehet részt valamelyik testület munkájában. A többes jelölések miatt kiesett választási bizottsági tagok és tisztségviselők ebben a körzetben is sok bonyodalmat és késést okoztak, tudtuk meg, ami a jelöltek és a pártok munkáját is hátráltatja, hiszen ameddig nem dőlt el, hogy mely szavazókörzetekben lehetnek jelen a választási bizottságokban, addig a választási megfigyelők delegálásáról sem tudnak dönteni.

Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és képviselőjelöltje a 69. számú Munkács központú egyéni választókerületben lapunknak arról számolt be, hogy ott hasonló a helyzet, mint a 68-as vagy a 73-as választókerületekben. Az 58 benevezett személyből 27-en képviselhetik majd a magyarság jelöltjét a szavazókörzeti választási bizottságokban a Munkács központú választókerületben. Gulácsy Géza azt is elmondta: nem kedvez a magyarságnak, hogy bár a KMKSZ azt szerette volna, ha minden magyarlakta településen vannak képviselői a bizottságokban, a sorsolás úgy hozta, hogy a 27 bizottsági tagjukból 21 Munkácson dolgozik majd, s csupán 3-3 jelölt kapott megbízatást valamely munkácsi és beregszászi járási községben.

A képviselőjelölt hozzátette: a választási bizottságok megalakulása körül egyébként is sok a furcsaság.

– Egyetlen „furcsa” példát mondanék csupán: választókerületemben a Régiók Pártja, vagyis a hatalompárt egyik Munkács városi önkormányzati képviselője az Ukrán Anarchisták Szövetsége párt színeiben lett a választási bizottság tagja.