Információs háború Kárpátalján is
A 21. századi hadviselés alapja nem más, mint az információs háború.
Az győz, aki elhiteti, illetve ráerőlteti saját igazságát vagy hazugságát a közönségére. Az orosz propaganda a Szovjetunió szétesése óta eltelt 23 évben ismét magához tért. A stílus azonban úgy látszik, nem változott semmit. Az információs harc már nemcsak a szakembereket, de az egyszerű polgárokat is a KGB-s időkre emlékezteti Ukrajnában.
Az orosz oldalról folytatott igen komoly információs támadás már Kárpátaljára is begyűrűzött, hiszen az internetes közösségi oldalakon komoly hálózat terjeszti a Kreml magyarra lefordított propagandáját. Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkára szerint szándékosan dezinformálják a kárpátaljai magyarságot, hogy azok ne érezzék magukat biztonságban szülőföldjükön.
A Kremlhez közel álló hírforrások úgy közölnek hamis információkat, mintha nem akarnának tudomást venni az internet létezéséről, arról hogy az általuk közölt hírek hitelességét esetleg meg is lehet kérdőjelezni. Ezt próbálja leleplezni az egyik ukrán újságírókból és szakértőkből álló szerveződés, a „Stop Fake News”, azaz „Stop a hamis híreknek” szerkesztői csapata.
„Ez a hét is aktív volt a hírhamisítás szempontjából. A közösségi oldalakon terjedt például ez a fénykép, melynek felirata Szlovjanszk a bombázás után volt. Ráadásul komoly híroldalak terjesztették. Valójában azonban a képen nem Szlovjanszk, hanem a kanadai Québec látható, ahol 2013-ban felrobbant egy üzemanyag-tározó. Több fotót tettek közzé a lebombázott Donyeckről. Ám ezek többsége fotómontázs. Az alapot a város ismert panorámaképe adja, amelyre a grafikusok ráfestették a robbanásokat” – olvashatjuk a szerkesztői csapat oldalán.
Az alábbi hírhamisítások még a viszonylag primitívebbek közé tartoznak. Az orosz televíziók által közölt propaganda azonban gyakran használ olyan képeket, amelyek tíz évvel ezelőtt készültek a Közel-Keleten, Irakban, Palesztinában vagy éppen Szíriában. Ezeket a képsorokat rendszerint úgy mutatják be a moszkvai híradások, hogy az ukrán hadsereg szándékosan gyilkolja a keleten élő orosz ajkú lakosságot. Az ottani áldozatokat kelet-ukrajnaiként mutatják be.
Az orosz információs háborúban résztvevőknek a Barikád ukrán oldalán is vannak katonái. Ez mélyen felháborítja a kárpátaljai újságírókat is.
Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai-kommunikációs titkára szerint rendkívül káros, hogy Kárpátalján, illetve a helyi magyarok körében is deziformációs hadjáratot folytatnak egyes anyaországi radikális honlapok. A kárpátaljai magyarság esetében az orosz propagandahíreket fordítják le magyarra, majd meghatározott időintervallumban az internetes közösségi oldalakon terjesztik, amitől a helyiek rendszerint megijednek, kétségbeesnek. Úgy véli, hogy akárcsak Oroszországban, itt is teljes „trollhálózat” működik, amelyet azért találtak ki, hogy pánikot keltsenek a magyarok körében és egymásra uszítsák az itt élő népeket. Ez rendkívül veszélyes, hiszen álhíreket terjesztenek a már beszüntetett kötelező sorozásról, vagy arról, hogy kárpátaljai magyarok halnak meg a Donyec-medencében.
Az orosz dezinformációs dömping november vége, azaz az ukrán forradalom kezdete óta tart. Az álhírek kezdetben a csak a Majdanról szóltak, manapság azonban már azt próbálják elhitetni, hogy a Kelet-Ukrajnában harcoló csecsenföldi terroristák békés ellenállók, miközben az ukrán hadsereg a saját népét írtja. A napokban az okozott hatalmas felháborodást, hogy az orosz televíziók tíz évvel ezelőtti, az iraki háborúból származó képkockákat mutattak be kelet-ukrajnaiként. Nem nehéz megjósolni, hogy az internet korszakában az nyeri az információs háborút, aki több pénzt tud áldozni az emberek meggyőzésére, vagy ha kell: félretájékoztatására. Európa ezen szegletében, ahol 1917 óta megfélemlítették az embereket, hazudtak nekik az NKVD (a szovjet Belügyi Népbiztosság rövidítése – a szerk.), majd később a KGB segítségével, Oroszország helyzeti előnyben van. Hogy meddig, azt nehéz megjósolni. Erre még valószínűleg Putyin sem tudja a választ.
K. Debreceni Mihály