„Jó szerencse, semmi más!”

Ezzel, a Zrínyi család által használt mottóval vette kezdetét a XXI. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem Felsőszinevéren.

A Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett rendezvényre július 3-án érkeztek meg a vendégek Magyarországról, Erdélyből, Felvidékről, Vajdaságból és Kárpátaljáról. Az esti vacsora előtt ifj. Mackó István gitárjátéka fogadta az érkezőket.

Másnap, a szabadegyetem nyitónapján, elsőként Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke köszöntötte a jelenlévőket, az immár 21. alkalommal megrendezett nyári egyetemen. Elékeztetett azokra az itt megszületett ötletekre, amelyek az évek során meg is valósulhattak. Mint azt Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára is elmondta, ezek az alkalmak mindig a magyar közösségek együttlétét jelentették. A 21 a szerencse száma, gondoljunk csak a kártyára – mondta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke –, s az idei 21. alkalom is erre emlékeztet.

Mivel 2013 a külhoni magyar kisiskolások éve, ezért az első nap előadássorozatának kezdő témája is ez volt, a beszélgetést Aáry-Tamás Lajos oktatási jogbiztos moderálta. Répás Zsuzsanna ismertette az államtitkárság ezzel kapcsolatos programjait, melynek kapcsán ez év áprilisában Kárpátaljára is körutat szerveztek, s Visk, Técső, Munkács és Ungvár iskoláiba látogattak el. Erről egy kisfilmet is készítettek. Céljuk az volt, hogy bemutassák a szülőknek, miért érdemes magyar tannyelvű iskolát választani gyermekeik számára. Ezt követően Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke és Hanesz Angelika, a Kassai Regionális Központ vezetője számolt be a magyar iskolák jelenlegi helyzetéről Szlovákiában. Mint megtudtuk, az oktatás területén sikerült elérniük, hogy a kerettanterv már heti két órával több magyar tanórát ír elő, mint szlovákot, s az utóbbit már idegen nyelvi módszerek alkalmazásával oktatják. A kisiskolákra azért is fontos nagy hangsúlyt fektetnünk, mondta a későbbiekben Orosz Ildikó, mert itt dől el a gyermek további sorsa, az, hogy hogyan tud majd érvényesülni az életben. Felhívta a figyelmet a családtámogatás megreformálására is. Beiskoláztatási anyagi támogatást javasolt helyette, amely a magyar órák tanulásának arányától is függővé válna. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke személyes élményeit is megosztva értékelte az idei és a tavalyi óvodák éve programsorozatokat.

Bocskor Andrea, a Lehoczky Tivadar Intézet vezetőjének moderálásával második témaként a kárpátaljai és felvidéki kétnyelvűség került terítékre, ahol Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet politológusa a nemzetpolitikáról és annak elemeiről beszélt. Őt követően Orosz Örs, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának ügyvivője és Kovács Balázs, a pozsonyi Diákhálózat alelnöke a felvidéki kétnyelvűsítés problémáit és a 2011-ben kezdődő polgári aktivizmust ismertette előadásában és érdekes rövidfilmek által. Harmincharmadik alkalommal mutatták be poszter kiállításukat (a Nyelvben él a národnostná menŝina) a kárpátaljai kiállítással (Látható kétnyelvűség: nyelvpolitika képekben) egybekapcsolva. Csernicskó István, a Rákóczi főiskola Hodinka Antal Kutató Intézetének vezetője a kétnyelvűség Ukrajnában érvényben lévő jogi kereteiről számolt be.

Ezt követően az Aranymetszés 2013 elnevezésű programot ismertette Ferenc Viktória, a Momentum Doctorandus elnöke, a téma megvitatása Darcsi Karolina, a Lehoczky Tivadar Intézet munkatársának moderálásával folyt. Mint megtudtuk, a kutatás célja az volt, hogy feltérképezze a Kárpát-medencei magyar doktoranduszok életpályáját. Négy régió (Kárpátalja, Erdély, Vajdaság, Felvidék) doktoranduszképzésben részt vevő hallgatói között végeztek on-line kérdőíves felmérést. A vizsgálatból kiderült, hogy a doktori képzést választók között a nemek aránya viszonylag kiegyensúlyozott, és kétharmad részük főállásban dolgozik. Többségben van a bölcsész és társadalomtudományok területét választók száma, és legfőbb motivációjuk a képzés megszerzését illetően szakmai.

Az előadások után a hallgatóság kérdéseket tehetett fel az előadóknak. A nap végén a tavaly felavatott életfánál helyezett el koszorút Németh Zsolt államtitkár, Tárnok Mária, a Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke, Brenzovics László és Orosz Ildikó. Ezt követően pedig egy állófogadással kezdődő táncházzal zárult a nap, Huszti Beáta és a Borzsa-Vári népzenei együttes közreműködésével.