Jogok és kötelességek, avagy mit tegyünk, ha idézést kapunk?

Az Ukrajna keleti részén jelenleg is tartó fegyveres konfliktus gyökeresen megváltoztatta az ország állampolgárainak életét, lehetőségeit. A leginkább érintettek ebben a folyamatban a sorköteles férfiak és szeretteik. Ezért is fontos időről időre feleleveníteni, milyen jogaik és kötelezettségeik vannak. Emellett pedig jó, ha minden átlagember tisztában van azzal, mi a teendő, ha valamelyik belügyi szerv – rendőrség, bíróság, biztonsági szolgálat (SZBU) – keresi meg.

A jelenleg hatályos ukrán törvények értelmében minden 18 és 27 év közötti (de akár 65 éves korig is mint tartalékos, de legkevesebb 45 éves korig) egészséges férfi katonaköteles, azonban csak a huszadik életévüket betöltött fiatalok sorkötelesek – emlékeztet Kozák Andrea, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) jogásza. – Tehát behívhatják a 18 és 20 év közötti fiúkat is, ám csupán adategyeztetés és orvosi vizsgálat céljából. A sorkötelezettség alól azok kaphatnak – legfeljebb fél évre – felmentést, akiknek az egészségügyi állapota ezt indokolja.
Mentesülnek a behívás alól azok a fiatalok is, akik nappali tagozaton jogviszonyban állnak valamelyik tanintézménnyel. Gyakorta terjednek azonban olyan rémhírek a lakosság körében, miszerint diákok is kaptak behívót. A szakember úgy véli, ez azért fordulhat elő, mert az adott hallgató nem vitte be időben a jogviszonyról szóló igazolást az illetékes hadkiegészítő parancsnokságra (vojenkomat). Tehát fontos, hogy minden fél év elején, azaz szeptember és február első napjaiban bevigye a diák az igazolást. Jó, ha másolatot készít róla, s azt megtartja, illetve ha megjegyzi, melyik ügyintézőnél adta le azt, vagy érkeztetteti a dokumentumait, azaz megkéri az ügyintézőt, hogy írja alá, hogy átvette azt. A katonai szolgálat alól nem kapnak felmentést azok, akik levelező tagozaton végzik tanulmányaikat, sem pedig azok, akiknek a nappali tagozatos jogviszonya – halasztás, évismétlés, sikertelen vizsga miatt – megszakadt, s csak később újítják meg azt.

Általános jelenség országunkban az, hogy ha egy hatósági személy szólítja meg a polgárt, utóbbi nem tud megfelelően reagálni, mivel nincs tisztában jogaival. Már az egyenruha puszta látványa vagy a határozott fellépés is azt eredményezi, hogy a civil személy olyan helyzetben találja magát, melyet könnyedén elkerülhetett volna. Lássuk tehát a legfontosabbakat:

a behívás csak abban az esetben lesz érvényes, ha a behívót az érintett személy veszi át. A rokonok nem kötelesek átvenni azt. Fontos: a behívót bárhol, bármikor átadhatják – akár egy szórakozóhelyen, késő esti időpontban is;
hivatalos idézés esetén csak az írásos megkeresésre kell reagálni;
az írásos megkeresés esetében is csak a személyes átvétel által lép életbe az idézés;
az idézésen szerepelnie kell a következő információknak: ki, hová, miért idézi be az illetőt; az idézett személy teljes neve – ha csak a vezetéknév és a kezdőbetűk vannak a dokumentumon, nem érvényes az idézés;
a meghallgatás időpontja előtti napon kézhez kapott idézés esetén nem vagyunk kötelesek megjelenni a helyszínen;
a törvény szerint ugyan kereshetik előzetesen telefonon is az illetőt, ugyanakkor erre nem kötelező reagálnia, hiszen ebben az esetben sem a hívó, sem pedig a hívott fél nem tudja magát igazolni;
megkereshetik az érintettet hivatalos közvetítőn keresztül. Ilyenek lehetnek például a polgármesteri hivatalok, községházák dolgozói. Azonban ebben az esetben is csak az írásos, személyesen átvett dokumentumra kell reagálni;
ha a beidézett személyben bármilyen félelem, gyanú fölmerül, ajánlatos jogi védelem után nézni;
az Alkotmány 63. cikkelye kimondja: senki sem köteles saját maga és családtagjai ellen tanúskodni;
házkutatást csak bírósági végzés alapján végezhetnek.

A Kárpátalja.ma érdeklődésére Orosz Ildikó rektortól megtudtuk, hogy amennyiben szükséges, a II. RF KMF hallgatói számára az intézmény jogi segítséget biztosít. Akinek ilyen jellegű kérdése akad tehát, bátran fordulhat kurátoraihoz.

Kárpátalja.ma