Kárpátalján növekszik az önkéntes véradók száma

Immár hét éve június 14-én tartják a Véradók Nemzetközi Napját. Ezt a döntést 2005-ben az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének Közgyűlésén hozták, a megemlékezés napját pedig a Nobel díjas Landsteiner Karl, osztrák tudós, immunológus, születésének napjára tűzték ki, hiszen a vércsoportok feltalálásáért kapta a díjat.
A Véradók Nemzetközi Napját azért is ünneplik, hogy meghálálják azoknak a jóságát, akik ily módon naponta ezrek életét mentik meg. Erről beszélgettünk Oleg Scsadejjel, a megye vérátömlesztési állomás főorvosával.
Azt mondják, hogy az elmúlt 10-15 évben Ukrajnában, többek között Kárpátalján, a véradók száma lényegesen csökkent. Mi a helyzet nálunk?
Azzal kezdeném, hogy orvosaink minden jószándékú embert arra biztatnak, hogy csatlakozzon a véradókhoz, különösen azokat kérik, akiknek ritka vércsoportja van (B és AB Rh-negatív faktorral). Kárpátalján a vérátömlesztés, mint az egészségügy ága 1946-ban alakult meg. Jelenleg megyénkben 49 orvos dolgozik a szakmában, ebből 25 a megyei állomáson. Meg kell jegyezni, hogy ezek az orvosok többnyire az idősebb nemzedék képviselői. Sajnos nagyon kevés a fiatal orvos, ezért aggódom az állomás jövője miatt. Ami a műszaki felszereléseinket illeti, az utóbbi években jelentőség javult az infrastruktúránk. Például három olyan műszert sikerült beszereznünk, amely szükséges a plazmaferezis elvégzéséhez, azaz egy olyan eljáráshoz, melyben a véradónak csak a vérplazmáit kapják, a vérsejteket pedig visszaadják.
A véradók általában ingyen adnak vért. Az utóbbi időben egyre több egyetemi hallgató, katona, rendőr jön el hozzánk, illetve különböző civil szervezetek képviselői. Mindegyik donor 14 hrivnya pénzbeli kártérítést kap, hogy regenerálhassa erejét. Viszont azok az emberek, akik nehéz anyagi helyzetben vannak, 100 gramm vérért 16 hrivnyát kapnak. Egyébként megyénk, néhány Ukrajnai régiótól eltérően, szinte teljesen el van látva a donorok vérével. Az elmúlt 10-15 év alatt a véradók száma valóban alacsony volt, a szovjet időszak után kétszeresen csökkent, de az utóbbi három évben ez a szituáció javulásnak indult. És ez valóban egy örömhír.
Mely járásokban van a legtöbb véradó?
Úgy gondolom, hogy ez a lakosság számától függ. Ezért az első helyet a Munkácsi, Nagyszőlősi és Rahói járás foglalja el. Az elsők között van Ungvár is. A donorok számának növekedése megfigyelhető a Huszti, Ilosvai és Ökörmezői járásban is.
A véradó emberek állandóak, akikre mindig lehet számítani vagy újra és újra újabb donorokat kell keresniük?
Vannak állandó véradóink, akik mindig készen állnak, hogy segítséget nyújtsanak. Persze ilyen ember nem sok van. Például, azon időszak alatt, amióta Kárpátalján létezik a véradás, Ukrajna érdemes véradójává 2000 személyt nyilvánítottak, viszont az elmúlt években ez a lista csak néhány névvel bővült. Ukrajna „Véradásról és komponenseiről” szóló törvénye alapján donor lehet bármely egészséges ember 18-tól 60 éves korig. A véradás folyamatát egy sor vizsgálat előzi meg: belgyógyászati, venerológiai és laboratóriumi. Az önkéntes véradó embernek tudnia kell, hogy büntetendő az, ha eltitkolja valamelyik betegségét. Egyébként, ha valamit el is titkolnak, a fertőzésről úgy is értesülnek, mivel a leadott vér megvizsgálják Hepatitis B és C-re, HIV fertőzésre, szifiliszre adott reakcióra, Alanin-aminotranszferázra (enzimek), megállapítják a vércsoportot és az Rh-faktort. Aki véradó szeretne lenni, mindenképpen tüdőszűrésre is el kell mennie.
Mennyire van védve a véradó a fertőzésektől? Van okuk aggodalomra?
A véradás legfontosabb elve – ne árts. Ezért az első helyen van a beteg egészsége, amely két szempontból áll. Az első – a donor megvizsgálása, aki jól kell érezze magát és biztos kell legyen abban, hogy nem okoz bajt a leadott vérével, a második – amikor a donor egészségügyi és laboratóriumi kivizsgáláson megy át. Ezek után a vért többszörösen átnézik, mivel némely betegségeket nem lehet feltárni egyetlen kivizsgálás során, és csak ezután használják a vért egészségügyi célokra.
Hogyan tárolják a leadott vért és milyen hosszan tárolható?
A vért legfeljebb 35 napig tárolhatják, de igyekszünk már 20 nap alatt felhasználni. Egyébként a vért hűtőkben megfelelő hőmérsékleten tárolják. A vérnek egyes részei akár évekig is elállnak. Plazma begyűjtésével is foglalkozunk. Ez arra ad lehetőséget, hogy minimális idő alatt és minimálisan ártva a donor egészségének 600 és 800 ml plazmát szereznek.
Hogyan támogatja az állam a véradást? Mit kaphat ma az az ember, aki önkéntesen ad vért? Pénzjutalmon kívül jár-e valamilyen kedvezményekket?
A véradás támogatását az állam részéről egy megfelelő törvény szabályozza. A véradás napján, illetve a donor kivizsgálása napján munkaszüneti nap és ingyen ebéd jár neki. Az állandó véradóknak előnye, hogy kedvezményeket kapnak az állami intézményekben, illetve gyógyszervásárláskor, továbbá 10%-kal magasabb lesz a nyugdíjuk (a mindenkori létminimum 10%-t adják hozzá).
Úgy gondolom, hogy a véradás nem egy üzleti vállalkozás. Ez elsősorban minden jó szándékú ember igényévé kell hogy váljon. Az az igazság, hogy a donorok többsége azért ad le vért, mert rokonának szüksége van erre a segítségre. Viszont voltak olyan esetek is, amikor csak azért adtak vért, mert szerettek volna jót tenni. Örömteljes dolog, hogy az utóbbi időben ehhez a jótékony ügyhöz egyre többen csatlakoznak: fiatalok és vallásos szervezetek, illetve katonai erők, rendőrök stb.
Mészáros Jána

A Новини Закарпаття nyomán.