Kártérítést kérhetünk a csúszós utakért

A hótól, jégtől csúszós, tisztítatlan utcák csontjukat tört áldozatainak a felelősök elvben kötelesek megtéríteni a gyógykezelés költségeit és az okozott erkölcsi kárt. Bár a jogszabályok módot adnak erre, az emberek mégis csak igen ritkán élnek a lehetőséggel mifelénk. Az alábbiakban e bátortalanság okait kutatjuk, no meg azt, hogy baleset esetén mi a helyes eljárás, ha valaki mégis úgy dönt, hogy kártérítést szeretne kapni.

A 74 éves Annuska néni egyedül él Beregszászban. Minap elcsúszott a járdára fagyott hólén, s nagyot esett, csúnyán megütötte a kezét. Először azt hitte, nem történt komolyabb baj, de éjszakára megdagadt az alkarja, s erősödött a fájdalom. Másnap a kórházban a röntgen kimutatta a csonttörést. Sínbe tették a sérült végtagot, gyógyszert írtak fel. Szerencsére Annuska néni fia azonnal édesanyja segítségére sietett, s minden felmerülő költséget fedezett. De nem minden eset végződik ilyen egyszerűen és problémamentesen.

A hasonló balesetek nem ritkák ilyenkor, s az orvosok szerint is nő a töréses esetek száma télen. Azonban egyre többen vannak, akiknek az orvosi ellátással, gyógyszervásárlással járó minimális költségek is komoly érvágást jelentenek. Ilyen esetekben megoldást jelenthet, hogy ha a baleset közterületen történt, akkor az okozott erkölcsi és anyagi kár elvben behajtható az adott közterület fenntartóján – ez lehet a ZSEK vagy a területért felelős magánszemély, esetleg intézmény –, a gyakorlatban azonban erre alig van példa.

– Nálunk még nem honosodott meg az az európai, de még inkább amerikai gyakorlat, hogy az élet majd minden területén szinte természetesen forduljunk a bírósághoz a problémáinkkal – hangsúlyozza Iljasovics Viktor ügyvéd.

Véleménye szerint az eljárás viszonylagos bonyolultsága, időigényessége, s a kártérítés aránylag csekély mértéke is sokakat visszatart attól, hogy egy törött kéz vagy láb miatt ügyvédet fogadjon. Az sem könnyíti meg a sértettek dolgát, hogy hasonló helyzetben sokszor nem könnyű megállapítani, ki a felelős az adott terület gondozásáért, azaz, hogy ki perelhető – teszi hozzá.

Ami a balesetkor követendő eljárást illeti, annyit mindjárt megállapíthatunk, hogy a példánkban szereplő Annuska néni már a történet legelején megfosztotta magát a kártérítés lehetőségétől azáltal, hogy elcsúszását követően egyszerűen hazament.

– A baleset elszenvedőjének mindenekelőtt ki kell hívnia a mentőt, s ha lehetőség van rá, fényképen vagy videón meg kell örökítenie az esetet és a helyszínt – sorolja a teendőket Iljasovics Viktor. – Ezenkívül fontos, hogy tanúkat szerezzen, vagyis gyűjtse össze azok címét és telefonszámát, akik látták az esetet, hogy később a mentőorvossal együtt tanúként beidézhesse őket. Figyeljünk oda, hogy a kórházban az orvos által felvett látleletben is szerepeljen, hogy a sérülést a síkos úton való elcsúszás okozta.

Az ilyen ügyekben a keletkezett anyagi kár mértékét mindenekelőtt a gyógykezelésre költött összeg jelenti, ezért fontos összegyűjteni és megőrizni minden csekket és számlát, amit a beteg a kórházban vagy a patikában kapott. Kárpátalján még ritka, de előfordulhat, hogy a károsult gyógykezelését a biztosító fizeti. Ilyenkor megtörténhet, hogy a bíróság elutasítja az anyagi kártérítés iránti igényünket – teszi hozzá Iljasovics.

Kár keletkezhet azáltal is, hogy a károsult a baleset miatt nem tudja teljesíteni valamilyen szerződéses kötelezettségét, esetleg ideiglenesen képtelenné válik a munkavégzésre, s így elesik jövedelme egy bizonyos részétől, tudtuk meg. Az ügyvéd szerint az ilyen jellegű kár alperes általi megtérítését is kérhetjük a bíróságtól, ha bizonyítani tudjuk annak nagyságát.

Kérhető a bíróságtól a keletkezett erkölcsi kár megtérítése is, ám ez nem jelentős összeg, 1-2 ezer hrivnyánál többre nemigen számíthatunk – teszi hozzá Iljasovics Viktor.

Külön kategóriát képeznek azok, akik a volán mögött ülve szenvedtek kárt a csúszós utakon. Ők az útkarbantartóktól, a hó és a jég letisztításáért felelős más struktúráktól jogosultak kártérítést követelni.

– Ilyenkor feltétlenül jegyzőkönyvben kell rögzíteni minden körülményt. Ha a közlekedési baleset pillanatában rossz volt az út, például jeges volt a ráfagyott hótól, akkor az esetet kivizsgáló közlekedésrendésznek feltétlenül fel kell ezt tüntetnie a jegyzőkönyvben, s a károsult ragaszkodjon hozzá, hogy a felügyelő írja bele a jegyzőkönyvbe az ő véleményét is, miszerint a baleset a csúszás miatt következett be. Ilyen esetekben is jól jön néhány tanú, akiknek ne feledjük el felírni a nevét és az elérhetőségét, de akár a jegyzőkönyvbe is beírathatjuk a nevüket. Ugyancsak hasznát vehetjük a helyszínről készült fényképeknek és videofelvételnek is, amelyeket hasonló esetben csatolni lehet az ügy anyagaihoz. Ily módon felvértezve már bátran beperelhetjük az út karbantartóját, s tekintélyes kártérítésre számíthatunk, ha nekünk ad igazat a bíróság. Előfordulhat persze, hogy mégis a járművezetőt mondja majd ki vétkesnek a bíró, ha nem az útviszonyoknak megfelelően, például túl gyorsan vezetett – mondja az ügyvéd.

Azonban az a tapasztalat, hogy rendszerint az autósok sem sietnek a bírósághoz fordulni hasonló esetekben, hiszen az ő kárukat általában megtéríti a biztosító. Ha a közlekedési baleset áldozata megsérült, hasonlóan kell eljárnia a kártérítés érdekében, mint a gyalogosoknak – tudtuk meg Iljasovics Viktortól.

zzz

Kárpátalja