Könyvbemutató az Európa Tanácsban
Ukrajna 2003-ban ratifikálta a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai Kartáját. Az aláírással és a ratifikációval az ország azt a kötelezettséget is vállalta, hogy meghatározott időnként jelentést készít az Európa Tanács (ET) számára a Karta alkalmazásáról. Az ukrán állam – 2007, 2012 és 2016 után – (2018-as keltezéssel) 2019-ben immár negyedszer nyújtotta be újabb periodikus beszámolóját arról, hogyan hajtja végre a Karta rendelkezéseit, miként védelmezi az országban használatos regionális vagy kisebbségi nyelveket.
A Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont 2001-ben történt megalakulása óta nyomon követi az ukrajnai, kárpátaljai nyelvpolitikai eseményeket. Nem véletlen tehát, hogy intézetünk is részt vett annak az árnyékjelentésnek az összeállításában, amelyet a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervek és a kisebbségi, valamint nyelvpolitikai szakértők közösen készítettek. Az árnyékjelentést a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola két kutatóműhelyének: a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontnak és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontnak a szakemberei dolgozták ki.
2016-ban már benyújtottunk az Európa Tanács illetékes szerveinek egy hasonló alternatív jelentést, melynek anyagát az ET Szakértői Bizottsága is felhasznált az Ukrajnának szóló ajánlások kidolgozása során.
2019-ben ismét elkészítettük azt az összegzést, amelyben azt foglaltuk össze, hogyan érvényesülnek a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának rendelkezései Ukrajnában, illetve azon belül Kárpátalján.
A jelentést – Németh Zsolt, az Európa Tanács Európai Néppárti képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese, valamint Bocskor Andrea, az Európa Parlament képviselője társaságában – Csernicskó István, a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont vezetője mutatta be Strasbourgban, az ET épületében rendezett eseményen 2020. január 28-án.
Az árnyékjelentés legfontosabb megállapítása, hogy Ukrajna – sajnos – nem tartja be a Karta ratifikálásával vállalt nemzetközi kötelezettségei jelentős részét a kisebbségek nyelvi jogainak biztosítása területén, és az utóbbi évek nyelvpolitikai eseményei (például a 2017-es oktatási törvény elfogadása, a 2012-es nyelvtörvény eltörlése, a 2019-es államnyelvi törvény megszavazása) következtében a 2016-os helyzethez képest tovább romlott az Ukrajnában élő kisebbségek nyelvi jogi helyzete.
Az összefoglaló anyaga ITT elérhető.