Magyarország nem provokál szeparatista, ukránellenes hangulatot Kárpátalján?
A külpolitikai hivatalban elmondták, hogy figyelemmel kísérik a helyzetet, többek között azokat a folyamatokat, melyek Romániában zajlanak, ahol a legnagyobb azon állampolgárok száma, akik a magyar állampolgárság megszerzésére törekednek. A Külügyminisztérium Információs politikai osztályának vezetője, Oleg Volosin a BBC-nek bejelentette: „Nem dramatizáljuk a helyzetet. Mivel abban az időben, amikor a vonatkozó törvényt elfogadták, a magyar fél jelentős erőfeszítést tett arra, hogy bebizonyítsa: ez semmilyen módon nem irányul Ukrajna területi egységének megbontására vagy szeparatizmus provokálására a külhoni magyarság körében. És ma alaptalan lenne úgy gondolnunk, hogy ez nem így van. Magyarország többéves politikája, ami a határain túli nemzeti közösségekkel való kapcsolatait illeti, azt mutatja, hogy hivatalosan Budapest egyetlen szakaszban sem provokált szeparatista, ukránellenes hangulatot a kárpátaljai magyarok körében.”
Az anyagban szintén szóba kerül: „Nyilvánvaló, hogy a magyar útlevelek kiadása egybeesik az úgynevezett „magyar igazolványok” lejártának idejével. Azok az igazolványok úgy néztek ki, mint az igazi útlevelek, ábrázolták a magyar állami jelképeket és a budapesti parlament épületét, azonban ezek csak némely kedvezményre jogosították fel tulajdonosaikat magyarországi tartózkodásuk ideje alatt. Az állampolgárság megadásának feltételei minimálisak: büntetlen előélet, a magyar nyelv alapszintű tudása vagy magyar származás. Egyébként a „származás” fogalma nagyon jelképes: elegendő, ha valakinek a közeli rokonai olyan területen születettek, amely 1920-ig vagy a háborús időszakban (1938-45) Magyarországhoz tartozott. Ezért jelenleg a levéltárak is a gyökereiket keresők kérvényeivel vannak tele.”
A BBC Szvetnik Endre magyar újságíró véleményét is idézi: „Orbán Viktor külpolitikáját „enyhe nacionalizmusnak” lehet nevezni, vagyis ő szeret sokat beszélni a nemzet egységességéről és a mai Magyarország területein kívül élő magyarok jogainak és állampolgárságának megadásáról. Amennyiben nekik szavazati joguk is lesz, amiről most szó van, akkor Orbán Viktornak és Fidesz pártjának sokkal több támogatója lesz…”
A magyar kezdeményezés romániai kritikájának kérdésére Szvetnik így válaszolt: „Gondolom, Magyarországon az emberek több olyan felszólalást látnak és hallanak, melyek a szomszédos országban élő magyarok ellen irányulnak, és nem hallanak sok kritikát az ezekkel az országokkal való viszony megromlásáról. A magyar médiában a szlovákiai vagy a romániai helyi nacionalista politikusokat mutatják. Az előző szocialista kormányok némileg mérsékeltebbek voltak a szomszédokhoz való viszonyulásban. Sőt, az egyik kormány kezdeményezte például a magyar és a román kormány közös ülését Bukarestben. Orbán Viktor pártja és politikai szövetségesei a magyarok autonómiáját részesítik előnyben a szomszédos államok határain belül, például Romániában, és Romániában sok olyan magyar van, aki támogatja ezt az elképzelést.”
Ukrajnát illetően a szakértő a következőt jegyezte meg: „Van néhány szervezet, amely a magyarok érdekeit képviseli Ukrajnában. A helyi magyarság számára a magyar állampolgárság kérdése nagyon fontos. Az ukránok számára viszont ez még fontosabb lenne, hiszen a magyar útlevél lehetőséget nyújtana számukra is a szabadabb utazásra. Ez egy olyan előny, mely azonnal érzékelhető. Ami a problémákat illeti, a médiában – szemben Szlovákiával vagy Romániával – az ukránokról szinte alig hallani. Ukrajnát illetően… nem sok emberről van szó. A problémák viszont majd később alakulhatnak ki, mert jelenleg a magyar kormány azt akarja, hogy a határon túli magyar kisebbségek maradjanak azokon a területeken, ahol most élnek, abban az esetben pedig, ha a jelenlegi állampolgárságukat elveszítik, lehetséges, hogy majd át akarnak települni Magyarországra.”
Forrás: ua-reporter.com