Megkezdődtek a KMKSZ alapszervezeti közgyűlései Kárpátalja-szerte

Február 3-án elkezdődött a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alapszervezeti közgyűléseinek időszaka, amelyeken összegzik az elmúlt évben elvégzett munkát és megfogalmazzák az újabb, aktuális célokat. Az első héten a KMKSZ minden középszintű szervezetében sor került fórumokra.
A gyűléseken jelen volt Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke, Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, Barta József, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke, Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, ifj. Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke.

Izsnyétén a szép számmal megjelent tagságnak Orosz Szilvia, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke tartott beszámolót. Az elnök a KMKSZ-szel szembeni bizalom jeleként említette meg a taglétszám bővülését: jelenleg 535 tagot számlál az izsnyétei alapszervezet. Elmondta azt is, hogy a tavalyi évben az alapszervezet közreműködésével a KMKSZ 176 vízumtámogatási nyilatkozatot adott ki.

A közgyűlésen jelen volt Gulácsy Géza, aki vázolta a közelmúlt politikai történéseit és a kulturális szövetség céljait, egyben megköszönte a tagságnak a választás alkalmával tanúsított támogatását. A jelenlévők Gulácsy Gézához mint a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány elnökéhez is számos kérdést intéztek az oktatási-nevelési támogatás kapcsán. A tagságot érdeklő témák között szerepelt még a nyelvtörvény kérdése.

Csetfalván Czapp József helyi alapszervezeti elnök beszámolt a tagságnak a támogatói nyilatkozatok kapcsán végzett munkáról, valamint a taglétszám alakulásáról és az elmúlt évi választásról. A kialakult vitában felmerült kérdésekre Sin József és Bocskor László válaszolt.

Sárosorosziban Hiába András alapszervezeti elnök beszámolójában elsőként a községben történt, az alapszervezet által szervezett eseményekről szólt. Tavaly különösen szép magyar kultúra napi ünnepséget mondhattak magukénak, hiszen azon az alkalmon került felavatásra a község új falunévtáblája és teleháza. A legjelentősebb rendezvényük tavaly ősszel az éves rendszerességgel megszervezésre kerülő „Mese, mese, mátka…” című népmesemondó-verseny volt. Sin József és Bocskor László válaszolt a tagság kérdéseire.

Nagymuzsalyban Jakab Erika alapszervezeti elnök beszámolójában röviden vázolta az 1989-ben alakult KMKSZ történetét. A nagymuzsalyi alapszervezet munkáját az elnök – az elmúlt két év tükrében – sikeresnek ítélte. Rámutatott arra: az emberek érzékelik és értékelik azt, hogy a kulturális szövetség kiáll mellettük, s talán éppen ennek bizonyítéka a taglétszám folyamatos gyarapodása is. „A mi feladatunk elsősorban kulturális, „gerincmegőrző” feladat, melybe beletartozik az új generáció nevelése is, s az, hogy ellássuk a kárpátaljai magyarok érdekvédelmét.”

Jakab Erika ismertette az elmúlt évben az alapszervezet által szervezett rendezvényeket. Az alapszervezetnek a Rákóczi Szövetséggel fennálló jó kapcsolata eredményeként tavaly nyáron közel száz fiatal táborozhatott ingyenesen az anyaországban. Az alapszervezet utazási költségtérítéssel járult hozzá a nagymuzsalyi nyugdíjasok delegációjának a munkácsi nyugdíjastalálkozón történt részvételéhez.

A választás kapcsán az elnök hangsúlyozta: Nagymuzsalynak nincs miért szégyenkeznie, hiszen az eredmények arról tanúskodnak, hogy a településen „él még a magyarság”: a többség ugyanis szavazatával a magyarság ügyére voksolt.

Az elnök a negatívumokról is szót ejtett: fájó pontként említette meg, hogy a helyi középiskolába ősszel csupán hat gyereket írattak magyar osztályba: szemben a 18 ukrán első osztályossal! Ez rövid időn belül a helyi magyar oktatás válságát idézheti elő – mutatott rá.

Az alapszervezet a már meglévő rendezvényei mellett idén szeretne anyák napi ünnepséget szervezni. A közeljövőben a falu központjában felavatásra kerül majd a Schmitt Pál adományából megújult, székelykapuval bővült emlékpark, ezenkívül teleházat is szeretnének.

Kovászón Szviscsu László alapszervezeti elnök beszámolójában az alapszervezet munkájáról, a vízumtámogatásról és a helyi magyar gyerekek oktatásában fontos szerepet játszó vasárnapi iskoláról szólt. A KMKSZ helyi szervezetének terveit is vázolta, ezek megvalósításához a KMKSZ középszintű szervezetének segítségét is kérte.

Benében id. Molnár László KMKSZ-elnök beszámolójában szomorúan konstatálta, hogy a korábbi évektől eltérően tavaly sajnos, nem tudták megtartani az iskolában a Szent István-napi ünnepséget, mivel annak lebonyolítását az iskola területén nem engedélyezték. Választás előtti időszakról lévén szó, bizonyára mindez egy, a KMKSZ-szel hadilábon álló politikai párt „bűvös sugallatára” történhetett. Az elnök szólt a tagság számának alakulásáról, a választási eseményekről és eredményekről, valamint az idei esztendőre tervezett programokról. A tagság azon tagjainak, akik immár tíz éve tevékenyen segítik az alapszervezet munkáját, id. Molnár László oklevelet nyújtott át.

Nagypaládon Illés Katalin alapszervezeti elnök beszámolójában az elmúlt évet eseménydús időszakként értékelte. Tavaly március 15-én az 1848–49-es szabadságharcra emlékezve szerveztek ünnepséget. Június 4-én a gyászos trianoni békediktátumról és következményeiről, novemberben pedig a „málenykij robot” áldozatairól emlékeztek meg. De­cember 23-án a helyi református egyházközséggel és az iskolával közösen meghitt hangulatú karácsonyi koncertet szerveztek. Fontos esemény, hogy az alapszervezet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nél pályázatot nyert: ennek eredményeként a település központjában álló Kossuth Lajos-szobor környékét parkosítják. Az ünnepélyes átadást március 15-ére tervezik.

Fertősalmáson Bíró Irma, az alapszervezet elnöke beszámolójában kiemelte az iskolában szervezett meghitt karácsonyi ünnepséget. A fertősalmási KMKSZ egy jelképes összeggel hozzájárult az óvoda felújítási költségeihez. Hivatalosan bejegyezték a szervezetet, ami hatékonyabb pályázást tesz lehetővé. Az alapszervezet tavaly teleházzal is gazdagodott.

Gyulán Hevesi Miklós, az alapszervezet elnöke beszámolójában a sztálinizmus áldozatainak tiszteletére szervezett emlékünnepséget, valamint a közelmúltban nagy sikert aratott sakkverseny megrendezését emelte ki. A közgyűlésen megvitatták az őszi választások eredményeit és tapasztalatait.

Az alapszervezet anyagi lehetőségeihez mérten igyekszik tenni a helyi fiatalokért: a közelmúltban pl. jelképes összegű adományt adtak át a református ifjúsági gyülekezetnek, hogy a közösség eme „pótlás” révén közelebb kerüljön egy erősítő megvásárlásához. Az idei nyáron az alapszervezet asztalitenisz-versenyt szeretne szervezni.

Feketeardóban a református parókián lezajlott közgyűlésen Veszprémi Sándor alapszervezeti elnök számolt be. Szó esett a helyi oktatásügyről, melynek súlyos gondja az, hogy kevés a gyerek a magyar osztályokban. A településen a magyar gyerekek taníttatásában kiemelten fontos szerepet játszik a református parókián működő vasárnapi iskola is.

A kis létszámú alapszervezetnek fontos a kultúra és a kapcsolatápolás más alapszervezetekkel, ezért lehetőség szerint képviseltetik magukat a megyei és járási KMKSZ-rendezvényeken. A közeljövőben az alapszervezet és a református egyház közös március 15-i ünnepségre készül.

Csepében Szerbák Lenke alapszervezeti elnök beszámolójában elmondta, hogy az elmúlt évben felújították és restaurálták az I. világháborús emlékművet. Az egykoron a temetőkertben állt I. világháborús emlékmű a település központjába került, és az első világégés áldozatainak nevei mellett az alapszervezet a II. világháborúban elesett csepei magyar katonák neveit is rávésette. Az 1944 őszi szovjet bevonulás alkalmával a vöröskatonák eltüntették az emlékműről a magyar koronát is, de tavaly ezt is rekonstruálták. Szerbák Lenke köszönetet mondott az emlékmű helyreállítását díjmentesen vállaló Duszin János kőfaragó mesternek.

Az alapszervezet elnöke elmondta még, hogy a jövőben falunévtáblát szeretnének, ehhez már felkutatták a község ősi címerét.

Minaj és Ketergény KMKSZ-alapszervezetei együtt tartották közgyűlésüket. A tagságnak Rigó Izabella minaji és Kertész Viktória ketergényi KMKSZ-elnökök számoltak be. Szó esett a tavaly őszi parlamenti választásokról: a két település magyar szavazópolgárai tavaly a 2010. évinél sokkal jobban szavaztak. A beszámolók kitértek a támogatói nyilatkozatok, valamint a taglétszám alakulásának kérdésére, illetve ismertették azon rendezvényeket, melyeken a tagság részt szokott venni. Idén a két alapszervezet közös kirándulást szeretne lebonyolítani.

Rahón a közgyűlés a Himnusz eléneklésével kezdődött. A szépszámú közönség Nejzsmák Emma elnök beszámolójából megtudta, hogy a szervezetnek 262 tagja van, ebből 12 új belépő.

A szervezet kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezik több magyarországi településsel, kölcsönösen látogatják egymást, különböző közös kulturális rendezvényeket szerveznek. Rendszeresen megtartják a vasárnapi iskolákban tanuló gyermekek számára a nyári táborukat. Hetente állítják ki a vízumkérelmeket, azok továbbítása gördülékenyen folyik.

Ifj. Sari József, a középszintű szervezet elnöke üdvözölte a tagságot. Szólt az elmúlt évi választásokról is. Az oktatással kapcsolatban elmondta, hogy a szépen berendezett iskolát élettel kell megtölteni és eredményeket kell felmutatni. Ehhez viszont az is kell, hogy a szülők magukénak érezzék az intézményt, és minél több gyermeket írassanak be az első osztályba.

Ezt követően a szervezet műkedvelő együttese műsorral kedveskedett a tagságnak. Az elhangzott versek az anyanyelv fontosságát és a hazai táj szépségét hangsúlyozták.

Valamennyi alapszervezeti közgyűlésen jelen voltak az illetékes középszint vezetői. Sin József, a KMKSZ BKSZ elnöke a közgyűléseken történt felszólalásaiban rámutatott arra: egy alapszervezet életéhez és működéséhez nélkülözhetetlen a lelkesedés és az elhivatottság, különösen az egyre rosszabbodó ukrajnai viszonyok között. Beszédében azonban pozitívumként említette, hogy szerencsére a kárpátaljai magyarság nincs egyedül: háta mögött ott van az anyaország, mely számos módon támogatja a kárpátaljai magyarságot. Ez a támogatás nyilvánul meg többek között a magyar–magyar kapcsolattartási támogatásban, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (KMF) fenntartásában és restaurálásában, s a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, valamint az egyházi tanintézmények normatív támogatásában is. A KMKSZ közvetítésével tavaly a Beregszászi járásban 14 oktatási intézmény jutott a felújítását elősegítő támogatáshoz.

Bocskor László, a KMKSZ BKSZ ügyvezető alelnöke, a Szövetség beregszászi városi szervezetének elnöke az oktatási ügyről szólva hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az iskolában legyenek magyar gyerekek, mert ez a magyar közösségek megmaradásának záloga. A magyar tanulók hiánya az iskola bezárását, a magyar pedagógusok állásának elvesztését jelentheti: a szülők tehát döntésükkel ezt kockáztatják.

Barta József, a nagyszőlősi középszint elnöke az elmúlt őszi parlamenti választásokat értékelte, egyben köszönetet mondott mindazoknak, akik szavazatukkal a magyarságért induló KMKSZ-jelöltekre adták voksukat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a választáskor kialakult eredmény még inkább a kárpátaljai magyar közösség összefogását követeli meg. Az elnök a magyar nemzeti identitás melletti kitartás fontosságát is hangsúlyozta.

Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke az őszi parlamenti választásokról, a nyelvtörvényről, a pályázati lehetőségekről, valamint a magyarságot összekovácsoló rendezvények szerepéről szólt. Arra kérte az alapszervezeteket, merjenek kezdezményezni, legyenek ötleteik, és bátran forduljanak tanácsért és segítségért a középszintű szervezethez.