Megleckéztette az EU az ukránokat

A „politikai körülményektől” tette függővé az Európai Unió, hogy aláírja-e az unióval kötendő szabadkereskedelmet is elősegítő ukrán társulási megállapodást. Ezt az Európai Tanács elnöke közölte Kijevben, az EU és Ukrajna közötti csúcstalálkozó után.

Az Európai Unió és Ukrajna közötti szokásos, éves csúcstalálkozón „véglegesítették” a felek az EU-Ukrajna társulási megállapodás szövegét – ez volt a konkrét hozadéka a hétfői, kijevi találkozónak, de az Európai Tanács elnöke jelezte, mindez egyelőre nem jelenti azt, hogy a közeljövőben hatályba is lép az egyezmény. Tanácsi források már előre jelezték, hogy a szöveg véglegesítésén nem is mennek majd túl a felek Kijevben, hiszen már a megállapodás parafálásához is hetek kellenek, az aláírás pedig jövő nyár előtt biztosan nem történik meg.

Herman Van Rompuy a csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón kijelentette, „szeretnénk lépéseket tenni a megállapodás aláírása és ratifikálása felé, de ez majd a politikai körülményektől függ”. Megfigyelők szerint mindez komoly üzenet Ukrajnának, és egyértelműen a Julija Timosenko volt kormányfő bebörtönzésével függ össze.

Az uniós vezetők már előre jelezték, nem fognak udvariaskodni Viktor Janukovics ukrán államfővel, és keményen a tudtára adják majd az egységesnek tűnő európai véleményt az egykori miniszterelnök ellen folyó eljárással kapcsolatban. Az Európai Bizottság elnöke egyenesen úgy fogalmazott: „az európai-ukrán kapcsolatok további alakulása a kijevi hatóságok kezében van”.

Az Európai Unió és Ukrajna immár ötödik éve tárgyal egymással a közösség és az egykori szovjet utódállam viszonyának alapelveit lefektető dokumentumról. Az új uniós partnerségi rendszerben a társulási megállapodás tartalmazná az úgynevezett „mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást” is, amely magas rangú tanácsi diplomaták szerint elsősorban Ukrajnának lenne fontos. Ennek alátámasztására a Tanács közölte, Ukrajnának magasan az EU az első számú export- és importpartnere, míg az uniós tagországok számára Ukrajna csak a 11. legfontosabb az import, és a 17. az export tekintetében.

Ennek megfelelően az EU a megállapodással igyekszik nyomást gyakorolni Kijevre, az ukrán elnököt viszont állítólag nem törte meg, hogy az Unió esetlegesen elodázhatja a társulási egyezmény megkötését, jóllehet, ő maga is elismerte, hogy a megállapodás kulcsmomentum lehet az ország EU-pártiságának kifejezése mellett.

Az élesen kettéosztott ország mindenkori vezetését gyakran éri az a kritika, hogy lavírozni próbál Oroszország és az Európai Unió között, és erre az is rájátszik, hogy mind Brüsszel, mind Moszkva próbálja rávenni az ukránokat, hogy valljanak végre színt: kihez akarnak tartozni. „Ukrajna bizonyos ponton az Európai Unióban képzeli el a jövőjét” – jelentette ki Viktor Janukovics, akinek a látszólag általános kifejezésébe sokan éppen azt látják bele, hogy az elnök az EU-t választotta Oroszország helyett.

Szemmel láthatólag viszont ez egyelőre nem hatotta meg az EU nevében tárgyaló Herman Van Rompuyt és José Manuel Barrosót, nehéz ugyanakkor látni, hogy az EU hogyan is gondolkozik Ukrajnáról. A két európai vezető – csúcstalálkozó utáni – nyilatkozata kettős hangvételű. Egyrészt mindketten méltatják az ukrán erőfeszítéseket, amelyekkel Kijev állítólagosan bizonyította európai elkötelezettségét. Az Európai Tanács elnöke szerint maga az EU is úgy látja, hogy Ukrajnának az Európai Unióban van a helye, szerinte az uniós törekvések is egyértelműek arra nézve, hogy Ukrajnát az EU barátjaként szeretné tudni, és Kijev is nagy lépést tett meg ennek érdekében.

Keményen, és a hasonló csúcstalálkozók utáni korábbi nyilatkozatokat tekintve meglepően hosszasan beszélt viszont Herman Van Rompuy a negatívumokról. A politikus megjegyezte, hogy a tavalyi EU-Ukrajna csúcstalálkozó óta a pozitív fejlemények mellett számos negatív esemény is történt. Kifejtette, az EU továbbra is aggódik Julija Timosenko ügye miatt.

Az egykori miniszterelnök ellen azért emelt vádat az ügyészség, és végül azért ítélte el októberben a bíróság, mert 2009-ben miniszterelnökként olyan gázszállítási szerződést kötött Oroszországgal, amely a vád és az ítélet szerint 200 millió dolláros kárt okozott Ukrajnának. A hétéves börtönbüntetést az Európai Parlament és a Tanács is elítélte, és azzal vádolták meg Kijevet, hogy az ukrán igazságszolgáltatás nem független, komoly politikai befolyás alatt működik.

Ebbéli véleményüknek most is hangot adtak az uniós vezetők. Az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott, hogy Julija Timosenko a legeklatánsabb példa arra, hogy „komoly kockázata van Ukrajnában annak, hogy az igazságszolgáltatás politikailag motivált”. José Manuel Barroso bizottsági elnök pedig szelektívnek nevezte az ukrán igazságszolgáltatást. Mindketten úgy vélték, hogy kulcsfontosságú lenne a kijevi igazságügyi rendszer modernizálása, a média szabad és független működésének megteremtése is.

Ukrajna európai jövője kapcsán „lakmuszpapírt jelenthetnek majd a 2012-es parlamenti választások” – jelentette ki Herman Van Rompuy, részint arra utalva, hogy a voksolás a nemzetközi előírásoknak megfelelően zajlik-e majd le, másrészt pedig arra célozva, hogy azon indulhat-e majd a jelenleg még börtönben ülő Julija Timosenko. Az egykori kormányfő októberi letartóztatásakor már többen felvetették, hogy megvádolásának és bebörtönzésének valódi célja, hogy a volt miniszterelnök ne indulhasson a következő választásokon, és így ne jelenthessen veszélyt a jelenleg kormányzó erőkre.

Timosenkót ennek kapcsán nem nevezik nevükön az uniós vezetők. Herman Van Rompuy csak annyit mondott: „a választásokon egyenlő esélyt kell biztosítani minden jelöltnek, és azt is garantálni kell, hogy mindenki élhessen a részvételi jogával”.

forrás:kitekintő.hu