Nem engedjük el honfitársaink kezét – végéhez érkezett a kárpátaljai nyári szabadegyetem
Ukrajna európai integrációs törekvéseiről, Magyarországhoz fűződő politikai, gazdasági viszonyáról, az októberi helyhatósági választásokat követő változásokról, a jelenlegi kijevi helyzetről, a külpolitikai kapcsolatokról, az ország előtt álló célokról értekeztek a felsőszinevéri szabadegyetem zárónapjának első panelbeszélgetésén, július 2-án.
A háborús viszonyok közötti magyar segítségnyújtásért, az ukrán gyerekek magyarországi táboroztatásáért mondott köszönetet a szekció kezdetén Vjacseszlav Vojnorovszkij, az ukrán külügyminisztérium lembergi részlegének vezetője.
Évtizedek óta egy nemzet születésének vagyunk szemtanúi, melynek különböző stádiumaival találkoztunk a XX. század óta – kezdte a magyar–ukrán kapcsolatrendszerrel kapcsolatos fejtegetését Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. – Fontos, hogy mi magyarok és más szomszédos országok is ebből a kontextusból közelítsenek az ukrán történésekhez. A magyar külpolitika a szolidaritási gesztusokra helyezi a hangsúlyt, ami demonstrálja, hogy ebben a nagyon nehéz helyzetben is Ukrajna mellett állunk. Kárpátaljának kitüntetett szerepe kell legyen a kétoldalú kapcsolatok kialakításában.
Németh Zsolt szerint az ukrán–orosz konfliktus rendezése ma a világpolitika egyik legfontosabb kérdése, mely nemzetközi rendezésre vár. Alapvető diplomáciai célkitűzés, hogy valósuljon meg ez a rendezés, de egyelőre nem látszik, hogy mi lesz a válság végkimenetele. – Folyamatos párbeszédet kell fenntartanunk és valamilyen megoldást találnunk erre az aggasztó és veszélyes szituációra. Amíg nincs rendezés az ukrán–orosz viszonyban, bármi megtörténhet. A konfliktus rendkívül veszélyezteti az európai stabilitást. Meg kell találni Ukrajna helyét Európában, s az irányválasztásban az ukrán népnek kell a döntő szerepet játszania – zárta szavait a szakértő.
A magyar–ukrán együttélésnek nincs alternatívája – vázolta fel a két ország viszonyrendszerét Csutora Zsolt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium keleti nyitásért felelős helyettes államtitkára. – Kevesebbet kell beszélnünk és többet tennünk a két ország kapcsolatának fejlesztéséért, s kiemelten kell foglalkoznunk a kárpátaljai magyarság sorsával. Továbbra is támogatjuk Ukrajna területi integritását, szuverenitását, s lehetőségeinkhez mérten az Oroszországgal szembeni embargót is fenntartjuk.
A helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy Kijev is vállalt kötelezettségeket, úgy mint a reformok végrehajtása, a decentralizáció, s a nemzeti kisebbségek jogainak szélesítése, ám ezek megvalósítása még várat magára.
– Nem a szavaknak, a tetteknek kell érvényesülniük – kapcsolódott Csutora Zsolt gondolatmenetéhez Vinnai Győző, a Fidesz országgyűlési képviselője, aki szerint Magyarországnak vezető szerepet kell játszania egy közép-európai orientációjú Ukrajna kialakításában.
Az Európai Parlament (EP) szemszögéből vázolta fel a két ország viszonyát, az ukrán állam és a kárpátaljai magyarság védelmének kettős célkitűzéseit Bocskor Andrea, az EP kárpátaljai képviselője.
– Magyarország sokat segített Ukrajnának a függetlenné válás során s teszi ezt ma is – emlékeztetett Keskeny Ernő, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott kijevi nagykövete, megjegyezve, hogy a nagykövetség kulturális és humanitárius tevékenysége jótékonyan hat Magyarország ukrajnai imidzsépítésére.
Merre tart Ukrajna? – tette fel a szabadegyetem címeként kiemelt kérdést Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, ukrán parlamenti képviselő. – Az országban továbbra sincs vízummentesség, Európa kettős mércét alkalmaz a migránsok ügyében. El kell gondolkodnunk rajta, hogy a nyugatnak valóban fontos-e Ukrajna európai integrációja, s le kell vonnunk a megfelelő következtetéseket. A közelítést célzó eddigi lépések nem valósultak meg, a folyamatnak nincsenek kézzelfogható eredményei. A határ menti országok között még mindig hiányzik a megfelelő kommunikáció.
A vezető szerint Ukrajnának el kell hagynia a lózungokat, s leszállni a realitás talajára. Az országnak fel kell ismernie, hogy egyelőre nem megvalósítható a vízummentesség bevezetése, s a vágyálmok követése helyett a megoldható kérdésekre kell koncentrálnia.
A XXIV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem utolsó panelülésén a határ menti együttműködések kérdéskörével foglalkoztak a résztvevők. A programsorozat Baricz Gergő koncertjével zárul.
Pallagi Marianna
Kárpátalja.ma