Nemzeti jelentőségű intézmények Kárpátalján
Kárpátaljáról a magyarság megmaradását és fejlődését szolgáló tizenkét oktatási és művelődési intézmény került fel a nemzeti jelentőségű intézmények listájára. Az összesen 56 intézményt tartalmazó lista elkészültét Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes jelentette be a héten.
A kárpátaljai magyarság anyanyelvű felsőoktatásában kiemelkedő szerepet játszó II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola 1996-ban kezdte meg a működését önálló intézményként, Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola néven.
A beregszászi székhelyű, államilag akkreditált alapítványi tanintézet 2003-ban felvette II. Rákóczi Ferenc nevét, és struktúraváltással a tanárképzésen kívül eső szakterületeken is elkezdte a nappali, levelező, másoddiplomás, kihelyezett és tanfolyami képzést.
A jelenleg közel ezer hallgatóval és több mint 110 oktatóval működő főiskola ismert és népszerű oktatási intézmény, ahová gyakorlatilag Kárpátalja valamennyi magyar tannyelvű középiskolájából jelentkeznek felvételre a diákok. Falai közt az elmúlt tíz évben mintegy négyezren kaptak államilag elismert diplomát vagy valamilyen képesítést igazoló oklevelet.
A felsőoktatási intézmény keretein belül több társadalomtudományi és szociológiai kutatóműhely működik, amelyekhez a múlt évben természettudományi kutatóintézet is társult.
A főiskola kezdettől fogva kulturális és szellemi központként is szolgálja a Kárpátalján élő magyarságot kulturális és tudományos rendezvények rendszeres szervezésével. Így rövid története során nemcsak felsőoktatási intézményként nyert létjogosultságot, hanem jelentős szerepe van a kárpátaljai magyarság szülőföldön való maradásának elősegítésében, az ukrajnai magyar tudományos utánpótlás nevelésében, emellett számottevően hozzájárul a helyi magyar oktatási intézmények szakemberhiányának megoldásához.
A Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceum 2003 óta működik. Fő feladata az, hogy olyan középfokú oktatási intézmény legyen, amely a testi, lelki és szellemi nevelés mellett megerősíti hitében és megismerteti egyháza hagyományaival a kárpátaljai görög katolikus ifjúságot.
A líceumban az anyanyelvű középiskolai oktatás mellett fafaragást, asztalosmesterséget, virágkötészetet és falusi turizmusszervezést is tanítanak a mintegy félszáz diáknak.
A Nagyberegi Református Líceum 1993-ban kezdte meg működését. A református oktatási hagyományokat követő tanintézet a hitre való nevelésen kívül számos tantárgyból nyújt igen alapos képzést a mintegy 80 diákjának.
A líceum növendékei kezdettől rendszeresen jól szerepelnek mind az ukrajnai, mind a magyarországi tanulmányi versenyeken. A tanintézetben folyó oktatás magas színvonalát jelzi, hogy végzős diákjai gyakorlatilag maradéktalanul ukrajnai és magyarországi felsőoktatási intézményekben folytatják a tanulmányaikat.
A Nagydobronyi Református Líceumot 1995-ben alapították. A 120 férőhelyes tanintézet biológia-kémia és fizika-matematika tagozatos. A vallási tárgyak mellett a középiskola tanulói három év alatt elsajátítják az ukrán állami érettségi letételéhez szükséges tananyagot, amit kiegészítenek a magyarországi gimnáziumok négyéves tantervével.
A líceum végzőseinek átlagban 80 százaléka folytatja valamilyen ukrajnai vagy magyarországi felsőoktatási intézményben a tanulmányait.
A Péterfalvi Református Líceum 1995-ben kezdte meg a működését. A tanintézetben a kötelező állami tantárgyak mellett a mintegy 90 tanuló a református egyház tanait is elsajátítja. A diákok szakmai oktatásban is részesülnek, könyvelői és számítástechnikai, valamint szabás-varrás szakismeretekre tesznek szert.
A végzős tanulók nagy számban folytatják egyetemeken, főiskolákon a tanulmányaikat.
A Munkácsi Szent István Katolikus Líceum 2001-ben nyílt meg. Az intézmény szakiránya az informatika, az angol és a német nyelv emelt szintű oktatása. Ezt korszerűen felszerelt számítógép- és idegennyelv-szaktantermek segítik. Az iskola alapvető feladatának tekinti a magas szintű tudáson túl a tanulók szellemi és lelki fejlődését. A tanintézetben folyó oktatás eredményességét jelzi, hogy végzőseinek 90 százaléka folytatja tanulmányait felsőfokú tanintézetekben.
A Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetet 2008-ban hozta létre a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az intézet a nemzeti hagyományok ápolása és megőrzése mellett a kárpátaljai magyar kultúra, szellemi élet szervezését tekinti fő feladatának. Szerteágazó tevékenységet fejt ki kiállítások, előadások, hangversenyek, tudományos konferenciák, tanulmányi versenyek szervezésével a székhelyéül szolgáló beregszászi Európa-Magyar Házban és Kárpátalja-szerte.
Az intézet részt vesz a tehetséges fiatal magyar művészek, költők, írók felkutatásában és felkarolásában, kulturális programok közönségszervezésében. Támogatja a kárpátaljai magyar irodalmi alkotások kiadását és szoros kapcsolatokat ápol a határon túli testvérszervezetekkel.
A Szolyvai Emlékpark Bizottság 1994-ben alakult, fő feladata annak az emlékhelynek a fenntartása és fejlesztése, amelyet ugyanebben az évben avattak fel Szolyván az 1944 novemberében a szovjet hatóságok által deportált kárpátaljai magyar férfilakosság egykori gyűjtőtáborának helyén.
Az emlékpark „siratófalán” elhelyezett fekete márványtáblákon Kárpátalja 124 településéről elhurcolt és elpusztított 12 ezer magyar férfi neve olvasható. A létesítmény gondozása mellett az emlékpark bizottság kutatja és dokumentálja a deportálások körülményeit, támogatja a témával kapcsolatos emlékiratok, visszaemlékezések megjelentetését, küzd azért, hogy az ukrán állam hivatalosan rehabilitálja az ártatlanul elhurcolt kárpátaljai magyarokat.
A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség a kárpátaljai magyar pedagógusok érdekvédelmi szervezete. Az 1991-ben alakult szövetség vállalt feladatai közé tartozik Kárpátalja magyar tannyelvű iskoláinak minőségi fejlesztése, pedagógusainak széles körű, igényes és magas szintű képzése, valamint a magyar pedagógusok és az anyanyelvű oktatás érdekeinek képviselete. A pedagógusszövetség megalakulása óta szervezi, ösztönzi és támogatja a kárpátaljai magyar pedagógusok azon kezdeményezéseit, amelyek segítik a magyar diákok esélyegyenlőségének megteremtését, azonosságtudatuk elmélyítését, a magyar nyelv, a tudomány és a kultúra ápolását.
A szövetség, amelynek minden kárpátaljai magyar iskolában van képviselete, rendszeresen szervez tantárgyi vetélkedőket, versenyeket a kárpátaljai magyar iskolák számára, részt vesz a tehetséges magyar gyermekek felkutatásában és felkarolásában. Megalakulása óta foglalkozik a szórványban élő, magyar gyökerekkel rendelkező gyerekek anyanyelvi oktatásának szervezésével.
A beregszászi Genius Jótékonysági Alapítvány 2011-ben alakult, feladatköre a fiatal kárpátaljai tehetségek felkutatása és a tehetséggondozás. Részt vesz a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett tantárgyi vetélkedők lebonyolításában, a tehetséges tanulók tudásának, képességeinek fejlesztésében, továbbtanulásának támogatásában. Az alapítvány fontosnak tekinti sportversenyek szervezését, a fiatal kárpátaljai magyar sporttehetségek nevelését.
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságát 1990-ben alapították magyar nemzetiségű alkotók azzal a céllal, hogy a kárpátaljai magyarság és a helyi magyar kultúra sajátosságait figyelembe véve képviselje a régió magyar képző- és iparművészeit, és önálló civil szerveződésként támogassa alkotói tevékenységüket, felkarolja a tehetséges fiatal művészeket.
A társaság fontosnak tartja, hogy tagjai úgy legyenek jelen Kárpátalja művészeti életében, mint magyar művészek. A szervezet sikeres és elismert művészeti egyesület Kárpátalján, Ukrajna más régióban és Magyarországon. Tagjai több mint félezer kiállításon vettek részt, s a társaság száznál több közös tárlatot szervezett Ukrajnában és külföldön.
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház 1993-ban alakult Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház néven. A kezdettől fogva komoly finanszírozási nehézségekkel küszködő teátrum közel két évtizedes működése igazi sikertörténet, hiszen Kárpátalján – első hivatásos magyar színházként – sikerült meghonosítania a magyar színházi kultúrát. A társulat nem mindennapi teljesítményét jelzi, hogy 15 országban szerepelt, számos nemzetközi fesztiválon részt vett, munkáját a legkülönbözőbb díjakkal ismerték el. Megalakulása óta a beregszászi teátrum közel húsz darabot vitt színre nagy sikerrel.
A színház sokat tesz annak érdekében, hogy széles körben népszerűsítse előadásait a kárpátaljai magyar iskolákban. Céljának tekinti, hogy a kárpátaljai magyarság körében szokássá váljon a színházlátogatás.