Népszavazás a Krím státusáról – HÁTTÉR (2. rész)
1994 januárjában megtartották a Krím első (s mind ez idáig utolsó) elnökválasztását, amelyen Jurij Meskov, a Krími Köztársasági Mozgalom vezetője győzött.
Meskov rögtön nyíltan oroszbarát álláspontra helyezkedett. Megígérte a rubelövezet és az orosz helyi idő bevezetését a Krímben. Ellenfelei is aktívak voltak: 1994. május 20-án a krími parlament ismét hatályba helyezte a szuverenitásról rendelkező 1992-es alkotmányt. Ezt megelőzően népszavazást rendeztek, amelyen a szavazók 78,4 százaléka támogatta az 1992-es alkotmány visszaállítását és 82,8 százalékuk a kettős állampolgárság bevezetését.
Az 1994-es ukrajnai elnökválasztás győztese, Leonyid Kucsma nem óhajtott lemondani a Krímről, és mindent megtett, hogy viszályt szítson a félsziget vezetésén belül. 1994-ben a krími parlament ismét módosította az alkotmányt, jelentősen csökkentve az elnök jogköreit. A parlament menesztette a kormányt, az új kormányfő Anatolij Francsuk, Kucsma lányának apósa lett. Ezután a krími parlament újabb 40 alkotmánymódosítást fogadott el, többek között törölték az elnöki tisztséget.
1998. december 23-án elfogadták a ma is hatályos új krími alkotmányt. Eszerint a Krím Ukrajna elidegeníthetetlen része, az ukrán alkotmányban meghatározott hatáskörök keretében működik. Amennyiben a helyi jogszabályok ellentétesek a megfelelő kijevi dokumentumokkal, érvényüket veszítik, így a krími jogszabályi hátteret teljes egészében az ukrán törvényeknek rendelték alá. Az autonóm köztársaság legmagasabb rangú vezetőjét, a kormányfőt csak Kijev jóváhagyásával nevezhetik ki. A Krím összes adóbevétele és a szevasztopoli haditengerészeti támaszpontért fizetett bérleti díj a központi költségvetésbe kerül, az ukrán a hivatalos nyelv, ami a leginkább kiváltotta az orosz ajkú lakosság elégedetlenségét. 2005-től az ukrán hatóságok harcot indítottak az orosz nyelv ellen, aminek következtében Viktor Juscsenko egész elnöksége alatt nem szűntek a tiltakozások a Krímben. A „narancsszínű” hatalom elleni tiltakozással párhuzamosan követelték az 1992-es alkotmány visszaállítását.
Ukrán nacionalista politikusok régi álma a Krím autonóm köztársasági státusának megszüntetése. Az Oleh Tyahnibok vezette, 2012-ben a parlamentbe jutott Szabadság párt egy képviselője, Ihor Svajka (jelenleg a Jacenyuk-kormány agrárminisztere) tavaly nyáron javasolta népszavazás kiírását a Krím autonóm köztársasági státusának eltörléséről.
Miután idén februárban Kijevben Viktor Janukovics elnök megbuktatásával létrejött az új kijevi hatalom, a Krím elutasította annak elismerését, az ellenállást a félsziget jogállására leselkedő veszélyekkel és az orosz ajkúak jogainak szűkítésével kapcsolatos aggodalmukkal indokolták. A félsziget parlamentje március 6-án elvi döntést fogadott el az Oroszországhoz való csatlakozásról és annak népszavazás útján történő megerősítéséről.
MTI