„Őrizze a turul szent királyaink földjét!”

1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-ban, a Nagy-Trianon palotában írták alá a trianoni békediktátumot. Az igazságtalan diktátum a magyar nemzet történetének máig legnagyobb tragédiája. 2010-ben a Magyar Országgyűlés nagy többséggel a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét, az ezt kimondó törvény napra pontosan 90 évvel a diktátum aláírása után lépett hatályba.

95 évvel az események után a KMKSZ Kisgejőci Alapszervezete emlékművet állított a falu központjában, mely emlékmű talapzata feldarabolt és megperzselt gesztenyefa, tetejében egy homokkőből faragott turulmadár.
Az emlékmű ünnepélyes átadására 2015. június 6-án került sor. A rendezvény kezdetén Györke Marianna énekelt, majd Nagy István református lelkész szólt a megjelentekhez, aki a Zsidókhoz írt levélből idézett, majd dr. Padányi Viktor visszaemlékezését olvasta fel. A tiszteletes úr szavai szerint: „Egy reményt vesztett nép lettünk mára. Kétes a jelenünk és még kétesebb a jövőnk…A magyar nép ezer éven át nem a szerencsében reménykedett. Egyetlen reményünk volt, és maradt mára is – az Isten.”
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: „1920. június 4., ezt a dátumot jól az eszébe és szívébe kell vésnie mindenkinek, aki magyarként él a világban. Sok veszteség, a töröktől elszenvedett Mohácsi vész után ez a dátum fémjelzi a magyarság legnagyobb tragédiáját… Gondolhatunk rá, és beszélhetünk is történelmi gyászunkról, és erőt véve újra építhetjük széteső nemzeti öntudatunkat. Ma sincs vége a megpróbáltatásainknak és újra aktualitást nyernek Wass Albert A hontalanság útján című versének sorai…
Nem látjuk és valóban nem tudjuk, hogy a napjainkban zajló háborús indulatok, a gazdasági válság milyen károkat okoz majd maroknyi kárpátaljai magyarságunknak. De adjon reményt, hogy Magyarország nemzeti kormánya 2010 óta a trianoni fájdalmat a nemzeti összetartozás gondolatára cserélte. A nemzeti összetartozás gondolata pedig, lassan ugyan, de mégis hidakat épít lélektől lélekig. Ebben az építkezésben vállalt szerepet a kisgejőci közösség, amikor szobrot állított a nemzeti összetartozásnak. Köszönjük a helyiek erőfeszítését, és köszönjük minden jószándékú nemzettársunk erőfeszítéseit és ideirányuló figyelmét, mivel az idén a Kárpátalján élő magyarok felé fordultak.”
A beszédek között a Kikelet énekegyüttes hazafias dalokat énekelt.
Zselicki István, a KMKSZ Kisgejőci Alapszervezetének elnöke az emlékműről elmondta: „A magyar összetartozás kisgejőci emlékműve két részből áll. Az alja felszeletelt és megperzselt gesztenyefa, ez szimbolizálja a feldarabolt és felperzselt hazánkat. Erre egy turult helyeztünk.

Egy homokkőből faragott kerecsensólymot, szárnyait félig széttárja, mint amikor fiókáit hívja szárnyai oltalma alá. Ha jól megnézzük, szív alakot formál, ez szimbolizálja a magyarok szívében élő szeretetet. Őrizze a turul szent királyaink földjét!”
Miközben az ünnepség résztvevői elénekelték a Himnuszt, két helyi kisgyerek megkoszorúzta a felavatott emlékművet. Majd az ünneplők és emlékezők az egykori kultúrház kazánházában kialakított közösségi helyre mentek, ahol Braun László történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára tartott előadást, bemutatva a trianoni békediktátum létrejöttének körülményeit és annak előzményeit. Az előadás után bemutatta tudását a Jakab István vezette Kisgejőci Néptánciskola három korosztályra bontott tánccsoportja, melynek legidősebb tagjai nyerték meg a Szól a fülemüle népzenei tehetségkutató-versenyt. Bemutatkoztak a Gyöngykaláris Kórusiskola növendékei is, illetve megzenésített verseket énekelt a Györke Marianna vezette Csákány Dóra, Hurik Alexandra és Bogáthy Boglárka alkotta Kikelet együttes.
Badó Zsolt