Oroszország csokoládéháborút indított Ukrajna ellen

Július végén Oroszország korlátozta a vezető ukrán csokoládégyár, a Roshen termékeinek forgalmazását minőségi és egészségügyi okokra hivatkozva.

Ennek a lépésnek azonban valószínűleg nem sok köze van magához a csokoládé márkához, inkább csak egy újabb eszköz Moszkva kezében, amivel Ukrajnát bevonhatja az orosz-kazah-belarusz vámunióba és távol tarthatja az Európai Uniótól.

A tervek szerint Ukrajna hamarosan társulási szerződést ír alá az Európai Unióval Vilniuszban. Ugyan sok szakértőnek vannak kétségei afelől, hogy ez valóban sikerül-e, még a szerződés lehetősége is aggodalommal tölti el az orosz vezetést. Ez érthető, hiszen Ukrajna geopolitikailag kiemelkedő fontosságú helyen fekszik, az Európai Unió és Oroszország között. Kijev az utóbbi időben pedig egyértelműen a nyugati országok felé húz. Erre a politikára való válaszként lehet a szakértők szerint leginkább értelmezni a Roshen édességgyár termékeinek ügyét, melynek több részlete is kérdéseket vet fel.

Az orosz állami fogyasztóvédelem moszkvai boltokból vett termékmintákat a Roshen édességekből és a hivatalos közlemény szerint mérgező adalékanyagokat találtak benne. Többek között benzopirént, melyet rákkeltő anyagként tartanak számon. Az ukrán édességgyár azonban még nem kapott semmilyen hivatalos panaszt az orosz hatóságoktól, és azt sem tudják, pontosan melyik moszkvai üzletekből származtak a vizsgált minták.

Azt kérvényezték Oroszországtól, hogy adják meg pontosan azokat az összetevőket, melyek miatt le kellett állítani a forgalmazást. Hozzátették, hogy a benzopirén jelenléte önmagában nem elégséges ok, mivel ennek aránya nincs szabályozva sem Oroszországban, sem Ukrajnában, de még az Európai Unióban sem. A veszélyesnek nyilvánított termékek pedig mind ukrán gyárakból származtak, ugyanennek a márkának az orosz és litván üzemekben gyártott édességei nem keveredtek gyanúba. Mindezek ellenére a cég úgy döntött, önként fogja felfüggeszteni termékeinek szállítását – amíg nem tisztázódik a helyzet. A Roshen gyár nyilatkozata szerint eddig mindig megfeleltek minden követelménynek, így nem aggódnak. Egyébként meg azt is kétlik, hogy helyes mintákat használtak az orosz fogyasztóvédelemnél.

A Roshen-ügy főleg annak fényében érdekes, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai látogatásának másnapján történt. Közös ünnepséget rendeztek, melyen arra emlékeztek, hogy a térség 1025 éve tért át a kereszténységre. Putyin ezt főleg az ukrán-orosz egység hangsúlyozására használta, kiemelve a nyelvi, kulturális és vallási kötelékeket a két ország között.

Az édesség veszélyessé nyilvánítása mögött valószínűleg az áll, hogy Oroszország szeretne lazítani Ukrajna kötődésén Európához és bevonni Kijevet az Oroszország vezette Vámuinióba, melynek Belarusz és Kazahsztán már tagja. Putyin ezt még július végén is sürgette. Szerinte a nehéz gazdasági körülmények között ez az egyetlen esélye a versenyképességre a térség gazdaságainak. 2013 első negyédévében 3 százalékkal nőtt a Vámunión belüli kereskedelem, miközben Ukrajna és Oroszország között 17 százalékkal csökkent. A két ország között létrejövő együttműködés nagyon szoros kötődéseket jelentene közös közlekedési rendszerrel és energiahálózattal. Putyin egyúttal hozzátette, hogy bárhogy is dönt Kijev, döntését tisztelni fogják. Ha ez így van, valószínűleg el kell fogadniuk, hogy Ukrajna vonakodik és Vámunióhoz való csatlakozásban és az EU-hoz tartozna inkább.

Az Oroszországtól való távolodást több tényező is indokolttá teszi Ukrajnának. Az ország szinte teljesen az orosz gázra van utalva, amit nagyon drágán kapnak meg. Magasabb áron, mint például a sokkal jobb anyagi helyzetben levő Németország. Ezért próbálnak áttérni más energiaforrásokra – például kőszénre- és keresni más lehetséges partnereket a szállításban. Az energiaprobléma megoldása gyakorlatilag végleg eldöntené Kijev számára, hogy a nyugati országok, vagy Oroszország felé húz inkább. 2012 folyamán már született is egy megállapodás Németország és Ukrajna között, mely megkönnyíti a gáz beszerzését az EU irányából.

Nem ez volt az első alkalom, hogy Oroszország bizonyos termékek betiltásához folyamodott politikai okokból. Ez történt például 2012 februárjában az ukrán sajtokkal vagy a grúz ásványvizekkel és borokkal, amikor megromlott a két ország kapcsolata. Hasonlóképp járt Belarusz a tejjel és a cukorral. Az orosz kormány minden tiltást egészségügyi okokkal magyarázott – amik véletlenül pont egy időbe estek bizonyos politikai vagy gazdasági eseményekkel. A 2012-es ukrán sajttilalom oka például valószínűleg Kijev „kompromisszum készségének növelése” volt a gáztárgyalásokon.

A Roshen-korlátozás közvetlen előzménye az lehet, hogy Ukrajna márciusban olyan adót vetett ki az autókra, mellyel korlátozta az importot, védve ezzel a hazai gyártókat. Oroszország a rendelettel körülbelül 36 millió dollár bevételtől esett el. Pavel Rozenko, az ukrán parlament egyik képviselője azonban továbbra is egy nagyobb folyamat részeként, az Európához való közeledés következményeként látja Moszkva lépését, és úgy gondolja, hasonlókra lehet számítani amint Kijev egy szabadkereskedelmi egyezményt ír alá az Európai Unióval.

A napokban az ukrán kormányzat létrehozott egy munkacsoportot, melynek feladata, hogy megoldja a Roshen-kérdést. Remélik, hogy a Moszkvával való tárgyalásokkal újra elindulhat a gyár termékeinek kereskedelme. Azzal pedig, hogy Oroszország belemegy a tárgyalásba, úgy tűnik látják még annak reményét, hogy Kijevet sikerül távol tartani az EU-tól és az orosz vezetésű vámunió részévé tenni.