Regionális nyelv helyett bírálatot kaptak a magyarok

Nem nyilvánította regionális nyelvvé a magyart Kárpátalján pénteki ungvári ülésén a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés), amely az ukrán nyelvtörvény helyi alkalmazásáról hozott döntésében annyit ismert el, hogy az ukrán mellett – a románnal és a ruszinnal együtt – a magyar is elterjedt nyelv a régióban, s ezt figyelembe kell venniük az illetékes önkormányzatoknak.

A Magyarországgal szomszédos ukrajnai megye képviselő-testületének ülése elé mindkét magyar szervezet, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) beterjesztette a nyelvtörvénnyel kapcsolatos határozattervezetét. A képviselők többsége azonban a megyei államhatalom által javasolt, politikai döntésnek tekinthető szövegváltozatot szavazta meg, amely semmilyen jogi kötelezettséggel nem bír – adta hírül a Zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál.

Megvádolták a kárpátaljai magyarokat

Mint ahogy erről már korábban beszámoltunk,  a megyei tanács ülésével egyidejűleg az önkormányzat ungvári épülete előtt az immár jelentős parlamenti befolyással bíró, szélsőségesen nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt mintegy száz híve tüntetett a magyarnak regionális nyelvként való elismerése ellen. Valerij Csernyak, a párt kárpátaljai születésű parlamenti képviselője a tanácsülésen elmondott beszédében élesen támadta a kárpátaljai magyarokat, azzal vádolva őket, hogy nem akarnak megtanulni ukránul, és a választásokon az Ukrajnában kormányzó Régiók Pártjára (PR) voksolnak, amely az európai integráció helyett Oroszországhoz közeledik.
A Kárpátalja megyei tanács nyelvtörvénnyel kapcsolatos határozatáról Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: „A kárpátaljai önkormányzati testület magyarellenes és gyáva döntést hozott azzal, hogy nem mondta ki a magyar nyelv regionális státusát, jóllehet Kárpátalja területén a magyarok aránya két százalékkal meghaladja a törvényben előírt 10 százalékos érvényességi küszöböt.” Hozzátette: Ivan Baloga, a tanács elnöke házszabálysértést követett el azzal, hogy nem volt hajlandó szavazásra bocsátani a KMKSZ előterjesztését a magyar nyelv regionális szintre történő emeléséről Kárpátalja területén.

Kovács azt is kifejtette, hogy azért értékeli gyáva lépésként Kárpátalja megye vezetőinek az ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatos, helyi magyarokra vonatkozó – és leginkább a „nesze semmi, fogd meg jól” mondással kifejezhető – döntését, mert minden áron szeretnék megőrizni a Magyarországhoz fűződő érdekeltségeiket, de emellett meg akarnak felelni a galíciai ukrán nacionalisták elvárásainak is.

Beregszászon jobb a helyzet

Korábban Beregszászon és a Beregszászi járásban kapott részleges, az Ungvári járásban elfogadottnál szélesebb alkalmazási kört felölelő regionális státust a magyar nyelv.

A Kommerszant-Ukraina című lap októberben arról tudósított, hogy jelentősen megszigorítaná a kisebbségi nyelvek regionálissá tételét Ukrajnában a nyelvtörvényhez elkészített új kormányzati módosító javaslat. A laphoz eljutott dokumentum értelmében a jelenlegi 10 helyett legalább 30 százalékos arányt kellene elérnie egy kisebbségnek a helyi lakosság lélekszámán belül ahhoz, hogy hivatalosan is használhassa anyanyelvét egy adott közigazgatási egységben.

A Kárpátalja megyei tanács ügyvezető elnöke még augusztus végén azt mondta, a képviselő-testület hatásköre nem terjed ki arra, hogy hivatalosan is regionális nyelvvé nyilvánítsa a magyart, amint azt a helyi magyarság a nyelvtörvény alapján elvárná.

Ukránul is hibásan

Miközben a politikusok az Ukrajnában használatos különböző nyelvek státusáról vitatkoznak, addig az ukránok több mint fele hibásan beszél és ír ukrán és orosz nyelven egyaránt – írta a Korreszpondent című ukrán hetilap.

Kárpáralján fogynak a magyarok

Nagyjából tízezer főre tehető a kárpátaljai magyarok számának csökkenése, derült ki egy júniusi, a magyarság demográfiai folyamataival foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen. Legutóbb 2001-ben volt népszámlálás Ukrajnában, legközelebb pedig 2013-ban lesz, így az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség mindenkit mozgósítana, hogy „bátran vállalják magyarságukat annak érdekében, hogy megtartsuk jelenlegi pozícióinkat, sőt ha lehet, itt-ott még javítsunk is rajta” – nyilatkozta Gajdos István, a párt elnöke. A következő évtizedben további fogyásra lehet számítani, 2020-ban várhatóan mintegy 135 ezer magyar él majd Kárpátalján.
Forrás: mno.hu