Szétválik-e Bosznia-Hercegovina?
Valentin Inzko a nemzetközi közösség főképviselője a Bosznia-Hercegovina lehetőségeiről nyilatkozott. Az interjúban az ország szétválása is szóba került. Inzko szerint Koszovó számára egy, a „kínai-tajvanihoz” hasonló modell bevezetése lenne ajánlatos.
A nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőnek posztját betöltő és az ország fölött a legnagyobb hatalommal rendelkező Valentin Inzko a bécsi Kurier című lapnak adott interjút. A diplomata az országot legjobban izgató kérdésekről, így az európai integrációról és a lehetséges szétválásról és az alkotmány módosításáról is beszélt.
Inzko kijelentette, nem tartja lehetségesnek az ország szerbek lakta részének kiválását. A kijelentés igen fontos súllyal bír, hiszen a boszniai szerb politikusok szinte minden nap felvetik az ország felbomlásának lehetőségét. A Republika Srpska (Szerb Köztársaság), mely az ország 49 százalékát teszi ki, már most is igen széles jogkörökkel és saját hadsereggel rendelkezik, így lehetséges elszakadása a központi irányításhoz lojális bosnyák közösségnek folyamatos fenyegetést jelent.
A szerbek kiválása „Milošević poszthumusz diadala volna”
A szlovén származású osztrák diplomata szerint azonban egy ilyen kiválást a nemzetközi közösség sosem hagyna jóvá. Ahogy az interjúban fogalmazott, Jugoszlávia felbomlása befejeződött, további kiválások nem lesznek. Kitért arra is, hogy egy ilyen opció komoly erkölcsi problémákat is fölvetne.
„Ez Milošević poszthumusz diadala volna és annak bizonyítéka, hogy az etnikai tisztogatás kifizetődő dolog” – nyilatkozta a főképviselő.
Az ország jövőjét érő kérdésekre válaszolva Inzko kifejtette, Bosznia-Hercegovinának mindenekelőtt arra van szüksége, hogy képes legyen állami funkcióit teljes körűen ellátni. Ezzel együtt a diplomata az alkotmány megváltoztatását is szerencsésnek tartaná. Az 1995-ös daytoni békeszerződésben foglalt alaptörvény ugyanis csak a három legnépesebb nemzetnek, a bosnyákoknak, szerbeknek és horvátoknak ad kollektív politikai jogokat. A választások és a tisztségek elosztása az államigazgatásban mai napig etnikai alapon történik, ami kirekesztő az országban élő kisebbségekkel – többek között a magyar közösséggel – szemben.
„Hosszútávon a teljes jogú EU és NATO tagság az egyetlen perspektíva az ország számára”- tartja Inzko. Véleménye szerint az európai integráció csak akkor tekinthető lezártnak, mikor az öreg kontinens valamennyi állama taggá válik.
Kínai modell Koszovónak?
Az interjúban Koszovó kérdése is szóba került. Ebben a kérdésben a főképviselő egy, a kínai-tajvani „modellhez” hasonló rendszert tart lehetségesnek. Eszerint Szerbiának nem kellene formálisan elismernie a fiatal államot, az együttműködés azonban lehetségessé válna, melyből Szerbia déli és középső területei is sokat profitálnának. Ismert, Szerbia mindezidáig az ENSZ BT 1244-es határozatára hivatkozik, mely szerint az akkori Jugoszlávia (ma már Szerbia) területi integritását tiszteletben kell tartani. Valentin Inzko elismerte, a szerb politikusok nehéz helyzetben vannak, ezért mind őket, mind más országokat pragmatizmusra intett. Kérdés, a diplomata által javasolt módon hogyan lesz megvalósítható Szerbia és Koszovó európai integrációja. Bár Ciprus csatlakozása például szolgált arra, hogyan lehet egy állam EU-tag tisztán kijelölt határok nélkül, nehezen lenne kivitelezhető az uniós együttműködés egy olyan országgal, melyet más tagok nem ismernek el független államként.
forrás:kitekinto.hu