Újra terítéken a szerződéses katonai szolgálat

Az elmúlt hetekben jelentős változások mentek végbe az ukrajnai politikai vezetésben. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU), az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU), több minisztérium és más fontos állami hivatal élére új személyek kerültek. Most nem azzal a rezonáns kérdéssel szeretnénk foglalkozni, hogy miért épp azok a személyek tölthették be a megüresedő tisztségeket, ugyanis a sajtóban megjelenő állítások gyakorlatilag minden esetben találgatásokra támaszkodnak. A jelenleg is aktuális kérdések közül az oly sok családot érintő kötelező katonai szolgálatról ejtenénk szót, hiszen az új védelmi miniszter Pavlo Lebegyev szerint az idén Ukrajna teljes mértékben áttér a szerződéses alapú rendszerre…
Pavlo Lebegyev védelmi miniszter nem sokkal a kinevezése után máris a jövőbeli nagy tervekről és feladatokról kezdett beszélni. Elmondása szerint 2013-ban az Ukrán Fegyveres Erők alapvető változásokon megy majd keresztül, a strukturális átalakításokkal kezdik, a szakemberek hatékonyabb felkészítésével folytatják, miközben megszüntetik a kötelező sorozást, amelynek helyét fokozatosan felváltja a szerződéses rendszer. A kötelező sorozás megszüntetéséről már a korábbi kormányoknál is rendszeresen beszéltek, a politikai programokban, ígéretek között is szerepelt, de mindezidáig nem történt komoly előrelépés. Lebegyev szavait egyelőre szkeptikusan fogadták a szakértők, így hát tekintsük át a lehetőségeket: valóban lehetséges teljesíteni a terveket ily rövid idő alatt?
Igor Kozij, az Euroatlanti Együttműködés Intézetének katonai szakértője úgy véli, hogy a tervek megvalósítása már csak azért is nehézségekbe ütközne, mert a 2013-as állami költségvetésben közel 1 milliárd hrivnyával kevesebb támogatás jutott a védelmi tárcának. Szerhij Zhurec katonai szakértő szerint a szerződéses katonaság létrehozása és fenntartása komoly összegekbe kerülne. Ukrajna jelenleg egy 200 ezres hadsereget tart fenn 1,8 milliárd dolláros költségvetéssel. Egy 100 ezres szerződéses alapú haderőt 8 milliárdból lehetne fenntartani (Lengyelországban erre a célra 10 milliárd dollárt fordítanak).
Az ukrán katonai vezetés tervei szerint a hadsereg 2017-re 80-85 százalékban szerződéses katonákból áll majd, a teljes átállás pedig valamikor 2025-re megy végbe. A kitűzött terveknek némileg ellentmond az a ténye, hogy 2013-ra és a következő évekre vonatkozóan nem dolgoztak ki állami programot a hadsereg fejlesztésére. Zhurec szerint éppen ezért nem szabad komolyan venni a miniszter szavait a szerződéses hadseregről. Kozij Németországot említette meg példaként, közölve, hogy a gazdaságilag fejlett országnak is hosszú időbe került a teljes átállás és a folyamat csak 2012-ben zárult le. Ennek tükrében mit lehetne elvárni az ukrajnai helyzetben?
A szerződéses katonaság létrehozásának politikai és gazdasági alapjaitól eltekintve felmerül még egy fontos kérdés: ki vállalja a hivatásos katonai szolgálatot megközelítőleg 1700 hrivnyás fizetésért? Az ukrán hadsereg ugyanis ennyit fizetne havonta a szerződéses katonáinak szolgálatuk első öt évében. Az alapbér a szolgálat helyétől és körülményeitől függően még további összegekkel is bővülne. Ötévnyi szolgálat után is mindössze öt százalékos fizetésemelésre számíthatnának a katonák. Tízévnyi szolgálat után a munkabér összege megközelítőleg 2500 hrivnya lenne. Mindent egybevetve, a szerződéses katonaság ilyen fizetések mellett nem válhat konkurenciaképessé a munkaerőpiacon – közölte Igor Kozij, hozzátéve, hogy Ukrajna amúgy sem tud biztosítani a katonáknak ingyenes lakást és egyéb szociális juttatásokat.
Végszó helyett szerepeljen itt egy statisztikai adat: Ukrajnában a szerződéses katonák jelentős része nem hosszabbítja meg a szerződését, hiszen sem szakmai, sem pedig pénzügyi perspektívát nem lát ezen a munkaterületen.

Forrás: Kárpátinfo hetilap