Ukrán kormányválság – csak a két legnagyobb párt alakítana új koalíciót az ukrán parlamentben
A Petro Porosenko ukrán elnök mögötti tömörülés és a posztjáról távozó miniszterelnök, Arszenyij Jacenyuk Népi Frontjának frakciója alakítana együtt új kormánytöbbséget a parlamentben, és minden bizonnyal kimaradnak belőle a korábbi kisebb koalíciós pártok – tájékoztatott hétfőn közleményben az államfő pártjának egy képviselője frakciója nevében.
Jacenyuk egy párttársa közben átadta a házelnöknek a kormányfő lemondási nyilatkozatát a szokásos hétfői frakciók közötti egyeztetetésen.
Porosenko pártja az államfőhöz lojális házelnököt, Volodmir Hrojszmant jelöli a miniszterelnöki tisztségre. Hrojszman az egyeztető ülésen „tisztességes lépésnek” nevezte Jacenyuk lemondását. Szavai szerint nyilván nem volt könnyű döntés, de tiszteletet érdemel. Figyelmeztette képviselőtársait: a parlament minden frakciója felelős azért, hogy hatékony kormány alakuljon, amely képes válaszolni a kihívásokra, megtartja az országot a reformok és az európai integráció útján.
Szerhij Alekszejev, Porosenko blokkjának képviselője kiadott közleményében leszögezte, hogy készek magukra vállalni a kormányalakítás felelősségét, még akkor is, ha ez egy – mint fogalmazott – „kamikaze-2” kormány lesz. (Korábban Jacenyuk használta a kamikaze jelzőt saját kabinetjére, amikor elfoglalta a miniszterelnöki posztot, utalva Ukrajna súlyos gazdasági helyzetére és a várható népszerűtlen intézkedésekre, amit a kormánynak meg kel tennie az ország talpra állítása érdekében.) Alekszejev kifejezte csalódottságát amiatt, hogy a korábbi koalíciós partnereikre nem támaszkodhatnak az ország jelenlegi válságos időszakában.
Az elmúlt hetekben mindhárom korábbi koalíciós partnerrel, az Oleh Ljasko vezette Radikális Párttal, valamint Julija Timosenko Haza (Batykivscsina) és a lembergi polgármester irányította Önsegély (Szamopomics) frakciójával is folytattak egyeztetéseket egy új kormánykoalíció megalakításáról, de a kiszivárgott értesülések szerint nem jutottak egyezségre.
Megfigyelők szerint az említett pártok inkább előre hozott parlamenti választásokban érdekeltek, mint egy új többségi koalíció létrehozásában. Különösen Timosenko, akinek népszerűségének növekedését mutatta az, hogy pártja a tavalyi önkormányzati választásokon sokkal jobban szerepelt, mint tavalyelőtt a parlamenti választásokon, amikor csak 19 mandátumot szerzett meg a törvényhozásban.
A megszorító intézkedések, főként a rezsiemelés és az általános drágulás miatt a lakosság körében igen népszerűtlenné vált Jacenyuk vasárnap jelentette be távozási szándékát a kormányfői posztról, hozzátéve, hogy a parlament következő plenáris ülésén, azaz kedden hivatalosan be is nyújtja lemondását. Jacenyuknak az utóbbi hónapokban a parlamenttel is megromlott a viszonya, februárban bizalmatlansági indítványt terjesztettek be ellene, amely azonban nem kapta meg a szükséges számú szavazatot, így posztján maradt. Porosenko elnök is lemondásra szólította fel már akkor Jacenyukot, ő azonban mostanáig a posztján maradt.
A kijevi Majdan-tüntetések után alakult új vezetés – a 2004-es alkotmányhoz visszatérve – csökkentette az államfői jogköröket a parlament javára. Ezenkívül az elnöki és a kormányfői tisztség is két külön politikai erő képviselőjének kezébe került, Hrojszman személyében viszont az államfővel ismét párthoz tartozó személy tölti majd be a miniszterelnökséget, mint a Janukovics-éra idején.