Velünk példálóznak a nyelvtörvény kapcsán
Lapzártánkig sem az államfő, sem a parlament elnöke nem írta még alá a törvényhozás által minap elfogadott új nyelvtörvényt, a sajtó azonban igen behatóan foglalkozik a jogszabállyal, illetve azzal összefüggésben az ukrajnai kisebbségek helyzetével.
A Korreszpondent minapi összeállításában a legnépesebb ukrajnai nemzetiségi kisebbségek képviselőinek véleményét kérte ki arról, hogy szerintük mit ad számukra az új nyelvtörvény. Az oroszok, románok és krími tatárok egy-egy politikusa mellett a kárpátaljai magyarság részéről Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét szólaltatta meg a mértékadó kijevi hetilap.
– Meglehetősen bonyolult a helyzet a magyarok jogainak betartásával – mondta el a Korreszpondentnek a KMKSZ elnöke. – Viszonylag kedvezőnek csak az oktatás terén nevezhető – a magyar gyerekek túlnyomó többsége olyan oktatási intézményekbe jár, ahol az anyanyelvükön folyik a tanítás.
Az ukránok nem ismerik a nyelvünket. Csak az ukránul beszélő magyarok kétnyelvűek. Nemzetiségünk képviselőit gyakorlatilag nem alkalmazzák a rendvédelmi szerveknél, ezért ott nincs, aki beszélné és értené a magyart. És itt óriási a diszkrimináció.
Ami a hatalmi szerveket illeti, azokban a falvakban és városokban, ahol a magyarok alkotják a többséget, megválasztják őket a tanácsokba. Ily módon jelenlétünk ezekben a választott testületekben összességében megfelel a számarányunknak a megyében (12%).
A hatalom viszonyát a magyarokhoz a kinevezéspolitika tükrözi. Itt kemény a diszkrimináció, bennünket nem neveznek ki magas tisztségekbe. Ráadásul a helyzet rosszabb, mint a SZSZKSZ-ben volt. Annak idején íratlan szabály volt, hogy a végrehajtó és pártbizottságokban bizonyos tisztségeket magyaroknak tartottak fenn. Jelenleg nincs így.
Példa: a Beregszászi járásban a lakosság 75 százaléka magyar, de a járási adminisztráció vezetői között egyetlen magyar sincs.
Ezért szkeptikusan viszonyulunk az új nyelvtörvény alkalmazásának kérdéséhez. A tudománytalan fantasztikum körébe tartozik azt képzelni, hogy miután a törvény hatályba lép, felvételt hirdetnek a megyei adminisztrációba, a rendőrség és az ügyészség osztályaira, ahol a jelentkezővel szembeni követelmény lesz a magyar nyelv ismerete – mondta el Kovács Miklós.
A ICTV tévécsatorna Fakti című hírműsorának a kárpátaljai magyarokkal foglalkozó riportja hangsúlyozza, hogy a törvény hatására a megyében regionális nyelvvé válhat a magyar. Az összeállítás arra fekteti a hangsúlyt, hogy a kárpátaljai magyarok nem törekednek elsajátítani az államnyelvet, gyermekeik magyar iskolába járhatnak, magyar újságot olvashatnak. Az új jogszabály nem hoz lényeges újdonságokat, változásokat az eddigi helyzethez képest, a nemzeti kisebbségek jogait a megyében sohasem csorbították – foglalja össze a hivatalnokok véleményét a tévécsatorna.
Az ICTV riporterének nyilatkozó Kovács Miklós azonban más véleményen van. A KMKSZ elnöke itt is rámutatott, hogy az új törvény nem szünteti meg a már meglévő diszkriminációt például az állami hivatalnokok nyelvtudása, a közigazgatásban, a rendvédelmi szerveknél és az ügyészségeknél tapasztalt kinevezési gyakorlat tekintetében.
Kovács Miklós a riport elhangzása után lapunknak jelezte, sajnálatosnak tartja, hogy a csatornának adott interjújából kimaradt az a bevezető mondat, amelyben még a magyar kisebbség helyzetére vonatkozó kritikája előtt hangsúlyozta: a problémák ellenére a kárpátaljai magyarság támogatja az új nyelvtörvényt.