Vérke: megoldódik a probléma?

A XX. századi képeslapokon, megsárgult fényképeken egy festői környezetű Beregszászt csodálhatunk.

A város büszkesége a Vérke folyó volt, mely abban az időben „kőbe öltözött”,ennek megálmodója Benda Kálmán mérnök volt (a házban, ahol élt, emléktábla található).A víz 33 km hosszú volt, majd egyesült a Borzsával és a Latorcával, partján speciális medencéket építtetett a helyi elit különböző sportversenyek számára.Tehát a Vérke történelme 1892-ben kezdődik, a csatorna akkor nyerte el mai kinézetét.A Borzsa gátjáról lezúduló víz szintén ide ömlött. A gátak segítségével a víz Beregszászon keresztül tovább folyt a beregszászi és az ungvári járás falvaiba. Így több mint 40 hektár földterület volt ellátva vízzel, ami nagyon fontos a talaj számára. De mára a Vérke egyetlen feladatává a hulladék és a szennyvíz feloldása vált.Most, ez a valamikor bővíző folyó a csatorna szintjére süllyedt. A vize koszos és félméteres szeméthalmaz „díszíti”. Ez mind azért van, mert Beregszászban nincs központi szennyvízelvezetés.Ez csak a város egyik felén megoldott. A többi felesleges szemét a Vérkében landol, innen tovább folyik a Latorcába, majd pedig a határon túlra.

A mentési folyamat elindult

A Vérke megtisztítása már évek óta problémát jelent. Leggyakrabban a választások előtt kerül szóba ez a téma. Ennek ellenére a választások után a helyzet mit sem változik e téren. A lakók már megszokták a szörnyű szagokat, a városba érkező vendégek csodálkoznak és a fejüket csóválják, a vezetőség pedig azt állítja, hogy a csatorna megtaszításához annyi pénz kell, amennyi a költségvetésben soha nem lesz.

Nem lehet azt mondani, hogy a folyót nem tisztítják meg a szeméttől. Ezek a projektek időről időre felmerülnek a kabineti üléseken. És pénz is van. Csak ezeknek az intézkedésnek semmilyen eredménye nincsen. Először is, a pénz hamar elfogy, másodszor, a szennyvíz újra belekerül a Vérkébe. Ezért az ilyenfajta csatornatisztítás csak a város költségvetését „tisztítjameg”.A jelenlegi önkormányzat is megígérte, hogy megtisztítja a csatornát. De a választások véget értek, eredmény pedig újfent nem született. Kincs Gábor, Beregszász polgármester-helyette elmondta, hogy a városi tanács kidolgozott egy projektet a Vérke megmentésére. De az összes problémát nem lehet azonnal megoldani.Természetesen ez fájó kérdés,- mondja Kincs Gábor. – De egy kidolgozott terv nélkül nem lehet teljesen megtisztítani a folyót. Ezen kívül felvetődik a kérdés: hova tegyük a felgyülemlett szemetet? És hogyan lehetne az ellen tenni, hogy ne szennyezzék továbbra is a Vérkét? Mert ezek nélkül nincs értelme belekezdeni a tisztításnak.”Jelenleg is tart annak a munkamenetnek az összeállítása, amelynek segítségével megtisztítjáka Vérke 10 km-es csatornáját a szeméttől és lerakódásoktól, és így lehetőség nyílik arra,hogy a város és az egész járás ökológiailag tisztább legyen. A projektet év végére befejezik.

A szemetelőkre szigorú büntetés vár

„Szerencsére sikerült megtalálnunk az archívumban az eredeti tervezetet a Vérke változtatásairól, – mondja a polgármester-helyettes. –Most már tudjuk, mivel kell szembenézni a tisztítás során. Ezután már be tudjuk tenni a szükséges pénzt a költségvetésbe. Én úgy gondolom, hogy az lenne a legjobb, ha határon túli szervezetek segítségét kérnénk a tisztításhoz. Hiszen ez nemcsak Beregszász problémája, mert a szennyvíz a Latorcán keresztül bekerül Európa más országaiba is.”Azt is meg kell határozni, hogy kik szennyezik a folyót, és rá kell venni őket, hogy ne dobálják bele a szemetüket a csatornába. Már figyelmeztették az embereket a szemetelés veszélyeire

Új szennyvízelvezető csatornákat, miniszivattyú-állomásokat szeretnének létrehozni.”Tehát előbb-utóbb eljön az az idő, mikor szigorúan meg fogják büntetni az embereket és az intézményeket azért, mert a folyóba engedik a szennyvizet.”Egyesek szemetes gödörnek használják a saját kútjukat, ami egyszerűen borzasztó! Sajnos ilyen esetek Beregszászban is vannak…”

Galajda József, a Vodokanal Kárpátvíz vállalat vezetője elmondta, hogy a város egyedül nem tudja megoldani ezeket a problémákat, hiszen a kanalizáció kevesebb mint 40%-a tartozik  az ő hatáskörükbe. A belvárosban is vannak olyan területek, amelyek nincsenek felszerelve hulladékgyűjtővel. Ezért nincs jogunk megbüntetni azokat, akik a folyóba szemetelnek,hiszen számukra nem megoldott ez a kérdés. De természetesen ez nem ok arra, hogy kibújjanak a felelősség alól –mondja Galajda József.

Most minden felelősség a környezetszennyezés miatt a Vodokanalt terheli. Nemrégen a Vodokanal Kárpátvíz Kft. tevékenységét az ügyészség ellenőrizte. Szabálysértéseket találtak, és az intézménynek 90 ezer hrivnya büntetést kellett fizetni. Az ellenőrzést Pukanics Eduard, a Beregszászi Városi Tanács képviselőjének felszólítására történt, aki elégedetlen a Vodokanal szolgáltatásainak minőségével. A szennyvíz problémájának megoldásán kívül Beregszászban hiányoznak azok a berendezések, amelyek segítségével az ivóvizet meglehetne tisztítani a káros anyagoktól, főleg a mangántól.A Kárpátaljai Megyei Vízgazdálkodás adatai szerint csak az elmúlt évben 521 ezer m3 szennyvíz került a Vérkébe, és még 50 ezer pedig Nagybakta oldaláról.Ha a lakosok már a saját udvarukon is megfelelően tárolnák a szemetet, nem pedig gödrökben, az is nagy előrelépés lenne, – mondja Galajda József.

És még nem is beszéltünk az ipari létesítményekről, amelyek nagy része a Bohdan Hmelnickij utcán található. Ebben a városrészben szinte egyáltalán nincs megoldva a szennyvíz kérdése.Hogy hová ürítik a szemetüket a Nyidan, a Bereg Kabel vagy a Beregszászi Rádiógyár vállalatai – csak találgatni tudunk.

„Csak külföldi támogatásokban reménykedhetünk, hogy segítenek orvosolni ezt a problémát,- mondja Galajda József. Mi már benyújtottuk a projektet, nekik már csak át kell nézni Brüsszelben. De volt egy másik terv is: egy hulladékfeldolgozó üzem építése a beregszászi járásban. Az utóbbi támogatást is kapott. Igaz, a szemétkezelés olyan probléma, amit sürgősen meg kell oldani.”A Vérke helyzete a vízgazdálkodás számára is nyugtalanító. Az ő munkájuknak köszönhetően a csatornába tiszta víz folyik a Borzsából. 1997-től a gát katasztrofális állapotban volt, és nem tudta ellátni a feladatát. 1999-ben a Vérke vize nem mozgott, ami tömeges halpusztuláshoz vezetett, és romlani kezdett a város és a járás ökológiai helyzete. Csak 2005-ben sikerült rendbe hozni a gátat és a zsilipet.Jelenleg olyan a gát működése, hogy árvíz idején (november 5-től május 10-ig) Beregszászt nem tudja elönteni a víz.

„A Vérke vízhiánya oda vezethető vissza, hogy a folyó a város és a környező falvak szennyének „szállítója”, – mondja Jurij Iszak, a Beregszászi Vízgazdálkodás vezetője. Az ember hatása a folyó egyszerűen katasztrofális. Tehát annak érdekében,hogy a Vérkét mint természeti értéket és mint Beregszász kincsét meg tudjuk őrizni, sürgősen megoldást kelltalálni az összes felmerülő problémára. Reménykedünk, hogy a városi tanács megtalálja a kiutat…”