A kettős állampolgárságról bukovinai szemmel

 

Az ukrán sajtó és egyes ukrán politikusok egyre izgatottabban reagálnak a kárpátaljai magyarok kedvezményes honosításának ügyére. Amint erről beszámoltunk (http://karpatalja.ma/kozelet/1255-torvenyt-modositananak-az-ukranok-a-kettos-allampolgarsag-kapcsan), már az ukrán biztonsági szolgálat, az SZBU is foglalkozik az ukrajnai magyarok kettős állampolgárságával.

 

Mindeközben jóval kevesebb figyelem jut arra, hogy sok tízezerre tehető azon ukrán állampolgárok száma, akik máris rendelkeznek az ukrán mellett más állampolgársággal is. Szakértők szerint nehéz felbecsülni, Ukrajna hány lakosának lehet az ukrán mellett orosz, izraeli, amerikai, kanadai vagy éppen román útlevele is. A Csernyivci Jurij Fegykovics Nemzeti Egyetem oktatója, Natalja Necsajeva-Jurijcsuk az ungvári Regionalisztika című folyóirat 2011. évi 1. számában Bi(tri)kulturális Bukovina: az etnopolitikai fejlődés problémái és perspektívái címmel publikált írásában azonban ad némi támpontot arra vonatkozóan, hogy körülbelül mekkora nagyságrendben kell gondolkodnunk, ha az ukrán–román kettős állampolgárokról esik szó. A történettudományok kandidátusának információi szerint a hivatalos adatokból kiderül, hogy 2002 és 2007 között 3.041 ukrán és moldáv állampolgár kapott román állampolgárságot is. A szerző ugyanakkor megjegyzi: a nem hivatalos adatok szerint csupán Csernyivci megyében 212 ezer román útlevéllel rendelkező ukrán–román kettős állampolgár él. Ehhez hasonló számú ukrajnainak kiállított román útlevélről tud V. Strundel, a www.bukovina.ua internetes portál újságírója is.

Ha figyelembe vesszük, hogy a legutóbbi ukrajnai népszámlálás (2001) egész Ukrajnában összesen 156.566 magyar nemzetiségűt regisztrált (azaz jóval kevesebbet, mint a kettős állampolgársággal rendelkezők száma egyetlen megyében), akkor felmerül a kérdés: vajon mi indokolja, hogy az ukrán sajtó ilyen vehemensen félti, és épp az ukrán–magyar kettős állampolgároktól, az ország területi épségét és biztonságát?

Natalja Necsajeva-Jurijcsuk már idézett tanulmánya zárásaként megjegyzi: az etnikai csoportokról, nemzeti kisebbségekről alkotott előítéleteket, a hozzájuk fűződő viszonyt nagy mértékben befolyásolja Ukrajna és az érintett szomszédos állam kisebbségi politikája; ezzel kapcsolatban azt is kifejti a szerző, hogy miközben Románia minden lehetőt megtesz a határain kívül élő románokért, Ukrajna gyakran még a saját területén élő állampolgárairól is megfeledkezik.

HAI