A külföldi munkavállalás veszélyeiről
„Fiam nagyon jó ajánlatot kapott egy itteni munkaközvetítőtől, és Spanyolországba készül dolgozni. Örülök, hogy el tud helyezkedni, de manapság annyit hallani a külföldön munkát vállalókra leselkedő veszélyekről! Kérem, adjon tanácsot: miként kerülhetnénk el, hogy becsapják a fiamat, hogy valahol a távolban rabszolgamunkára kényszerítsék?”
– Érthető az aggodalma, napjainkban világszerte igen elterjedt jelenség, hogy kiszolgáltatott embereket akaratuk ellenére dolgoztatnak. A modern emberkereskedelem egyik formájának is nevezik ezt. Védekezni az ilyen csapdahelyzetek ellen csak azzal lehet, hogy mindvégig igen körültekintően járunk el.
Önmagában az is felkeltheti a gyanúnkat, ha valaki kiugróan jó feltételekkel ajánl munkát. Gondoljunk arra, hogy amint Ukrajnában, úgy külföldön sem a jótékonykodás a munkaadók célja. Ha ukrán munkaközvetítőről van szó, célszerű első lépésként megtudni a cég nevét, licencének számát és címét. Ezen adatok birtokában felhívhatjuk a Szociálpolitikai Minisztériumot, hogy megérdeklődjük, jogosult-e az adott cég munkaerő-toborzással foglalkozni Ukrajna területén. Emellett több civil szervezet is feladatának tekinti az emberkereskedelem elleni küzdelmet, ilyen például a La Sztrada – Ukrajina, amely az interneten is elérhető. Ezektől a szervezetektől szintén érdemes tájékozódni az adott munkaközvetítő iránt.
Figyeljenek oda arra is, hogy kínál-e a munkaadó munkavállalási szerződést. A szerződés azért fontos, mert a munkaadó tényleges szándékairól vall, hiszen tartalmaznia kell az alkalmazás feltételeit és a munkavállaló kötelezettségeit. Íme néhány fontos kérdés, amelyre választ kaphatunk a szerződésből: milyen bérezést kínál a munkaadó, s miként szándékozik azt folyósítani?; jár társadalombiztosítás a munkavállalónak?; biztosítanak szállást?; hogyan bontható fel a munkavállalási szerződés? Ha nincs szerződés, vagy az túl általánosan fogalmaz, garancia sincs rá, hogy a betartják az előzetes ígéreteket. Kerüljék a gyanúsan vagy homályosan fogalmazó szerződéseket. Például nem célszerű aláírni egy olyan dokumentumot, amely előírja, hogy a munkavállaló köteles elvégezni a munkavállaló által ajánlott bármilyen munkát. Amennyiben a szerződés idegen nyelven íródott, célszerű lefordíttatni azt. Ha valamit nem értenek, forduljanak ügyvédhez.
Mielőtt külföldre utazna, a munkavállalónak célszerű több másolatot készíteni az útleveléről, azok közül néhányat otthon hagyni a hozzátartozóknál, néhányat pedig magával vinni az útra. Ugyancsak célszerű meghagyni az otthon maradóknak a külföldi címet, ahol dolgozni, élni fog.
A külföldi tartózkodást illetően az egyik legfontosabb tanács, hogy a munkavállaló lehetőség szerint soha ne adja ki a kezéből az útlevelét. Ha mégis úti okmány nélkül marad, és ezzel akarata ellenére maradásra kényszerítik, igyekezzék eljutni a legközelebbi ukrán konzulátusra vagy követségre, ahol ellátják új úti okmánnyal és segítenek a hazajutásban. Végső soron az is megoldást jelenthet, ha a legközelebbi rendőrőrsön kér segítséget a bajba jutott munkavállaló. Ha egyébre nem is, arra minden külföldi számíthat, hogy a hatóságok felveszik kapcsolatot valamelyik ukrán külképviselettel.
hk