„A reduktív emberkép embertelen”

Egy társadalmat meghatároz, hogy miként tekint az emberre, és ha reduktív emberképet használ, azzal embertelenséget követ el – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Katolikus Társadalmi Napok keretében megtartott kerekasztal-beszélgetésen.

A Mit tehet egy ember? címmel a társadalmi felelősségvállalásról, az igazságosabb gazdaságról és a teremtésvédelemről rendezett kerekasztal-beszélgetésen a bíboros hangsúlyozta: a társadalom, amely kizárólag munkaerőként tekint az emberre, értéknek tartja a munkaerő mobilitását. Csakhogy ezzel semmibe veszi az ember méltóságát, hiszen időről időre kiszakítja őt társadalmi kapcsolataiból, sokszor a családjából is.

Erdő Péter hozzátette: az ember titok, és kívülről senki sem mondhatja meg neki, hogy mire van szüksége. „Az emberi méltóság iránti tisztelet megköveteli, hagyjuk, hogy ő maga keresse személyes boldogságát” – fogalmazott.

A bíboros arról is beszélt, hogy a mai embert megbénítja a világ bonyolultsága. A természet-, a gazdaság-, és a társadalomtudományok olyan sok tényezőt mutatnak be, és ezt a politikusok, továbbá „a különböző érdekektől vezérelt társadalmi aktivisták annyiféle tanulságra futtatják ki”, hogy az ember már végképp nem tudja, hogy mivel szennyezi jobban a környezetet, így jóformán bizalmi alapon kényszerül dönteni.

Ráadásul – mutatott rá a bíboros – az információnövekedéssel egy időben nem nőtt, hanem csökkent az ember képessége, hogy rendet teremtsen az információk között.

„Kezdjük lebecsülni a kategóriákat és a logikus gondolkodást”, pedig ez segítette az embert, hogy a „tudatosan megragadott valóság alapján hozzon szabad és felelős döntéseket”. Ha viszont az ember nem tudja megragadni a valóságot, akkor szabadon választani is képtelen – tette hozzá Erdő Péter.

Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója arról beszélt, hogy az egészségügy alapkonfliktusa jelenleg az, hogy a technológiai, tudományos fejlődés – ami létrehozta mások mellett a szervátültetést – csodálatos távlatot nyit az emberek gyógyításában, csakhogy a létrehozott új eljárások megfizethetetlenek.

Ráadásul ez a folyamat olyan táradalomban történik, ahol nagyon erős a „halhatatlanság illúziója”. Az orvostudomány azonban képtelen megfelelni az elvárásnak, hogy halhatatlanná tegye az embereket, ezért örökké vesztes lesz – mutatott rá.