A végrendeleti végrehajtóról

„Szeretném, ha a szülőfalumban temetnének el, ahol a szüleim és a nagyszüleim is nyugszanak. Ezt a végrendeletembe is bele akarom írni. Az anyagiak nem jelentenének gondot, van egy kis megtakarításom, ami fedezné a költségeket, de nem maradt olyan közeli hozzátartozóm, akire rábízhatnám ennek a kívánságomnak a teljesítését, ugyanakkor a még élő rokonaim egyikét sem ismerem túl jól. Hallottam, hogy ki lehet nevezni egy személyt, aki majd a halálom után ellenőrzi, hogy teljesül-e a végrendelet. Kérem, írja meg, mit kell erről tudni?”

– A jogászok általában azt tanácsolják végrendelkező ügyfeleiknek, lehetőség szerint oly módon állítsák össze a végrendeletet, hogy a végakaratuk egyértelmű legyen, s haláluk után ne adjon okot nézeteltérésre, vitára, továbbá a végrehajtása ne okozzon aránytalanul nagy problémát az örökösöknek. Néha az is előfordul, hogy a végrendelkezőnek kétségei támadnak azzal kapcsolatban, teljesítik-e akaratát.

A jogalkotó az utóbbi esetre teremtette meg a végrendeleti végrehajtó (виконавець заповіту) intézményét. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1286. cikkelye értelmében az örökhagyónak jogában áll végrendeleti végrehajtót megnevezni. (Megjegyzendő: a végrendeletben foglaltak csak azokra nézvést kötelező érvényűek, akik elfogadják az örökséget.) A végrendeleti végrehajtó feladatai közé tartozik intézkedni az örökség tárgyát képező tulajdon védelméről. Egyaránt tájékoztatnia kell a hagyaték megnyílásáról az örökösöket, az örökségből kitagadottakat és az örökhagyó hitelezőit is. Intézkedik, hogy az örökhagyó adósai teljesítsék kötelezettségeiket. Kezeli a hagyatékot. Feladatai közé tartozik biztosítani, hogy minden örökös hozzájusson a hagyatéknak a végrendelet szerint őt megillető részéhez, beleértve a hagyatékból kötelező részre igényt tartókat is. Végül, de nem utolsósorban, biztosítania kell, hogy az örökösök végrehajtsák a végrendeletben rögzített kötelezettségeiket (lásd a Ptk. 1290. cikkelyét!).

A végrendeleti végrehajtó természetes vagy jogi személy is lehet. Természetes személy esetében végrehajtónak kizárólag maradéktalanul cselekvőképessége birtokában lévő személy nevezhető ki.

Amennyiben a végrendeletnek több kedvezményezettje van, az egyikük kijelölhető végrehajtónak, de ha csupán egyetlen örököst nevezett meg a végrendelkező, kívülálló személyt is választhat erre a feladatra, tehát olyat, aki nem örököl.

Ha a végrendelkező nem nevezett meg végrehajtót, vagy az nem vállalta a megbízatást, esetleg a bíróság felmentette őt a feladat alól, az örökösöknek jogukban áll végrehajtót választani a saját körükből, esetleg egy külső személyt megbízni a feladattal (lásd a Ptk. 1287. cikkelyét!). Amennyiben az örökösök nem tudnak megegyezni a végrehajtó személyéről, egyikük kezdeményezésére a bíróság is kinevezhet végrehajtót.

Végrendeleti végrehajtót a közjegyző, illetve faluhelyen a feladatkörrel megbízott önkormányzati tisztviselő is jogosult kinevezni, amennyiben az örökhagyó nem jelölt ki végrehajtót, a kijelölt személy nem vállalta el a megbízást, vagy a bíróság felmentette őt a feladat alól, de az örökösök érdekében mégis szükség van rá (Ptk., 1288. cikkely).

Fontos megjegyezni, hogy bárkit csakis írásos hozzájárulása alapján lehet a végrendelet végrehajtójává kinevezni (Ptk., 1289. cikkely). A kijelölt személy hozzájárulását adhatja a megbízáshoz közvetlenül a végrendelet szövegében, de utóbb is csatolhatják beleegyezését a végrendelethez. Mód van arra is, hogy a hagyaték megnyílása után a végrehajtó a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző előtt (ugyancsak írásban) nyilatkozzék arról, hogy vállalja a megbízást. A közjegyző az írásos hozzájárulás alapján dokumentumot állít ki, amely igazolja a végrehajtó megbízatását.

Az örökhagyónak jogában áll végrendeletében meghatározni a hagyaték azon részét (akár természetben, akár pénzben), amely a végrendelet végrehajtóját fizetségként illeti meg feladatai ellátásáért. Amennyiben a fizetség konkrét összege nem lett rögzítve, arról a végrehajtó és az örökösök is megállapodhatnak utóbb, ha pedig nézeteltérés támad közöttük e tekintetben, a bíróság hivatott eldönteni a vitát. A végrehajtó követelheti az örökösöktől az örökség védelmével és kezelésével, illetve a végrendelet végrehajtásával kapcsolatos kiadásainak a megtérítését (lásd a Ptk. 1291. cikkelyét!).

A Ptk. kimondja, hogy az örökösöknek jogukban áll ellenőrizni a végrehajtó tevékenységét (1292. cikkely). Amennyiben az örökösök fiatalkorú vagy cselekvőképességükben korlátozott személyek, a végrendelet végrehajtójának felügyeletét a szüleik, gyámjaik, gondnokaik, illetve a gyámhatóságok végzik. Az örökösök, illetve képviselőik, valamint a gyámhatóság fellebbezhetnek a végrehajtó tevékenysége ellen a bíróságon, ha úgy látják, hogy az sérti a jogszabályokat, vagy az örökösök érdekeit (lásd a Ptk. 1293. cikkelyét!). Az érintetteknek egy év áll rendelkezésükre a fellebbezés benyújtására. Ha úgy látják, hogy a végrehajtó alkalmatlan az örökhagyó akaratának érvényesítésére, keresetben kezdeményezhetik a bíróságon a felmentését. Az örökösök, illetve a nevükben eljárók követelhetik a végrehajtótól, hogy számoljon be tevékenységéről. A végrehajtó munkája végeztével tevékenységéről jelentést nyújt be az örökösöknek, illetve jogi képviselőiknek.

A végrehajtó megbízatása az örökhagyó végakaratának maradéktalan teljesülésével ér véget. Ekkor a közjegyző megszünteti megbízatását az örökösöknek és mindazoknak az egyetértésével, akiket esetleg kizártak az hagyatékból (lásd a Ptk. 1294. cikkelyét!).

Megjegyzendő, hogy a végrendeleti végrehajtónak, függetlenül attól, hogy ki bízta meg a feladattal, jogában áll visszautasítani a megbízást (lásd a Ptk. 1295. cikkelyét!). Kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amikor halasztást nem tűrő intézkedésekre van szükség, amelyek elmaradása veszteséget okozhat az örökösöknek. A végrehajtó ilyenkor felelősséggel tartozik az örökösöknek az esetlegesen nekik okozott kárért.