Az EU ellenlépést sürget az Egyesült Államok iparosítási stratégiájával szemben
Az Európai Unió tagállamai gyors és hatékony ellenlépést várnak az Európai Bizottságtól, hogy ellensúlyozzák az Egyesült Államok iparosító stratégiáját.
A Biden-adminisztráció által tavaly ősszel elfogadott inflációcsökkentő törvény olyan zöld ösztönzőket biztosít az ipari szereplők számára, amely könnyen elcsábíthatja az európai energiaválság kellős közepén vergődő ipari szereplőket, valamint Európa helyett Amerikát választhatják beruházási helyszínűl a nagy befektetők. Bár a bizottság iparági biztosa hatékony szabályozást sürget és szövetségeseket toboroz maga köré a tagállamok vezetői közül, egyelőre nem garantált, hogy az EB-n belül egység lesz az erős válasz elfogadásában. Az Egyesült Államokban versenyt futnak egymással a zöld technológiai szereplők a 369 milliárdos csomag forrásaiért.
Thierry Breton, az Európai Bizottság iparági vezetője a tagállamok vezetői között gyűjt szövetségeseket, hogy elfogadtassák az ún. tiszta technológia törvényt (Clean Technology Act), amely a tavaly ősszel az Egyesült Államokban bevezetett 369 milliárd dolláros infláció csökkentési törvény (Inflation Reduction Act) veszélyeit ellensúlyozná – számolt be a washingtoni Politico. Mint írták, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jövő heti davosi Világgazdasági Fórumon ad bővebb tájékoztatást az európai tervekről.
Azonban még nem lehet tudni, hogy von der Leyen elképzelése egyezni fog-e az iparági biztos által szorgalmazott tervezettel.
Amit Breton akar
Az EU-s vezetőkkel folytatott tárgyalást követően az iparági biztos azt mondta, két kulcsfontosságú ponthoz ragaszkodik az uniós törvényben. Az egyik, hogy
„koordinált választ adjon az amerikai inlációcsökkentési törvényre annak megfelelően, ahogyan Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és az EU vezetői kérték”.
Másodszor pedig a finanszírozást illetően:
„az unió minden tagállama számára egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni a források hozzáféréséhez és biztosítani az európai iparágak, különösen a zöld ellátási láncok támogatását”.
Franciaország már lépett
Mint ismert, az amerikai törvény az Egyesült Államokban tevékenykedő, vagy a tevékenységüket oda helyező vállalatoknak nyújt zöld technológiás beruházási támogatást, amely komoly vonzerőt jelent azon energiaintenzív tevékenységet folytató európai vállalatok számára is, amelyek az energiaárak robbanászerű emelkedése miatt működési nehézségekkel küzdenek.
A Politico szerint az unió iparági biztosa komoly szövetségesre talált a francia államvezetésben, ahol már „széleskörű intézkedéscsomagot jelentettek be a hazai zöld iparágak megerősítésére”.
Az EU-biztosok szerdai versenyképességi megbeszélése előtt pedig Pedro Sánchez spanyol miniszterelnökkel, Alexander de Croo belga miniszterelnökel és Mateusz Morawiecki lengyel minniszterelnökkel is egyeztetett.
A lap azonban úgy véli, hogy egy nagyobb volumenű uniós támogatási csomag átcsatorzánása az EU-tagállamok legnagyobb vállalataihoz, piactorzító hatással lehet. Mint írták, ezzel kapcsolatban pedig az északi tagállamok hagyományosan szkeptikusak, tehát Thierry Bretonnak őket is meg kell győznie. Az már most látható, hogy az olyan nagy ipari országok, mint Franciaország és Németország, támogatják az iparági biztos törekvését.
Breton szavait idézve a lap azt is kiemelte:
„az EU vezetői mindegyike egyetértett abban, hogy gyorsan kell cselekedni. Hogy még őszintébb legyek, mindenki arra panaszkodott, hogy a reakciónk túlságosan lassú volt”.
Breton emlékeztetett, hogy az ilyen közös ügyek megvalósítása akár két évig is eltarthat, akkor azonban veszíthet a közösség.
Mit jelent az amerikai szabályozás?
A washingtoni Politico cikkével egyidőben a szintén amerikai The Wall Street Journal (WSJ) számolt be arról, hogy a dél-koreai Hanwha Group 2,5 millárd dolláros befektetést hajt végre az Egyesült Államokban.
A vállalat Qcells nevű napelemgyártó részlege Atlantában létesít új telephelyet, ahol évente 3,3 gigawatt kapacitás előálltására alkalmas napelemet fognak gyártani. Ez a mennyiség az amerikai piaci kereslet 2022-es mértékének 18 százalékát jelenti. A gyártónak már Georgia államban is van egy gyára.
Ahogy a WSJ rámutatott,
a Qcells bejelentése is a fél évvel ezelőtt aláírt törvénynek köszönhető,
amely nagyvonalú adójóváírást és egyéb ösztönzőket kínál az akkumulátor- és napelemgyártástól a szélenergia és a hidrogénből származ energia előállításáig. A vállalat új üzeme évente körülbelül 561 millió dollár értékű adójóváírást eredményezhet.
Mindazonáltal a Qcells további gyárak létesítését tervezi az Egyesült Államokban. Az Amerikai Tiszta Energia lobbiszervezet szerint „versenyfutás jött létre a vállalatok között az állami támogatásokért”.
Több mint 40 milliárd dollár értékű beruházás várható a jövőben.
A cikk szintén emlékeztet, hogy európai és ázsiai politikusok egyaránt veszélyesnek tartják az Egyesült Államok programját, amely elszippantja a beruházásokat.
Forrás: hirado.hu