Az osztrák lakosság egyre kritikusabb az Ausztriában élő idegenekkel szemben

Az osztrákok az élet minden területén egyre kritikusabbak az Ausztriában élő migránsokkal, menekültekkel és bevándorlókkal szemben, és általános kiábrándultság tapasztalható körükben az együttélést illetően – derült ki az Osztrák Integrációs Alap (Österreichischer Integratrionsfond, ÖIF) frissen közzétett 2017-es integrációs felméréséből.

Az ÖIF szerint az, hogy a lakosság egyre kritikusabban viszonyul a migránsokhoz és menekültekhez, részben a média számlájára írható, valamint az elmúlt hónapok történéseivel függhet össze. A lakosság 52 százaléka szerint rossz vagy „inkább rossz” az együttélés a migránsokkal és menekültekkel.
A megkérdezettek 41 százaléka úgy véli, hogy az elmúlt időszakban javult a migrációs helyzet, míg 36 százalék változatlannak találja azt, 20 százalék szerint pedig romlottak a dolgok.
A felmérés résztvevőinek 84 százaléka szerint továbbra is szükség van a határellenőrzésre. A szigorúbb határőrizetet leginkább a nők, az 50 év felettiek, a vidékiek, a kelet-ausztriaiak és az alacsonyan képzettek támogatták. A lakosság 53 százalékának romlott a személyes biztonságérzete az Ausztriába érkezett migránsok miatt, ami 6 százalékponttal több a tavalyi év közepén mért értéknél.
A lakosság 46 százaléka továbbra is túl magasnak találja a 2016-ra 37 500 főben meghatározott menekültplafont, míg 30 százalék szerint éppen jó helyen húzták meg azt, 11 százalék szerint pedig Ausztria több menedékkérőt is befogadhatna.
A megkérdezettek többsége egyetért azzal, hogy csökkenteni kell a menekültek állami juttatását. A felmérésben résztvevők 72 százaléka helyes, 48 százaléka pedig nagyon helyes lépésnek tartja, hogy Felső-Ausztriában tavaly 914 euróról (több mint 283 ezer forintról) 560 euróra (nagyjából 173 ezer forintra) csökkentették a menekülteknek nyújtott szociális ellátás mértékét. A lakosság többsége szerint ezért a pénzért cserébe közmunkára kellene kötelezni a migránsokat és menekülteket.
Különösen negatívan értékeli az osztrák lakosság a muszlimokkal való együttélést: a megkérdezettek 61 százaléka rossznak vagy „inkább rossznak” érzi a viszonyt. Ez 10 százalékpontos emelkedést jelent a 2015 novemberében mért adatokhoz képest.
A megkérdezettek 80 százaléka szigorúbban ellenőriztetné a mecseteket a radikalizálódás megelőzése érdekében, 48 százaléka pedig kötelezővé tenné a német nyelv használatát az imaházakban. Szintén 80 százalék betiltaná a teljes testet elfedő muszlim öltözetet a nyilvános helyeken. A lakosság 76 százaléka szerint az iszlám nem tartozik Ausztriához.
Az osztrákok túlnyomó többsége (60 százalék) ellenzi, hogy az állam még több forrást irányítson át az integrációs szakterületre. A lakosság 73 százaléka nem támogatja a kettős állampolgárság bevezetését, és 81 százaléka semmiben sem könnyítene az osztrák állampolgárság megszerzésére irányuló eljáráson.
A felmérés résztvevői közül az alacsonyabb képzettségűek, illetve a városban élők minden esetben negatívabban viszonyultak az idegenekhez, mint társaik.
Az ÖIF integrációs barométerének az a célja, hogy időről időre mérje a lakosság hozzáállását a nem Ausztriában születettekkel való együttéléshez, ezzel segítve a szakterületen dolgozók munkáját. A 2017-es integrációs barométerhez 1000-1000 osztrák állampolgárt kérdeztek meg telefonon vagy interneten keresztül 2016 júniusában és decemberében.