Az ukrán védelmi minisztérium szerint több mint 32 ezer orosz katona állomásozik a Krímben

Jelenleg több mint 32 ezer katonát állomásoztat Oroszország az Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten – ismertette kedden a kijevi védelmi minisztérium adatait Anatolij Petrenko védelmi miniszterhelyettes.

Az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése szerint a tisztségviselő erről a „Ukrajna-Georgia-NATO: biztonsági kihívások a fekete-tengeri térségben” elnevezésű nemzetközi konferencia résztvevői előtt beszélt a georgiai Batumi városában.

A miniszterhelyettes tájékoztatása szerint a megszállt Krímben ezen felül Oroszország 174 tüzérségi rendszert, 113 katonai repülőgépet, Sz-400-as légvédelmi, valamint Iszkander típusú taktikai csapásmérő rakétarendszereket, továbbá nyolc – Kalibr szárnyas rakétákkal felszerelt – hadihajót és tengeralattjárót összpontosított. Ezen túlmenően a félsziget partvidékén Basztion és Bal típusú haditengerészeti elhárító rakétarendszereket állított fel az orosz hadsereg.

Összehasonlításképpen elmondta, hogy 2013-ban – azaz a Krím elcsatolása előtt – az Ukrajnához tartozó félszigeten még csak mintegy 12 ezer orosz katona állomásozott. A miniszter minden bizonnyal az orosz fekete-tengeri flotta által akkor még Ukrajnától bérelt szevasztopoli katonai támaszponton szolgálatot teljesítők létszámára utalt. Kiemelte, hogy a Krím bekebelezése előtt egyetlen harckocsi sem volt a félszigeten, most viszont már negyven darab van, a páncélozott szállítójárművek száma pedig összesen 92 és 680 közötti. Tüzérségi rendszerből 2013-ban 24 volt, most 174, orosz katonai repülőből 24, jelenleg viszont már 113 darab.

Rámutatott arra, hogy a Kalibr sorozatvető rakétarendszer – amelyekkel a Krím partjainál állomásozó orosz hadihajók rendelkeznek – egyszerre 52 darab szárnyas rakétát képes kilőni 1,5-2,5 ezer kilométer közötti távolságba.

Az oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics leváltását eredményező kijevi Majdan-tüntetések után Oroszország fegyveres erőket vezényelt a Krím félszigetre, ahol 2014 márciusában erős katonai jelenlét mellett törvénytelen és szabálytalan népszavazást rendeztetett a terület Oroszországhoz csatlakozásáról. A magát önhatalmúlag kikiáltó, oroszbarát új krími vezetés állítása szerint a referendumon a félsziget lakóinak több mint 96 százaléka támogatta az addig autonóm köztársaságként működő terület elszakadását Ukrajnától.

2014. március 18-án a Kremlben megállapodást írtak alá a félsziget Oroszországhoz csatolásáról, amit rá három nappal az orosz parlament mindkét háza jóváhagyott. A félsziget önhatalmú bekebelezését Ukrajna mellett a NATO, az Európai Unió tagállami, továbbá a világ országainak java része azóta sem ismeri el legitimnek.

Kijev hivatalosan 2014. február 20-tól tekinti Oroszország által „átmenetileg megszálltnak” a Krími Autonóm Köztársaságot.