Az ukránok a korrupt hivatalnokokat és az oligarchákat hibáztatják a gazdasági válságért

Gyakorlatilag minden ukrán polgár a saját bőrén érzékelte a jelenlegi pénzügyi-gazdasági válság következményeit: 59 százalék nagyon komolyan, és további 37 százalék bizonyos mértékben – derül ki a Demokratikus Kezdeményezések Alap és a Razumkov Központ által végzett júliusi felmérés eredményeiből, melyeket a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata ismertet. Ugyanakkor csupán a megkérdezettek 30 százaléka jelölte meg a Donyec-medencei háborús cselekményeket a gazdasági válság okaként.

A lakosság döntő többsége számára a válság legfontosabb következménye az árak emelkedése lett (75 százalék), s ezzel összefüggésben a ruházati és egyéb termékek vásárlásának visszaesése (72 százalék), az élelmiszercikkek fogyasztásának csökkenése (67 százalék), továbbá a gyógyszerek és egészségügyi szolgáltatások beszerzésének visszafogása (55 százalék). A bérek csökkenését minden negyedik ukrán érzékelte.

A megkérdezettek 72 százaléka szerint a válság legfőbb oka az, hogy korruptak a hatalom képviselői. További fontos tényezők voltak szerintük a gazdaság „oligarchizálódása” (54 százalék), a szociális és gazdasági szférák inkompetens irányítása az ország politikai vezetése részéről (47 százalék) és a társadalmi-gazdasági fejlődés stratégiájának hiánya (35 százalék). A megkérdezetteknek csupán 30 százaléka jelölte meg a Donyec-medencei háborús cselekményeket a gazdasági válság okaként.

A Dzerkalo Tizsnya emlékeztet, a felmérés eredményei szerint az ukránoknak majd a fele (48 százalék) úgy véli, hogy az új ukrán hatalom nem ért el semmiféle haladást a reformok megvalósítása terén. A polgároknak az a véleményük, a legnagyobb ellenállást a reformokkal szemben Ukrajnában a kormány és az oligarchák tanúsítják (egyaránt 51-51 százalék). Másfelől az ukránok 32 százaléka szerint a kormány nem akadályozza, hanem ellenkezőleg, elősegíti a reformok megvalósítását; ugyanakkor az oligarchák vonatkozásában csupán a megkérdezettek 7 százaléka van ezen a véleményen. Megközelítőleg ugyanannyian tartják az államfőt a reformok motorjának, mint hátráltatójának: 37, illetve 39 százalék.

A kutatást az Iljko Kucseriv nevét viselő Demokratikus Kezdeményezések Alap és a Razumkov Központ szociológiai szolgálata végezte 2015. július 22–27. között. A vizsgálat során 2011 válaszadót kérdeztek meg az ország egész területén a Krím, valamint Donyeck és Luhanszk megyék megszállt területeinek kivételével. A felmérés hibahatára nem haladja meg a 2,3 százalékot.