Elmaradt konferencia: A kárpátaljai nemzeti kisebbségi civil szervezetek szerepe az anyanyelvű oktatásra való jog betartásában a többnemzetiségű régióban

Korábbi írásunkból már értesülhettek róla, hogy május 18-án elmaradt a „A polgári társadalom szerepe az egység etnonacionális politikájának kialakításában egy többnemzetiségű régióban: alkotmányos és jogi aspektusok” című konferencia. A Kárpátalja.ma felajánlotta a résztvevőknek, hogy nyilvánosságra hozza az előadások anyagait. A következőkben Herczog György, a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet oktatásmenedzsment és innovatív oktatásfejlesztés tanszékének adjunktusa munkáját olvashatják:

Az etnikai megújulás, az Európa területén végbemenő aktív integrációs folyamatok hatására megnő a nemzeti kisebbségek szerepe. Ukrajna lakossága többnemzetiségű, ezért megoldást kell találni az összetett jogi, politikai, társadalmi és kulturális problémákra, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a népesség közel egyharmadát képező nemzeti kisebbségek számára. Ukrajna belépése az európai közösségbe addig elképzelhetetlen, amíg az uniós előírásoknak megfelelően nem oldja meg a politikai és etnikai kérdéseket.

A nemzeti kisebbségek alkotmányjogi helyzete magába foglalja jogi státuszuk elveit, s nemcsak az alapvető jogokat és kötelességeket, hanem ezen jogok megvalósulásának biztosítását is.

Ukrajnában széleskörű politikai-jogi alap szavatolja a nemzeti kisebbségi jogok biztosítását, a hatályban lévő nemzetközi dokumentumok többségét ratifikálták. Ugyanakkor e területen ki lehet emelni néhány megoldásra váró problémát.

Leggyakrabban a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó jogok betartásának kérdése vetődik fel, mely jog le van fektetve az ukrán törvényhozásban és az Ukrajnában ratifikált nemzetközi dokumentumokban. Ukrajna állami prioritásainak rendszerében fontos helyet foglal el a nyelvpolitika, mely a nemzetpolitikának a nemzetközi konfliktusok ellehetetlenítésére irányuló részét képezi a soknemzetiségű országban. Stratégiai feladata az ukrán mint államnyelv fejlődésének és használatának biztosítása a közélet minden területén, valamint hogy garantálja az ukrajnai nemzeti kisebbségek nyelvének szabad fejlődését, használatát és védelmét.

A megye területén élő nemzeti kisebbségek oktatása óvodák, iskolák és más oktatási intézményekben folyik, melyek egy része történelmi múltra tekint vissza, míg néhány a független Ukrajna idejében jelent meg elsősorban civil vagy nemzeti-kulturális egyesületek kezdeményezésére.

Az érintett oktatási intézmények számát az alábbiakban feltüntetett statisztikai adatok foglalják össze.

Az oktatás nyelve Az adott tannyelvű oktatási intézmények száma Az adott nyelven tanuló diákok száma Azon diákok száma, akik tantárgyként tanulják az adott nyelvet Azon diákok száma, akik csak fakultatív vagy szakköri foglalkozáson tanulják az adott nyelvet Azon diákok száma, akik második idegen nyelvként tanulják az adott nyelvet
Ukrán 537 137090 19769 1059
Magyar 66 15497 1110 1598 760
Román 12 2686
Orosz 1 1441 10685 3426 3275
Szlovák 145 218 705
Lengyel 341 341
Cseh 454 57 454
Többtannyelvű oktatási intézmények 33

Ezenkívül a megyében öt nem állami tulajdonban lévő magyar tannyelvű líceum is működik.

74 magyar tannyelvű óvoda van, valamint további 17 óvoda egyes csoportjaiban magyar nyelven folyik az oktató-nevelő munka.

Magyar nyelvű felsőoktatásban az Ungvári Nemzeti Egyetem Humán- és Természettudományi Karán részesülnek a hallgatók, ahol a szaktantárgyakat magyar nyelven oktatják, továbbá a Munkácsi Állami Egyetem Humán-Pedagógiai Koledzsében, a Beregszászi Egészségügyi Koledzsben, az Ungvári Kulturális és Művészeti Koledzsben, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán (utóbbi nem állami intézmény). Az Ungvári Nemzeti Egyetemen emellett működik szlovák filológiai, orosz nyelv, orosz irodalom és román filológiai tanszék is.

Ily módon kijelenthetjük, hogy a megyében alapvetően biztosítottak az alkotmányos jogok, Az Ukrajnai Nemzeti Kisebbségek Jogairól szóló nyilatkozat és a jogszabályok előírásainak betartása, a többi között Az állami nyelvpolitika elveit taglaló ukrán törvénynek a kisebbségi nyelven folyó oktatásról szóló része.

Ebben a törvényben több olyan problémás kérdés is található, mely az elmúlt évtizedben felháborodást, néha haragot és kétségbeesést váltott ki azokból a pedagógusokból és szülőkből, akik a nemzeti kisebbségi nyelveken való oktatás védelmét és fejlődését szorgalmazzák.

Jelenleg az ukrán törvények által biztosítottak az alábbi jogok:
– a szülők szabad joga a tannyelv megválasztására az államnyelv kötelező, az ukrán társadalomba való integrációhoz szükséges mértékű tanulása mellett;
– a kisebbségi tannyelvű állami közoktatási intézményekben a tantárgyak oktatása kisebbségi nyelven folyik (kivéve az ukrán nyelvet és irodalmat);
– a független külső tesztelés államnyelven összeállított feladatsorait igény szerint lefordítják az adott kisebbség nyelvére;
– a regionális tannyelvű oktatási intézményekben szerzett képesítést igazoló dokumentumot az adott személy kérésére két nyelven – államnyelven és az adott regionális nyelven – állítják ki.

Ez a törvény tartalmazza továbbá azt a jogszabályt, mely kötelezi valamely regionális vagy kisebbségi nyelv oktatását minden középiskolában. A helyi önkormányzatoknak, figyelembe véve a kisebbségi nyelv(ek)nek az adott területen való elterjedtségét és az oktatásról szóló ukrán törvényeket, meg kell határoznia az adott kisebbségi nyelv oktatásának mértékét.

A megyében, ahogyan Ukrajna-szerte, a függetlenné válás óta több nyelv tanításához biztosították a szükséges oktatási-módszertani és személyi feltételeket.

Ugyanakkor meg kell említeni a nemzeti és kulturális szervezetek, egyesületek főbb törekvéseit, melyek elősegítik a nemzeti kisebbégi nyelveken folyó oktatás fejlődését. Az utóbbi években ezen civil szervezetek kezdeményezésére az Ukrán Oktatási és Tudományügyi Minisztérium a kisebbségi nyelveken is közzéteszi a külső független tesztelés feladatsorait.

Tekintettel a nemzeti kisebbségi szervezetek számos kérelmére, az Ukrán Oktatási és Tudományügyi Minisztérium 2015-ben országos tanulmányi versenyeket kezdett szervezni nemzeti kisebbségi nyelvekből (korábban csak orosz nyelvből rendeztek tantárgyi vetélkedőket).

2017-ben a nemzeti kisebbségi szervezetek kezdeményezésére már harmadik alkalommal rendeztek országos tanulmányi versenyeket anyanyelvből és irodalomból. Márciusban Ungváron tartották az országos tanulmányi versenyek döntőit magyar, valamint román nyelvből és irodalomból. Az országos versenyek szervezése a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, az Ioan Mihail de Apsa Kárpátaljai Román Társadalmi és Kulturális Szövetség, valamint Románia Aknaszlatinai Konzulátusának támogatásával valósulhatott meg. A minisztérium védnöksége alatt megrendezett tanulmányi versenyek által jelentősen támogatják a tehetséges fiatalokat, különös tekintettel azokat, akik a jövőben a nemzeti kisebbségi nyelvet és irodalmat fogják oktatni, valamint arra ösztönzik a gyerekeket, hogy saját anyanyelvükön tanuljanak.

A nemzeti kisebbségek képviselőinek kezdeményezésére a tanintézményekben bevezették a cseh és a magyar nyelv második idegen nyelvként való oktatását. E célból összeállították a megfelelő tanterveket, melyeket az Ukrán Oktatási és Tudományügyi Minisztérium jóváhagyott.

A magyar és a cseh nyelv oktatásának bevezetése az ukrán és orosz tannyelvű tanintézményekben a tanulók általános műveltségi szintjének emelkedését, általános kultúrájuk formálódását, a más népek, nemzetek, fajok és kultúrák iránti toleráns hozzáállásra való nevelést szolgálja. Ezeknek az iskoláknak a civil szervezeteknek köszönhető támogatásokból biztosítják a megfelelő, Csehországban és Magyarországon kiadott kézikönyveket, melyek használatát az Ukrán Oktatási és Tudományügyi Minisztérium is jóváhagyta.

Annak érdekében, hogy javítsák a szlovák tannyelvű 1–4. osztályokban zajló oktató-nevelői folyamat megszervezését, a tanulók szülei, a szlovák közösség képviselői, valamint a civil szervezetek kezdeményezték az ukrán tannyelvű iskolák számára kiadott tankönyvek szlovák nyelvre való lefordítását. Finanszírozási problémák miatt a lefordított tankönyvek kiadását támogatásokból fedezik, és a kárpátaljai szlovák tannyelvű oktatási intézményekben használják.

A szlovák nemzeti kisebbség képviselői kezdeményezték az 5–11. osztályos szlovák nyelv és irodalom tankönyvek biztosítását is.
Mivel a szóban forgó tantárgyakat kevés diák tanulja, ezért az adott tankönyvek állami fedezetű kiadása nem célszerű. Emiatt az érintett oktatási intézményekben a Szlovákiában kiadott tankönyveket használják. A helyi szlovák közösség képviselői és szlovákiai tanárok közösen megvizsgálták a szóban forgó tankönyveket, módosították a tananyagot, egyszerűsítették az egyes témák és művek feldolgozását. Ezt figyelembe véve az Ukrán Oktatási és Tudományügyi Minisztérium engedélyezte az említett oktatási anyagok alkalmazását a kárpátaljai tanintézményekben.

Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet az oktatási rendszert érintő problémákra is.

Mindenekelőtt Az állami nyelvpolitika elveiről szóló ukrán törvény egyes előírásai a végrehajtó hatalomtól bizonyos intézkedéseket követelnek meg, a törvényhozó szervektől pedig e folyamat parlament általi ellenőrzését kívánják.

A nemzeti-kulturális szervezetek, a tanulók szülei és a nemzetiségi közösségek képviselői az évek múlásával egyre szaporodó kérdések megoldására törekszenek, különös tekintettel a következőkre:
– az ukrán nyelv államnyelvként való oktatási módszertanának alapvető reformját sürgetik azokban a kisebbségi tanintézményekben, melyekben olyan gyerekek tanulnak, akik a tanulmányaik kezdetekor nem beszélik az államnyelvet;
– a tannyelvből és az annak megfelelő irodalomból történő külső független tesztelés lehetőségének biztosítását szorgalmazzák a nemzeti kisebbségi iskolák végzősei számára;
– az ukrán nyelvből való külső független tesztelés során a lehetséges, reális tudásszintnek megfelelő, differenciált értékelési rendszer bevezetése a nemzeti kisebbségi iskolák végzősei számára, ily módon biztosítva számukra egyenlő hozzáférést a minőséges oktatáshoz.

Problémát jelent továbbá a roma gyerekek oktatásának biztosítása, ami a nemzeti-kulturális szervezetek támogatása nélkül megvalósíthatatlan. A tantervekbe, tankönyvekbe és kézikönyvekbe széleskörűbben be kell építeni a kultúraközi oktatás elemeit, Ukrajna multikulturális társadalmára való tekintettel bővíteni kell a meglévő tankönyveket a toleranciára, a kölcsönös segítségnyújtásra és megértésére nevelő tananyagokkal.

A megyében és Ukrajna számos régiójában a nemzeti kisebbségek képviselői részéről nagy aggodalmat, nyugtalanságot váltottak ki a nyelvi jogszabályok alapvető változásait előirányzó különböző jogalkotási kezdeményezések. A nyelvi viszonyok szabályozásának módosításai, melyeket az Ukrán Legfelsőbb Tanács képviselői javasolnak (A nyelvekről Ukrajnában, Az ukrán mint államnyelv szerepéről és más nyelvek használatáról Ukrajnában és Az államnyelvről szóló törvényjavaslatok), jelentősen szűkítik a nemzeti és nyelvi kisebbségek, a regionális vagy kisebbségi nyelveket beszélő állampolgárok nyelvi jogait. Ezek a törvényjavaslatok, valamint az Ukrán Oktatási és Tudományügyi Minisztérium hivatalos oldalán megjelent (2016.10.16.) közlemény, mely Az oktatásról szóló törvénytervezethez a minisztérium és civil aktivisták által javasolt bizonyos módosításokat tartalmaz, különböző ellenreakciókhoz, aláírásgyűjtéshez vezetett a megyei nemzeti kisebbségek közösségeiben. Az ukrajnai nemzeti kisebbségi civil szervezetek vezetőinek csoportja Ukrajna elnökéhez fordult, akinek garantálnia kell Ukrajna Alkotmányának betartását, az emberi és állampolgári jogok sértetlenségét az Ukrán Oktatási és Tudományügyi Minisztérium intézkedéseivel kapcsolatos kérdésekben, melyek a kisebbségi tannyelvű oktatási intézményekben tanuló személyek alkotmányos jogainak megsértésére irányulnak.

Az oktatási igények kielégítése nagyon fontos tényező, mely hatással van az állampolgárok jólétére, biztosítja nemzeti és etnikai identitásuk megőrzését. Az ország nemzetiségi összetételére, multikulturalizmusára való tekintettel az állami nyelvpolitika kidolgozásakor és megvalósításakor az oktatási rendszerre vonatkozóan szükség van a regionális sajátosságok figyelembevételére.

Jelenleg a nemzeti kisebbségek oktatási rendszerére gyakorolt állami nyelvpolitikának az olyan elsődleges feladatok megoldására kellene irányulnia, mint az anyanyelvű oktatás jogának és az államnyelven való minőséges oktatás feltételeinek a biztosítása.

Ezért az ukrán képviselőktől kérni és követelni kell olyan törvények elfogadását, melyek összhangban vannak a nemzeti kisebbségek tagjainak mint ukrán állampolgároknak a jogaival, és amely törvények ezen jogok megvalósulását segítik elő, valamint szükségszerű ezen törvények betartásának hatékony parlamenti ellenőrzése.

Irodalomjegyzék

1. Az állami nyelvpolitika alapelveiről szóló ukrán törvény – [Elektronikus forrás] – Hozzáférés: zakon.rada.gov.ua/laws/show/5029-17;
2. Az oktatásról szóló ukrán törvény – [Elektronikus forrás] – Hozzáférés: zakon.rada.gov.ua/laws/show/1060-12;
3. Az oktatásról szóló törvénytervezet – [Elektronikus forrás] – Hozzáférés: w1.c1.rada.gov.ua/pls/zweb2/webproc4_1?pf3511=58639;
4. Az ukrajnai nemzeti kisebbségekről szóló törvények – [Elektronikus forrás] – Hozzáférés: zakon.rada.gov.ua/laws/show/2494-12;
5. A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája – [Elektronikus forrás] – Hozzáférés: zakon.rada.gov.ua/laws/show/994_014;
6. A Kárpátalja területén élő, anyanyelvű oktatásban részesülő nemzeti kisebbségek jogainak betartásáról szóló elemzés – [Elektronikus forrás] – Hozzáférés: ci-center.org/;
7. A nemzeti kisebbségek tevékenységének társadalmi és kulturális szempontjai Ukrajna európai integrációs folyamatában: regionális kiterjedés – [Elektronikus forrás] – Hozzáférés: http://old.niss.gov.ua/Monitor/December2009/12.htm. 2;
8. Csernicskó István: A nyelvi szabályozás új elvei Ukrajnában a nemzeti jogalkotás és a nemzetközi kötelességek alkotmányjogi elemzése tükrében – [Elektronikus forrás] – Hozzáférés: centerkyltyr.pp.ua/;
9. Tóth Mihály: Az Ukrán Oktatási és Tudományügyi Minisztérium által végrehajtott és Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa illetékes bizottsága által megvalósított parlamenti ellenőrzésről a tudomány és oktatás kérdését illetően Az állami nyelvpolitika elveiről szóló ukrán törvénynek a kisebbségi nyelvekről szóló kérdésére vonatkozóan – [Elektronikus forrás] – Hozzáférés: kno.rada.gov.ua › Főoldal › Hírek /Publikációk;
10. Mazuka L. I.: Az ukrajnai nemzeti kisebbségek oktatásának nyelvpolitikája – [Elektronikus forrás] – Hozzáférés: sp.niss.gov.ua/content/articles/files/14-1446038353.pdf;
11. Adatok az oktatási intézmények tanítási nyelvéről és az adott nyelv tantárgyként való oktatásáról a 2016/2017-es tanév elején. Összesítő táblázat D-7-8 (éves).

(Ukránból fordította: Bics Katalin)
Kárpátalja.ma