Európában miért hullhatnak termékeny talajra a tengerentúlon megfogalmazott követelések?

Május 25-én Minneapolisban indokolatlan rendőri erőszak miatt meghalt az afroamerikai George Floyd – az ellene intézkedő rendőr több mint nyolc percig a nyakán térdelt, és az eset óta az egész Egyesült Államokban tüntetéssorozatok zajlanak a rendőri erőszak és rasszizmus ellen.

Az Antifa-mozgalom fellépése, a „Fekete életek számítanak” mozgalom, vagy korábban a „Foglaljuk el a Wall Street-et mozgalom” ilyen vagy olyan formában hasonlítanak egymáshoz, és léteztek már a múltban is.

„Azok, akik faji törésvonalak mentén akartak megosztani bennünket, csak a megfelelő pillanatra vártak. Ez az alkalom pedig Minneapolisban Georg Floyd halálával összefüggésben most jött el” – hangsúlyozta Melissa O’Sullivan, a Budapesten működő Danube Institute igazgatóhelyettese a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A legtöbb amerikai nagyváros demokrata párti vezetés alatt áll.

Hozzátette, Minneapolishoz hasonlóan a legtöbb amerikai nagyváros sok éve már demokrata párti vezetés alatt áll. A polgármester hatáskörébe tartozik a rendőrfőnök kinevezése is, aki irányítja a hatóságot egy-egy városban.

Az olyan nagyvárosokban, mint például Atlanta, Chicago, Baltimore, Detroit, New Orleans, Pittsburgh és Seattle a zavargások óriási anyagi károkat okoztak, és rengeteg ember vesztette életét.

„Ezt nem lehet már tüntetések nevezni, bár vannak becsületes tiltakozók is közöttük, akik a rendőrök fellépését túlkapásként tapasztalhatták meg. Amikor emberéletek vesznek el, és sok esetben egyébként feketék tulajdonában álló kis üzleteket semmisítenek meg, azt nem nevezném tiltakozásnak, ezek zavargások” – hívta fel a figyelmet.

„Amennyiben tényleg létezik a rasszizmus, akkor ezt általában a republikánusok ellen fordítják, elsősorban Donald Trump amerikai elnök ellen, mivel ebben az évben lesz az amerikai elnökválasztás. Egyfajta ellenkampányként használják fel a jelenlegi helyzetet Trump ellen” – fogalmazott.

A CNN-en azt hangoztatták, hogy Trump elnök nem tiszteli az emberéletet. Szerintük Trump, aki ezen a hétvégén Oklahomába látogat, csak ezért megy oda, hogy káoszt és zavart keltsen, ráadásul Oklahoma polgárai nem hívták őt.

Melissa O’Sullivan elmondta, azt állítani, hogy senki nem hívta oda, nem felel meg a tényeknek, hiszen több mint 800 ezer ember regisztrált, hogy ott lesz az eseményen.

„Cory Booker, New Jersey volt szenátorként azt állítja, hogy él a rendszerszintű rasszizmus, én pedig azt kérdezem erre, hogy miként lehet rendszerszintű rasszizmust említeni, amikor a majdnem 600 ezer erőszakos eset 90 százaléka feketék által fehérek ellen elkövetett cselekmény” – tette fel a kérdést O’Sullivan.

„Én úgy nőttem fel, hogy olyan üzletbe, büfébe jártam, ahol az egyik pultnál a fehérek fogyaszthatták a kávéjukat és szendvicsüket, a másik részében pedig a feketék. Ez az a világ, amibe én születtem az 50-es évek végén, a 60-as évek elején. Mindezt azért, mert hittünk egy integrált társadalomban. Ezért is vagyok csalódott, amikor azt hallom fiatal feketéktől, hogy most rosszabb a helyzet, mint valaha” – mondta.

Sajnálatos, hogy ezt ilyen propaganda veszi körül, mert aki elhiszi a fajgyűlöletet emlegetők érvelését, és áldozatként látja saját magát, akkor mindig hátrafelé tekintget majd. Ha pedig mindig a háta mögé pillantgat, akkor kétszer olyan nehéz lesz elboldogulnia az életben” – fűzte hozzá.

Európában is szolidaritási megmozdulásokat, tüntetéseket látunk erőszakos tüntetések formájában.

„A mai a fiataloknak fogalmuk sincs arról, miként működik a társadalom, hogy például a rendőrség miért van jelen. Csak annyit tudnak mondani, hogy meg kell őket dönteni. Sajnálatos módon pedig a felelős hivatalban lévő felnőttek közül túl sokan annyira félnek a tömegtől, ami nyomukba eredhet, hogy inkább az élére állnak” – zárta gondolatait.