Ferenc pápa: készen kell állni a háborúk elől menekülők befogadására

Készen kell állni a háborúk és az éhség elől menekülők befogadására – hangsúlyozta Ferenc pápa abban a beszédben, amelyet lengyelországi zarándoklata elején szerdán a krakkói Wawel várban mondott.

A katolikus egyházfő szerda délután érkezett Krakkóba a Balice-repülőtérre, ezután Wawelben többek között Andrzej Duda lengyel elnök, Beata Szydlo kormányfő, valamint Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek fogadta őt.
A világ előtt álló mai kihívásokról szólva a pápa a „migráció összetett jelenségét” boncolgatta. „Ennek megoldása bölcsességet és irgalmasságot követel, hogy felülkerekedjenek a félelmen és megvalósítsák a nagyobb jót” – mondta. Hangsúlyozta: elengedhetetlen a szolidaritás „az alapvető jogaiktól, így a hit szabad és biztonságos gyakorlásától megfosztott” emberekkel.
Nemzetközi együttműködést sürgetett annak érdekében, hogy sikerüljön orvosolni a konfliktusok és háborúk tragikus következményeit, annak a sok embernek a helyzetét, akik lakhelyük, hazájuk elhagyására kényszerültek.
A vendéglátó országról beszélve, a katolikus egyházfő hangsúlyozta: fel kell tárni a Lengyelországból való kivándorlás okait, „elősegíteni azoknak az embereknek a visszatérését”, akik erre igényt tartanak.
Az egyházfő kiemelte: első alkalommal látogat Kelet-Közép-Európába. II. János Pál pápa történelemfelfogására, valamint a lengyel történelemben hagyományosan megnyilvánuló nyitottságra, humanizmusra utalva a elmondta: a felsőbbrendűség komplexusától mentes önazonosság-tudat elengedhetetlen ahhoz, hogy a nemzeti közösséget a saját emberi, társadalmi, politikai, gazdasági és vallási örökségére alapozva szervezzék. Vagyis – mint fogalmazott – úgy kell alakítani a társadalmat és a kultúrát, hogy e közösség hű maradhasson a hagyományokhoz, ugyanakkor nyitott legyen a megújulás és a jövő előtt.
Ferenc pápa szerint az önazonosság-tudat fontos a nemzetközi együttműködés területén a mások önazonosságának tiszteletben tartása szempontjából is. Nem lehetséges a párbeszéd, ha nem egymás önazonosságának az elismerésén alapul.
A katolikus egyházfő továbbá elmondta: az egyéni és a társadalmi életben egyaránt létezik „jó és a rossz emlékezet”. A pápa „a jó emlékezet” gyümölcseként említette azt a második világháború utáni lengyel-német megbékélést elindító levelet, amelyet a lengyel püspökök a II. vatikáni zsinat során a német püspöki karhoz intéztek. A pápa utalt még a lengyel katolikus egyház és az orosz ortodox egyház 2012-ben aláírt közös nyilatkozatára, amely a lengyel és az orosz nemzet közötti megbékélést indította el.
A pápa kifejtette: a lengyel nemzet ebben a két esetben megmutatta, „hogyan lehet fejleszteni a jó emlékezetet, és hogyan lehet elutasítani a rosszat”.
Andrzej Duda üdvözlő beszédében elmondta: a lengyelországi pápazarándoklat „azt a jót tartalmazza, amelyre annyira nagy szükség van a mai világban”. „E világ láttán újból kiáltani szeretnénk +szálljon le a te lelked, és újítsa meg a föld színét+” – utalt Duda II. János Pál azon legendás szavaira, amelyeket a néhai pápa első lengyelországi zarándoklata során mondott, és melyeket sokan a kommunizmus bukásának előjeleként értelmeznek.
Ferenc pápa ötnapos lengyelországi látogatásán részt vesz a kedden megnyitott, vasárnapig tartó krakkói Ifjúsági Világtalálkozón (IVT). Ez a rendezvény a katolikus egyházfő által meghirdetett Irgalmasság Szentévébe illeszkedik. A programsorozat hétvégi csúcseseményeire – a Krakkó melletti Brzegiben létesített, Irgalmasság Kampuszának elnevezett mezőn szombaton kezdődő éjjeli virrasztásra és a vasárnapi szabadtéri pápai szentmisére – mintegy másfél millió résztvevőt várnak. Az ITV-t szigorú biztonsági intézkedések kísérik.