Így hasznosítanák a csernobili „halott zónát”

Meghökkentő tervvel rukkolt elő az ukrán kormány: a napenergiára és más megújuló energiaforrásokra alapozva hasznosítanák a csernobili atomerőmű sugárszennyezett zónájában fekvő területeket. Mintegy egymilliárd dollár kell a kivitelezéshez – első körben.

A csernobili zóna ma a senki földje, a hivatalos állásfoglalások szerint a 2600 négyzetkilométeres terület alkalmatlan a mezőgazdasági termelésre és az állattenyésztésre is. Valahogyan mégis hasznosítani szeretnék az ukránok a területet: ezúttal a napenergiára és más megújuló forrásokra hagyatkozva.

Az ukrán kormány szerint az is segíti a terv kivitelezését, hogy máig megvan az erőműben egykor termelt áramot szállító vezetékrendszer.

Szakértők szerint több szempontból is fontos lenne a projekt. Hasznosítani tudnák a hatalmas, szennyezett területet, bizonyítanák a Nyugatnak, hogy élen járnak a megújuló energiaforrások felhasználásában, ráadásul csökkentenék az oroszoktól való energiafüggőségüket is.

A „halott zóna” újrahasznosítására több terv is született már Ukrajnában: mezőgazdasági művelés alá hajtották volna, illetve nagyszabású turisztikai fejlesztéseket is álmodtak a területre.

A turisták érdeklődése valós és nem is meglepő, hiszen gyakran jelennek meg figyelemfelkeltő, szenzációhajhász hírek Csernobilról. A kijevi sajtó például nemrég arról számolt be, hogy a szennyezett folyókban, ahol elvileg nem is lehetne élet, óriási halak úsznak és mindent megesznek, ami az útjukba kerül…