Brenzovics Laszlo 001

Jobbikos politikusnak üzent Tusványosról a KMKSZ elnöke: „cseréljünk”

Ukrajnai helyzetkép magyar szemszögből: Brenzovics László a mozgósításról, menekülthullámról és a biztonság vágyáról beszélt.

A kárpátaljai magyarság egyetlen fegyvere a remény, ez így van ma is; mióta Ukrajnához tartoznak, a legnehezebb napokat élik – mondta el Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a 25. Tusványos nemzetpolitikai kerekasztalán.
A kárpátaljai magyarság számára jelenleg a biztonság kérdése a legfontosabb – szögezte le. Bármiféle terv a közösség jövőjére nézve feltételezi azt, hogy meg tudjon maradni szülőföldjén, akkor is, amikor háború van, amikor behívókat kapnak a magyarok is, amikor már van magyar áldozata a harcoknak, amikor megjelentek a menekültek Kárpátalján – vázolta az ukrajnai helyzetet. Mint mondta, nagy mennyiségű fegyver van magánemberek kezében, amelyek elsülhetnek nemcsak a szomszédban, hanem Kárpátalján is.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és vezetői minden megtettek, hogy békés maradjon a térség, a forradalom békésen zajlott le, egyedül a megyei közgyűlés ajtaját törték be – mesélte. A Régiók Pártja megbukásával úgy tűnt, békés lesz az átmenet, de hamar kiderült, ez polgárháborúhoz vezetett.

Nehézfegyverek, ágyúk, repülőgépek jelentek meg,
jelenleg egy hibrid háború folyik Kelet-Ukrajnában, a hadsereget is bevetették, ám az züllött állapotban van. Megkezdődött a tartalékosok behívása, 750 személy van jelenleg Kárpátaljából Kelet-Ukrajnában. Mivel csak részleges mozgósítás van, 45 napig tarthatnák őket ott, de ezt a periódust mindig meghosszabbítják; aki nem jelenik meg, pénzbírságot kap, adminsiztratív büntetést.
Nehéz olyan feleségekkel, anyákkal beszélni, akik azt kérik, hozd haza a férjem, a fiam – mondta el Brenzovics. 350 főt hívtak be Kárpátaljáról egy területvédelmi egységbe, ott táboroznak Ungvár mellett, szegényes az ellátásuk, a felszerelésük, elvileg stratégiai pontokat védenek. A Kárpátalja megyei közgyűlés képviseletében többször tárgyaltak a hadsereggel, kérték a katonák hazaküldését. A katonák március óta ott vannak. Kérték azt is, hogy őket ne vigyék keletre.

A hadsereg annyira rosszul felszerelt,
hogy magánemberek adományaiból szerzik be a felszerelést, golyóálló mellényt, sisakokat, gyógyszereket.
Elindult a menekülthullám is Kárpátaljára, amely még nem olyan mértékű, hogy megváltoztassa az etnikai arányokat, de hosszú távon ennek veszélyétől is kell tartani Brenzovics szerint. A Krím-félsziget annektálása után indult meg az első csoport, kétszáz személy érkezett Kárpátaljára, a második hullám a donyecki harcok idején, hatszázan érkeztek, üdülőközpontokban vannak elhelyezve. Ez egy kényes kérdés, egyrészt emberi kötelesség segíteni rajtuk, de másfelől a kárpátaljai közvéleményt etnikai hovatartozástól függetlenül irritálja az tény, hogy teljes családok érkeztek és telepedtek le, férfiak is, miközben a kárpátaljai fiúkat harcolni küldik keletre – magyarázta Brenzovics.
Ukrajnában nagy a bizonytalanság, nemrég a kormány lemondott, a koalíció felbomlott, ez valószínűleg új parlamenti választások kiírását jelenti. Az elnökválasztáson az ukrajnai polgárok mérsékelt európai irányultságú politikust választottak, kifejezték, hogy békét akarnak, európai jogállamot akarnak.

Petro Porosenko nehéz helyzetben került Ukrajna élére, egyszerre kellene háborúznia, reformot végrehajtania, megnyerni a következő választást. Csak idő kérdése az államcsőd, a Donyeck-medence kiesésével az adó hiánya és a háború megroppantja az ukrán költségvetést, hiperinfláció következhet, az intézmények finanszírozásának megvonása.

Az oroszok elzárták a gázcsapot, és ha nem változik a helyzet,

nem lesz fűtés télen Ukrajnában.
Brenzovics megköszönte Magyarország és Szlovákia segítségét, hogy gázt juttattak a rendszerbe, mint mondta, Ukrajna a szükséges gáz 20 százalékával rendelkezik.

Porosenkóval szövetséget kötöttek, az elnök komoly válallásokat tett: nyelvi jogok biztosítása, adminisztratív reform esetén a kárpátaljai magyarság igényenek figyelembe vétele, önkormányzatiság az oktatásban, a sztálini áldozatok rehabilitálása, parlamenti képviselet megteremtése. Igaz, volt ilyen egyezség Juscsenkóval is, mégse lett belőle semmi, de keresni kell a lehetőségeket, hogy megvalósítsuk céljainkat, ezt a törekvést a magyar kormány is támogatja – hangsúlyozta Brenzovics.
Ukrajna ki fog lábalni a válságból, a háborút béke zárja le, de nem mindegy, hogyan. A kelet-ukrajnai helyzetben van egy ukrán-orosz ellentét, és elképzelhető, hogy ezt arra használják majd fel, hogy mindenfajta nemzeti kérdést lesöpörjenek az asztalról,
és minden, jogaiért kiálló kisebbséget szeperatistáknak bélyegezzenek meg
– egy ilyen befejezés nem érdeke a kárpátaljai magyarságnak. Azt szeretnék, hogy az Európai Unió elvárja Ukrajnától a nemzetiségek jogainak tiszteletben tartását.
Ukrajna nem jogállam, a törvény írott malaszt marad; a Janukovics-érában a nyelvtörvény széles jogokat adott papíron a nemzeti kisebbségeknek, a magyarnak is hivatalos nyelvvé kellett volna válnia, hiszen a belefoglalt 10% helyett Kárpátalján 12% a magyarok aránya, de eszükbe sem volt megvalósítani, cinikusan közölték: ez csak az oroszra vonatkozik – ecsetelte a helyzetet a KMKSZ elnöke. Most is az ukrán parlamentben ebben a feszült helyzetben próbálkoztak olyan törvényeket hozni, amelyek szűkítik a nemzetiségi jogokat. Ez olyan, mintha állandóan benzinnel locsolnák a tüzet. Amíg a jogállamiság meg nem teremtődik, nincs fogódzó, kapaszkodó. A felsőoktatási törvényt most módosították az ukrán parlamentben, szerencsére az kikerült belőle, hogy csak ukrán nyelven lehet tanulni, de még mindig nem kapták meg a törvény szövegét, ezért nem is tudják, mi a lehetséges mozgástér.
Magyar állami támogatással sikerült megvalósítani a főiskola épületének felújítását, a szakok bővítését, elindul a felsőfokú szakoktatás is. Magyarország megkötötte a keleti partnerséget a Kárpátaljai Tanáccsal, amit magyar részről Németh Zsolt írt alá, ennek köszönhetően 56 iskola, óvoda, kultúrház felújítását finanszírozták, ez a program idén is folytatódik, félmillió dollár értékben folynak a felújítások – számolt be a pozitívumokról Brenzovics. Megköszönte a kárpátaljai magyarság felé irényuló összmagyar szolidaritást: így talán át tudjuk vészelni ezeket a háborús időket – mondta.
Brenzovics Pásztor István esete kapcsán elmesélte, neki is volt egy esete, a Jobbik egyik politikusa, Szávay István azt mondta róla, a KMKSZ vezetői zsíros állásokért, homályos ígéretekért lefeküdtek az ukrán hatalomnak. „Cseréljünk helyet, jöjjön, odaadom a zsíros állást, mutassa meg, hogy kellene csinálni a dolgokat” – üzente a szélsőjobbos politikusnak Brenzovics, nagy tapsot aratva a közönség soraiban.

Forrás: vilag.transindex.ro