Juncker szerint sikerül megállapodást kötni Törökországgal

Az Európai Unió csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcstalálkozóján sikerül megkötni Törökországgal a menekültválság közös kezeléséről szóló megállapodást, amelynek előkészítése az előző uniós csúcson kezdődött – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke egy csütörtöki lapinterjúban.

A luxemburgi kereszténydemokrata politikus a Handelsblatt című német üzleti lapban megjelent interjúban azt mondta, hogy „óvatosan optimista”, és úgy véli, sikerül „kötelező érvényű” megállapodásra jutni Törökországgal.

Agyrémnek nevezte, hogy a formálódó megállapodás értelmében az EU a tömeges kitoloncolás eszközét alkalmazná.

„Valamennyi illegális migránsnak egyéni menekültügyi eljárásban lesz része, amely nagyjából egy hétig tart majd, és lesz joga fellebbezni a döntés ellen. Csak ezután lehet visszaküldeni Törökországba” – mondta.

Jean-Claude Juncker kiemelte, hogy a vízumliberalizáció ügyének előmozdítása az ankarai vezetésen múlik, amelynek számos feltételt kell teljesítenie, egyebek között módosítania kell kilenc törvényt. Az EU ragaszkodik a szabályok betartásához és nem tesz engedményt Törökországnak – jelentette ki.

Hozzátette, nem érzi úgy, hogy az EU kiszolgáltatott lenne Törökországnak, és nem lát problémát a jogállamiságról – a többi között a sajtószabadságról és az emberi jogokról -, valamint az igazságszolgáltatásról szóló csatlakozási tárgyalási fejezetek megnyitásában. Mint mondta, semmi nem szól az ellen, hogy Törökország ezeken a területeken közeledjék az EU-hoz.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a több mint 15 éve kezdődött török uniós csatlakozási folyamat „nyílt végű”, vagyis nem feltétlenül vezet Törökország felvételéhez.

Törökország „momentán nem érett az uniós tagságra, és szerintem tíz év múlva sem lesz az” – húzta alá Jean-Claude Juncker.

Az EB elnöke szerint tévedés, hogy az EU – az uniós intézmények összességeként – csődöt mondott a menekültválságban. Rámutatott, hogy a brüsszeli bizottság már tíz éve javasolta egy határvédelmi intézmény kialakítását, amely akkor is részt vehet a határigazgatásban az uniós külső határ valamely szakaszán, ha a segítséget az adott tagország nem igényli. Ez egy „nagy ugrás, beavatkozás a nemzeti szuverenitásba, amit nem lehet egyik napról a másikra elfogadtatni” a tagországokkal. Tíz éve el is vetette a javaslatot az összes tagállam, most viszont „mindenki egyetért abban, hogy fél éven belül meg kell csinálni” – mondta Jean-Claude Juncker.

Arra a felvetésre, hogy Magyarország és Lengyelország elutasítja az elképzelést, azt mondta, hogy „a lengyelek és a magyarok dühösek, mert úgy vélik, nem ismerjük el kellőképpen erőfeszítéseiket”. Hozzátette, hogy a két országnak „sok ukrán menekültje van”.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt veti a szemére, hogy az európai egyesült államok kiépítésére törekszik, Jean-Claude Juncker azt mondta, hogy „Orbánnak nincs igaza, nem vagyok az európai egyesült államok hirdetője”. Kifejtette, hogy fiatal korában még könnyen beszélt erről az elképzelésről, de most már tudja, hogy „az emberek nem akarják az európai egyesült államokat, és nem is lehet rájuk kényszeríteni”.

Az EU mindig is nemzetállamokból áll majd, amelyeknek „össze kell csiszolódniuk”, de különösen nehéz, válságos időkben bizonyos mértékben szükség lesz a nemzeti szuverenitás közösségi szintre helyezésére – mondta Jean-Claude Juncker.